A szerzőről
Béres Máté
Ha nem agyalsz rajta, akkor menni fog – Interjú a Praktiker HR-igazgatójával
Márton Katalin 1997-ben, 25 évesen lett a társaság HR-vezetője, majd több kitérő után tavaly visszatért a céghez, ugyanabba a pozícióba. Szerencsésnek mondhatja magát: őt nem érte diszkrimináció azért, mert nő. Ettől függetlenül nem elégedett a közbeszéd állapotával, és fel van háborodva, hogy még mindig vannak olyanok, akik úgy látják: a nők teljesítőképessége soha nem lesz olyan, mint a férfiaké. Szerinte szükség volt a me too mozgalomra, mert megváltoztatta az emberek hozzáállását, és soha nem lenne olyan férje, aki szerint a nőnek a konyhában a helye.
„Annak a fülnek annyi” – Zajos Budapest II.
A zaj a gyerekeket veszélyezteti a legjobban: manapság egyre több tizenéves gyermeknek olyan a hallása, mint egy hatvanévesnek. A 2020-as uniós kitűzött célokat már biztosan nem teljesítik a tagállamok, pedig a zajszennyezés a légszennyezés után a második legveszélyesebb környezeti károkozó. Interjúsorozatunk második részében Berndt Mihályt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértőjét kérdeztük.
Mikor költözünk?
Ahogy forog előre az idő kereke, és fejlődik a technológia, úgy válik egyre izgalmasabbá a Földön kívüli élet kutatása. Az elmúlt évben számos szuperfantasztikus felvétel látott napvilágot, amelyek révén kicsit közelebbről is megismerhetjük a Mars történetét – márpedig egyesek szerint sietnünk kell, ugyanis hosszú távon nem maradhat mindenki a jelenlegi otthonában. Összeszedtük az elmúlt egy év fontosabb, a témát érintő eseményeit.
Klímaigyekvők
Ugyan a klímaváltozás ténye az elmúlt évtizedekben, sőt a múlt században is – amikor még azt hitték, hogy egy újabb jégkorszakra kell számítani – meghatározó politikai tényezőnek számított, érezhetően az utóbbi pár évben lett igazán forró téma.
„Nincs jogunk a gyerekeink jövőjét elvenni” – Interjú Ürge-Vorsatz Diánával
Kína sok mindenben leelőzi Európát, pedig mindig rá mutogatnak mint a klímaváltozás egyik legnagyobb felelősére – állítja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató. A CEU professzora csak nevetni tud azon a felvetésen, hogy Greta Thunberg egyesek politikai céljainak elérése érdekében szerepel, és úgy látja, az ipari forradalom smafu ahhoz a változáshoz képest, amelyre szükségünk volna. Vannak félelmei, leginkább a légszennyezéstől és a hőhullámoktól tart, de a legjobban azt szeretné, ha a gyerekeinek boldog életük lehetne.
„Az autók zajával nem tudunk mit kezdeni” – Zajos Budapest I.
Légszennyezés, hulladékszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás – a városi környezetkárosító hatások közül a három legnépszerűbb, amelyek ráadásul komolyan összefüggnek a klímaváltozással is. Ugyanakkor van egy tényező, amellyel valamiért kevesebbet foglalkozunk, mint a többivel, pedig legalább annyira megkeserítheti az életünket. A zajszennyezésről két szakértőt is megkérdeztünk, elsőként a Horváth Zsolttal, a Levegő Munkacsoport munkatársával készített interjúnkat közöljük.
„Már nem akarom a feje tetejére állítani az országot” – Interjú Frei Tamással
Egy óriásplakátra kevesebb szó fér el, mint egy hatszáz oldalas regényben – állítja a korábbi televíziós, kávézótulajdonos, aki már nagyon unja, ha tizennyolc éve történt botrányokról kérdezik. Új könyve a migrációról szól, amely szerinte a legaktuálisabb kérdés jelenleg, viszont a hazai kép nagyon leegyszerűsített a téma ellenére. Frei Tamással a könyv karaktereiről, a bukás lehetőségéről és a politikusok véleményéről is beszélgettünk.
Viszlát, banán!
Búcsút inthetünk az egyik legkedveltebb mediterrán gyümölcsnek, ugyanis egy gomba megfertőzte a legnagyobb exportőr országokat. A „banángeddon” bekövetkeztére évek óta lehet számítani, megoldás is van már, de a génmódosított technológiát még mindig komolyan elutasítják. Ezzel egy időben melegszik a kontinens, így abban bízhatunk, hogy idővel nálunk is megterem az ízletes gyümölcs.
„Kőkemény túlélésről szól ez a világ” – Interjú Oszkó Péterrel
Az OXO Labs alapító-tulajdonosának nevét először a Deloitte vezérigazgatójaként, majd pénzügyminiszterként ismerhette meg az ország. Igazi pályaváltó, aki nem akar lövészárkokból lövöldözni, és hisz abban, hogy az emberek megváltozhatnak. Gazdaságról, befektetésekről, oktatásról, bukásról és alkalmazkodásról beszélgettünk.
„Az idei nyár átlagosnak fog számítani”
A hőmérsékleti szélsőségek alátámasztják a klímaváltozás tényét – állítja Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. A szakember szerint már szinte csak matematikai esélye van annak, hogy a globális felmelegedést meg tudjuk fékezni, a döntéshozók oldaláról ambiciózusabb törekvések kellenek, pedig közös felelősségünk, hogy változtassunk a körülményeken. Az OMSZ klímamodelljei szerint a század közepére legalább egy, a végére pedig akár négy Celsius-fokkal is melegebb lehet.
