Bejegyzések innen:

First Class

Berczeli András mindig is vállalkozó akart lenni, már nagyon fiatalon alapított egy 3D-nyomtatással foglalkozó céget, illetve alapítója volt az első egyetemközi vállalkozásfókuszú diákszervezetnek Budapesten. Az egyetemi tanulmányai nem készítették fel az üzleti életre, de mindig megtalálta a mentorát, ennek következményeképpen lett 25 évesen pénzügyi és stratégiai vezető az OTP Csoport …

Élsportoló, végzett DJ, a hazai sneakerkultúra megkerülhetetlen jelensége, influencer, Z generációs szakértő, aki előadásaival nemzedékek között teremt párbeszédet mindössze tizenöt évesen. Ha valaki meg szeretné érteni a „bambán mobilozó, semmirekellő” fiatalságot, az mindenképp olvassa el ezt a beszélgetést!

Lajos Tamás a saját alapítású Film Positive filmgyártó cég producere, aki olyan filmeket jegyez, mint A berni követ, a Félvilág, az Örök tél vagy a márciusban a mozikba kerülő Apró mesék. A Nemzeti Kulturális Alapban is vezető pozíciót betöltő filmes szakemberrel a történelmi filmek megújulásáról, a magyar film brandingjéről és nézettségéről, a karrierjéről, a filmjeiről és a vezető pozícióiról beszélgettünk. És persze megkérdeztük tőle, hogy elvállalná-e a Magyar Nemzeti Filmalap vezetését.

A Filmalap születése és a filmgyártás hazai átszervezése komoly munkát igényelt, és aggasztó jelenségek előzték meg. Mára szabályozott keretek között, mondhatni, virágzik a hazai filmgyártás, számos rangos nemzetközi elismerést kapnak az elkészült filmek. A Filmalap utódlásánál is nagyobb kérdés, hogy valójában kinek is készülnek a mai filmek, és miért nem fogyasztunk idehaza magyar filmeket?

Életének 75. évében elhunyt Vajna András György, akit mindenki csak Andy Vajnaként ismert, továbbá aki többek között a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, valamint a TV2 tulajdonosa volt. A nemzetközileg elismert producert nehéz elhelyezni a magyar oligarchák polcán, hiszen korántsem volt aggályoktól mentes a tevékenysége, viszont a kormánybiztosi működése alatt a hazai filmipar szárnyalni kezdett. 

Ha valaki a versenyképességről kezd el beszélni, akkor az oktatásnál fog kilyukadni – állítja dr. Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, aki korábban a General Electric ügyvezetőjeként dolgozott. Véleménye szerint olyan nincs, hogy van elég beruházás Magyarországon, de már a magas hozzáadott értéket is keresik a befektetők. A fenntarthatóságról, a német–amerikai beruházási versenyről, a túlóratörvényről, valamint Donald Trumpról is beszélgettünk.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2014 nyarán kezdett működni, vezetését pedig pár hónappal később az addig a privátszféra illusztris cégeinél főbb beosztásokban tevékenykedő Ésik Róbert vette át. Az elmúlt évek során a vezetése alatt számos külföldi magántőke-beruházás és bővítés ment végbe Magyarországon, amelynek elismeréseként 2018-ban a régió legjobbjának választották az ügynökséget egy rangos elismeréssel. A HIPA elnökével az idei legnagyobb beruházás, a BMW mellett a szervezet működéséről, a regionális különbségekről, a hozzáadott érték és a K+F jelentőségéről, valamint a 2018-as eredményekről beszélgettünk.

A csokoládé, a gumicukor vagy a fagylalt olyan édességek, amelyeket gyermekkorunk óta szeretünk, és ez felnőtt életünkben is megmarad. Az édességipar olyan üzlet, amelynek célcsoportja nem korlátozódik nemre, korra, társadalmi státuszra, így a növekedése ígéretes, és viszonylag korlátlannak tekinthető.

Mayer Gábor szerint ma már nem nevezhető innovációnak, ha egy termék 5 százalékkal körtésebb vagy mogyorósabb ízű. Elmondása szerint a Mondelez International világszerte ugyanazokkal az elvárásokkal és standardokkal dolgozik, nincs minőségi különbség az egyes országokban forgalmazott termékek között. Úgy látja, a pálmaolaj iránt a jövőben tovább fog nőni a kereslet, jelenleg a cégnél nincs napirenden a zsíranyag újrahasznosítása, a környezeti és szociális fenntarthatóság viszont igen, továbbá a szakember a lapunknak adott interjújában jelentett be egy új terméket.

Szamos László cukrászmesterrel, Szamos Mátyás fiával és a Szamos második generációs képviselőjével a két éve nyílt, Kossuth téri Szamos kávézó felső szintjén, a Csokoládé Múzeumban volt szerencsénk beszélgetni. A múzeumi bejárás után, amelynek során Szamos László minden fontosabb történeti elemet és eszközt bemutatott nekünk a marcipán- és csokoládékésztés múltjáról és a családi legendáriumról, egy finom kávé és két szelet sütemény – a szőlős, fehér csokoládés Budapest desszertje és egy mandulás szelet – társaságában leültünk beszélgetni az Országház szomszédságában. (Egy Országház-makett egyébként a múzeumban is van, és mi másból készült volna, mint marcipánból, de az ablakból is a Parlament látható.) Hosszú és kedélyes beszélgetésbe kezdtünk családról, cukrászatról, tradícióról, marcipánról és manduláról, generációkról, jövőről és múltról, és persze a siker titkáról.