A szerzőről

Béres Máté

Béres Máté

Tanulmányaimat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán végeztem, de óva intenék mindenkit attól, hogy javait vagy testi épségét rám bízza. Írni ennél sokkal jobban szeretek – és remélhetőleg tudok is –, ezért a TV2 Akadémia újságíró szakán is átrágtam magam, továbbá egy évet gyakornokoskodtam a Magyar Hírlapnál. Szakmai céljaim között szerepel, hogy képes legyek minden létező témában kielégítő minőségű cikket letenni az asztalra. Jelenleg a gazdasági, vállalkozói világ érdekel a legjobban, de a politikai és társadalmi tárgyköröktől sem riadok vissza.

Márton Katalin 1997-ben, 25 évesen lett a társaság HR-vezetője, majd több kitérő után tavaly visszatért a céghez, ugyanabba a pozícióba. Szerencsésnek mondhatja magát: őt nem érte diszkrimináció azért, mert nő. Ettől függetlenül nem elégedett a közbeszéd állapotával, és fel van háborodva, hogy még mindig vannak olyanok, akik úgy látják: a nők teljesítőképessége soha nem lesz olyan, mint a férfiaké. Szerinte szükség volt a me too mozgalomra, mert megváltoztatta az emberek hozzáállását, és soha nem lenne olyan férje, aki szerint a nőnek a konyhában a helye.

A zaj a gyerekeket veszélyezteti a legjobban: manapság egyre több tizenéves gyermeknek olyan a hallása, mint egy hatvanévesnek. A 2020-as uniós kitűzött célokat már biztosan nem teljesítik a tagállamok, pedig a zajszennyezés a légszennyezés után a második legveszélyesebb környezeti károkozó. Interjúsorozatunk második részében Berndt Mihályt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértőjét kérdeztük.

Ahogy forog előre az idő kereke, és fejlődik a technológia, úgy válik egyre izgalmasabbá a Földön kívüli élet kutatása. Az elmúlt évben számos szuperfantasztikus felvétel látott napvilágot, amelyek révén kicsit közelebbről is megismerhetjük a Mars történetét – márpedig egyesek szerint sietnünk kell, ugyanis hosszú távon nem maradhat mindenki a jelenlegi otthonában. Összeszedtük az elmúlt egy év fontosabb, a témát érintő eseményeit.

Ugyan a klímaváltozás ténye az elmúlt évtizedekben, sőt a múlt században is – amikor még azt hitték, hogy egy újabb jégkorszakra kell számítani – meghatározó politikai tényezőnek számított, érezhetően az utóbbi pár évben lett igazán forró téma. 

Kína sok mindenben leelőzi Európát, pedig mindig rá mutogatnak mint a klímaváltozás egyik legnagyobb felelősére – állítja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató. A CEU professzora csak nevetni tud azon a felvetésen, hogy Greta Thunberg egyesek politikai céljainak elérése érdekében szerepel, és úgy látja, az ipari forradalom smafu ahhoz a változáshoz képest, amelyre szükségünk volna. Vannak félelmei, leginkább a légszennyezéstől és a hőhullámoktól tart, de a legjobban azt szeretné, ha a gyerekeinek boldog életük lehetne.

Légszennyezés, hulladékszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás – a városi környezetkárosító hatások közül a három legnépszerűbb, amelyek ráadásul komolyan összefüggnek a klímaváltozással is. Ugyanakkor van egy tényező, amellyel valamiért kevesebbet foglalkozunk, mint a többivel, pedig legalább annyira megkeserítheti az életünket. A zajszennyezésről két szakértőt is megkérdeztünk, elsőként a Horváth Zsolttal, a Levegő Munkacsoport munkatársával készített interjúnkat közöljük.

Egy óriásplakátra kevesebb szó fér el, mint egy hatszáz oldalas regényben – állítja a korábbi televíziós, kávézótulajdonos, aki már nagyon unja, ha tizennyolc éve történt botrányokról kérdezik. Új könyve a migrációról szól, amely szerinte a legaktuálisabb kérdés jelenleg, viszont a hazai kép nagyon leegyszerűsített a téma ellenére. Frei Tamással a könyv karaktereiről, a bukás lehetőségéről és a politikusok véleményéről is beszélgettünk.

Búcsút inthetünk az egyik legkedveltebb mediterrán gyümölcsnek, ugyanis egy gomba megfertőzte a legnagyobb exportőr országokat. A „banángeddon” bekövetkeztére évek óta lehet számítani, megoldás is van már, de a génmódosított technológiát még mindig komolyan elutasítják. Ezzel egy időben melegszik a kontinens, így abban bízhatunk, hogy idővel nálunk is megterem az ízletes gyümölcs.

Az OXO Labs alapító-tulajdonosának nevét először a Deloitte vezérigazgatójaként, majd pénzügyminiszterként ismerhette meg az ország. Igazi pályaváltó, aki nem akar lövészárkokból lövöldözni, és hisz abban, hogy az emberek megváltozhatnak. Gazdaságról, befektetésekről, oktatásról, bukásról és alkalmazkodásról beszélgettünk.

A hőmérsékleti szélsőségek alátámasztják a klímaváltozás tényét – állítja Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. A szakember szerint már szinte csak matematikai esélye van annak, hogy a globális felmelegedést meg tudjuk fékezni, a döntéshozók oldaláról ambiciózusabb törekvések kellenek, pedig közös felelősségünk, hogy változtassunk a körülményeken. Az OMSZ klímamodelljei szerint a század közepére legalább egy, a végére pedig akár négy Celsius-fokkal is melegebb lehet.