A két tehetséges jazz-zenész még a Zeneakadémián „talált egymásra”, ahol évfolyamtársak voltak – Veronika jazz-ének, Bálint jazzgitár szakon tanult. A Harcsa Veronika Quartetben, amely az egyetemi évek alatt alakult, állandó vendégzenészként már találkozhattunk Bálinttal is. Később együtt alapították – Andrew J. producerrel és Kaltenecker Zsolt billentyűssel kiegészülve – az elektronikus zenét játszó Bin-Jipet, ám időközben már duóként is felléptek. Kialakult, hogy ez lesz a fő vonal, miközben mind a ketten különböző hazai és nemzetközi, nívós projektekben vettek részt (Veronika szerepelt Bohuslav Martinu dadaista operájában Jiří Menzel rendezésében, Bálint True Listener című szerzői lemezén együtt dolgozott Shai Maestro jazz-zongoristával). A jazzduónak februárban jelenik meg a harmadik lemeze Shapeshifter címen, az albumon már két belga muzsikussal kiegészülve játszanak kvartetté bővülve. A magyar jazzélet két legnagyobb ifjú tehetségével az indulásról, külföldi zenei tapasztalatokról, a jazz magyar helyzetéről és a fogyaszthatóság kérdéséről is beszélgettünk.

Szendrei Ádám pénzügyi coach 29 évesen mondott fel az utolsó munkahelyén, hogy álmai életét élje. Ahogy ő fogalmaz, ekkorra elérte a pénzügyi szabadságot. 2018-ban megjelent a Gazdagodj boldogan című könyve, amelyben az anyagi függetlenséghez vezető hét lépést mutatja be. Hogyan gyűjthet valaki elegendő vagyont, hogy soha többé ne kelljen dolgoznia? Mibe érdemes ezt a pénzt befektetni, ha meg szeretnénk gyorsítani a folyamatot? Egyáltalán, mennyi pénz kell a teljes pénzügyi szabadsághoz? Ehhez hasonló, izgalmas témákról beszélgettünk Ádámmal.

Jó az IT-alapképzés Magyarországon, de inkább még csak pontszerű teljesítmények körvonalazódnak hazánkban, szektorszinten nem beszélhetünk eredményességről – állítja Petyus Dániel, a Vivorbis ügyvezető igazgatója, aki korábban dolgozott New Yorkban, Londonban és Dublinban is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakember hogyan látja a hazai startup-ökoszisztémát, milyen lehetőségei vannak a cégének, illetve hogy milyennek ítéli meg a hazai sikersztorikat.

A Stringbike-ról akkor lehetett először hallani, amikor a kerékpár koncepcióját megújították. Azóta a zsinóros hajtásrendszer felhasználásával mozgássérültek számára is fejlesztettek sporteszközt, amelyben Podonyi János üzletfejlesztési vezető szerint még nagyobb üzleti potenciál rejtőzhet – miközben rengeteg ember életminőségét javítja számottevő mértékben.

Erős évet zárt a globális techpiac: az Apple rengeteg pénztől esett el, a Huawei forgalmazását pedig betilthatják az Egyesült Államokban. A két társaság fölött gyűlnek a viharfelhők, pedig korántsem könnyű eldönteni, hogy vajon hibáztak-e a működésük során. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. 

Viselkedési jellemzőik mellett egyre több szó esik a Z generáció fogyasztási és vásárlási szokásairól is. Vajon a hagyományos marketingnek még van létjogosultsága az esetükben, vagy teljesen új utakat kell keresnie a szakmának? Erről beszélgettünk két generációkutatóval, Bernschütz Máriával és Steigervald Krisztiánnal.

Az utóbbi években nagyon felpörögtek a nagyvállalati inkubációs törekvések, amelyek jellemzően a fővárosra fókuszálnak, általában részesedésért cserébe, iparág-specifikusan működnek, és szinte minden nagyobb szektor képviselteti is magát az ökoszisztémában.

A 2017-ben indított Start it @K&H csapata arra törekszik, hogy az inkubációs program minden résztvevőjének a legtesthezállóbb, magas szakmai értéket képviselő támogatást biztosítsa. Az inspiráló irodai környezet és a vállalkozási ismeretek gyakorlati oldalát részletesen megismertető képzési program mellett a különböző iparágakban jeleskedő nagyvállalati partnereink által nyújtott előnyök is jelentős segítséget jelenthetnek az inkubált csapatoknak. Németh Balázzsal, a K&H divízió-, illetve a Start it @K&H inkubátorprogram vezetőjével beszélgettünk. 

Ha valaki a versenyképességről kezd el beszélni, akkor az oktatásnál fog kilyukadni – állítja dr. Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, aki korábban a General Electric ügyvezetőjeként dolgozott. Véleménye szerint olyan nincs, hogy van elég beruházás Magyarországon, de már a magas hozzáadott értéket is keresik a befektetők. A fenntarthatóságról, a német–amerikai beruházási versenyről, a túlóratörvényről, valamint Donald Trumpról is beszélgettünk.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2014 nyarán kezdett működni, vezetését pedig pár hónappal később az addig a privátszféra illusztris cégeinél főbb beosztásokban tevékenykedő Ésik Róbert vette át. Az elmúlt évek során a vezetése alatt számos külföldi magántőke-beruházás és bővítés ment végbe Magyarországon, amelynek elismeréseként 2018-ban a régió legjobbjának választották az ügynökséget egy rangos elismeréssel. A HIPA elnökével az idei legnagyobb beruházás, a BMW mellett a szervezet működéséről, a regionális különbségekről, a hozzáadott érték és a K+F jelentőségéről, valamint a 2018-as eredményekről beszélgettünk.