Nem lesz sem olimpia, sem labdarúgó Európa-bajnokság. Hogy milyen hatása van ennek a nemzetközi sportéletre? Kele János futballszakírót kérdeztük Az interjú eredetileg a Business Class Magazin 2020/04-i számában jelent meg. Sportszerető emberként téged hogyan érint a sportélet leállása? Nehezen. Arra kellett rájöjjek, hogy a sport követése ritmust ad az életemnek. …

Szabó Ibolyával, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok vezetőjével a felelős alkoholfogyasztásról, és a sörpiac reneszánszáról beszélgettünk. 

Nincs rosszabb a tegnapi újságnál – állítja Hardy Mihály, aki pontosan 11 és fél év után hagyta ott a Budapest Airport kommunikációs igazgatói székét és lett a Klubrádió főszerkesztő-helyettese.

Márton Katalin 1997-ben, 25 évesen lett a társaság HR-vezetője, majd több kitérő után tavaly visszatért a céghez, ugyanabba a pozícióba. Szerencsésnek mondhatja magát: őt nem érte diszkrimináció azért, mert nő. Ettől függetlenül nem elégedett a közbeszéd állapotával, és fel van háborodva, hogy még mindig vannak olyanok, akik úgy látják: a nők teljesítőképessége soha nem lesz olyan, mint a férfiaké. Szerinte szükség volt a me too mozgalomra, mert megváltoztatta az emberek hozzáállását, és soha nem lenne olyan férje, aki szerint a nőnek a konyhában a helye.

A zaj a gyerekeket veszélyezteti a legjobban: manapság egyre több tizenéves gyermeknek olyan a hallása, mint egy hatvanévesnek. A 2020-as uniós kitűzött célokat már biztosan nem teljesítik a tagállamok, pedig a zajszennyezés a légszennyezés után a második legveszélyesebb környezeti károkozó. Interjúsorozatunk második részében Berndt Mihályt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértőjét kérdeztük.

Ahogy forog előre az idő kereke, és fejlődik a technológia, úgy válik egyre izgalmasabbá a Földön kívüli élet kutatása. Az elmúlt évben számos szuperfantasztikus felvétel látott napvilágot, amelyek révén kicsit közelebbről is megismerhetjük a Mars történetét – márpedig egyesek szerint sietnünk kell, ugyanis hosszú távon nem maradhat mindenki a jelenlegi otthonában. Összeszedtük az elmúlt egy év fontosabb, a témát érintő eseményeit.

Ugyan a klímaváltozás ténye az elmúlt évtizedekben, sőt a múlt században is – amikor még azt hitték, hogy egy újabb jégkorszakra kell számítani – meghatározó politikai tényezőnek számított, érezhetően az utóbbi pár évben lett igazán forró téma. 

Kína sok mindenben leelőzi Európát, pedig mindig rá mutogatnak mint a klímaváltozás egyik legnagyobb felelősére – állítja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató. A CEU professzora csak nevetni tud azon a felvetésen, hogy Greta Thunberg egyesek politikai céljainak elérése érdekében szerepel, és úgy látja, az ipari forradalom smafu ahhoz a változáshoz képest, amelyre szükségünk volna. Vannak félelmei, leginkább a légszennyezéstől és a hőhullámoktól tart, de a legjobban azt szeretné, ha a gyerekeinek boldog életük lehetne.

Légszennyezés, hulladékszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás – a városi környezetkárosító hatások közül a három legnépszerűbb, amelyek ráadásul komolyan összefüggnek a klímaváltozással is. Ugyanakkor van egy tényező, amellyel valamiért kevesebbet foglalkozunk, mint a többivel, pedig legalább annyira megkeserítheti az életünket. A zajszennyezésről két szakértőt is megkérdeztünk, elsőként a Horváth Zsolttal, a Levegő Munkacsoport munkatársával készített interjúnkat közöljük.

Egy óriásplakátra kevesebb szó fér el, mint egy hatszáz oldalas regényben – állítja a korábbi televíziós, kávézótulajdonos, aki már nagyon unja, ha tizennyolc éve történt botrányokról kérdezik. Új könyve a migrációról szól, amely szerinte a legaktuálisabb kérdés jelenleg, viszont a hazai kép nagyon leegyszerűsített a téma ellenére. Frei Tamással a könyv karaktereiről, a bukás lehetőségéről és a politikusok véleményéről is beszélgettünk.