Ahogy forog előre az idő kereke, és fejlődik a technológia, úgy válik egyre izgalmasabbá a Földön kívüli élet kutatása. Az elmúlt évben számos szuperfantasztikus felvétel látott napvilágot, amelyek révén kicsit közelebbről is megismerhetjük a Mars történetét – márpedig egyesek szerint sietnünk kell, ugyanis hosszú távon nem maradhat mindenki a jelenlegi otthonában. Összeszedtük az elmúlt egy év fontosabb, a témát érintő eseményeit.

Ugyan a klímaváltozás ténye az elmúlt évtizedekben, sőt a múlt században is – amikor még azt hitték, hogy egy újabb jégkorszakra kell számítani – meghatározó politikai tényezőnek számított, érezhetően az utóbbi pár évben lett igazán forró téma. 

Kína sok mindenben leelőzi Európát, pedig mindig rá mutogatnak mint a klímaváltozás egyik legnagyobb felelősére – állítja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató. A CEU professzora csak nevetni tud azon a felvetésen, hogy Greta Thunberg egyesek politikai céljainak elérése érdekében szerepel, és úgy látja, az ipari forradalom smafu ahhoz a változáshoz képest, amelyre szükségünk volna. Vannak félelmei, leginkább a légszennyezéstől és a hőhullámoktól tart, de a legjobban azt szeretné, ha a gyerekeinek boldog életük lehetne.

Légszennyezés, hulladékszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás – a városi környezetkárosító hatások közül a három legnépszerűbb, amelyek ráadásul komolyan összefüggnek a klímaváltozással is. Ugyanakkor van egy tényező, amellyel valamiért kevesebbet foglalkozunk, mint a többivel, pedig legalább annyira megkeserítheti az életünket. A zajszennyezésről két szakértőt is megkérdeztünk, elsőként a Horváth Zsolttal, a Levegő Munkacsoport munkatársával készített interjúnkat közöljük.

Egy óriásplakátra kevesebb szó fér el, mint egy hatszáz oldalas regényben – állítja a korábbi televíziós, kávézótulajdonos, aki már nagyon unja, ha tizennyolc éve történt botrányokról kérdezik. Új könyve a migrációról szól, amely szerinte a legaktuálisabb kérdés jelenleg, viszont a hazai kép nagyon leegyszerűsített a téma ellenére. Frei Tamással a könyv karaktereiről, a bukás lehetőségéről és a politikusok véleményéről is beszélgettünk.

Búcsút inthetünk az egyik legkedveltebb mediterrán gyümölcsnek, ugyanis egy gomba megfertőzte a legnagyobb exportőr országokat. A „banángeddon” bekövetkeztére évek óta lehet számítani, megoldás is van már, de a génmódosított technológiát még mindig komolyan elutasítják. Ezzel egy időben melegszik a kontinens, így abban bízhatunk, hogy idővel nálunk is megterem az ízletes gyümölcs.

Az OXO Labs alapító-tulajdonosának nevét először a Deloitte vezérigazgatójaként, majd pénzügyminiszterként ismerhette meg az ország. Igazi pályaváltó, aki nem akar lövészárkokból lövöldözni, és hisz abban, hogy az emberek megváltozhatnak. Gazdaságról, befektetésekről, oktatásról, bukásról és alkalmazkodásról beszélgettünk.

A hőmérsékleti szélsőségek alátámasztják a klímaváltozás tényét – állítja Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. A szakember szerint már szinte csak matematikai esélye van annak, hogy a globális felmelegedést meg tudjuk fékezni, a döntéshozók oldaláról ambiciózusabb törekvések kellenek, pedig közös felelősségünk, hogy változtassunk a körülményeken. Az OMSZ klímamodelljei szerint a század közepére legalább egy, a végére pedig akár négy Celsius-fokkal is melegebb lehet.

Májusban komoly bajba került a magyar borpiac: jelentősen, rekordmélységbe csökkent a termelői bor ára. Szakértők szerint e mögött a túltermelés állhat, ugyanakkor Gere Attila magyar borász, az Év Borásza cím birtokosa és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje állítja, világszínvonalú pincészete mindezt nem érezte meg, attól pedig szerinte nem kell tartani, hogy a magyarok áttérnek más nemzetek boraira. Az ország egyik legelismertebb pincészetének vezetőjével az új bor- és fröccstrendekről beszélgettünk.

Az autóipar abban (is) különbözik az olajipartól, hogy megvan benne a hajlandóság az innoválásra. Nem véletlen, hogy rengeteg erőforrást fektetnek a világ kormányai és multinacionális vállalatai abba, hogy minél zöldebb gazdasági infrastruktúrát hozzanak létre, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra minden gondunk megoldódik. Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok kifogyóban vannak, a bioüzemanyagok pedig nem készülhetnek olyan anyagokból, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. A kérdést a Porsche Hungária kommunikációs igazgatójával, Vérten Sándorral jártuk körbe.