Bejegyzések innen:

Cross

Búcsút inthetünk az egyik legkedveltebb mediterrán gyümölcsnek, ugyanis egy gomba megfertőzte a legnagyobb exportőr országokat. A „banángeddon” bekövetkeztére évek óta lehet számítani, megoldás is van már, de a génmódosított technológiát még mindig komolyan elutasítják. Ezzel egy időben melegszik a kontinens, így abban bízhatunk, hogy idővel nálunk is megterem az ízletes gyümölcs.

Mindannyian jól ismerjük a budapesti lomtalanítások szertelen miliőjét, amikor a legpompásabb városrészek is balkáni köntösbe öltöznek. Lecsúszott alakok, rosszarcú naplopók, mániákus guberálók és telepi Indiana Jonesok groteszk utcabálja ez. Vagy mégsem? Pár hónapja egy belvárosi lomtalanítás mellett elsétálva az egyik szemétkupac alján megpillantottam néhány ütött-kopott filmtekercset. Az analóg fotózás lelkes rajongója vagyok, így engem is ledöntött a lábamról a „lomiláz”, és néhány percen keresztül izgatottan túrtam és kutattam az ócskaságok között, hátha még több negatívra bukkanok. Hazaérve gyorsan lehívtam és beszkenneltem a talált negatívokat. Egészen érdekes, intim élmény volt a képeken keresztül belesni egy számomra ismeretlen család életébe. Nyaralás, ballagás, közös bográcsozás. A különböző élethelyzetek szereplői „szürke” átlagemberek, én mégis azt éreztem, hogy egy szeletnyi történelmet találtam az utcán, a kacatok között heverve. Ekkor azonnal eszembe jutott Tamási Miklós, a Fortepan alapítója, aki az általam elmesélt különleges élményt talán nap mint nap átéli. Ő és önkéntesekből álló csapata a talált, régi fényképek segítségével érthetőbbé, elképzelhetőbbé, szerethetőbbé teszik számunkra a zűrös huszadik századot. A Fortepan jelenség már kilenc éve szárnyal, a százezredik feltöltött képet egy nagy volumenű kiállítással ünnepelték meg a Nemzeti Galériában. Az introvertált gyűjtő Tamási Miklós helyett Török Andrással beszélgettem, aki Miklós jobbkeze, és a Fortepan gépezetének egyik legfontosabb fogaskereke.

A hőmérsékleti szélsőségek alátámasztják a klímaváltozás tényét – állítja Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. A szakember szerint már szinte csak matematikai esélye van annak, hogy a globális felmelegedést meg tudjuk fékezni, a döntéshozók oldaláról ambiciózusabb törekvések kellenek, pedig közös felelősségünk, hogy változtassunk a körülményeken. Az OMSZ klímamodelljei szerint a század közepére legalább egy, a végére pedig akár négy Celsius-fokkal is melegebb lehet.

Az autóipar abban (is) különbözik az olajipartól, hogy megvan benne a hajlandóság az innoválásra. Nem véletlen, hogy rengeteg erőforrást fektetnek a világ kormányai és multinacionális vállalatai abba, hogy minél zöldebb gazdasági infrastruktúrát hozzanak létre, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra minden gondunk megoldódik. Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok kifogyóban vannak, a bioüzemanyagok pedig nem készülhetnek olyan anyagokból, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. A kérdést a Porsche Hungária kommunikációs igazgatójával, Vérten Sándorral jártuk körbe.

Tavaly a magyar autóipar minden korábbi rekordot megdöntve 8500 milliárd forintos termelési értéket állított elő. Bár vannak még új beruházások, az utóbbi hónapokban a német és a kínai gazdaság lassulása kihat a hazai autógyártásra, mivel a termelés egy részét olyan országokba telepítik át, ahol még olcsóbb a munkaerő – mint például Spanyolországban vagy Lengyelországban –, így több leányvállalatnak tömeges elbocsátásokkal kell szembenéznie.

Az önvezető autókat fejlesztő társaság hatalmas támogatásokat kapott az elmúlt években, hogy a szolgáltatásait továbbfejlessze. Megkerestük a vállalatot, hogy megtudjuk, mire jutottak eddig.

Az Európai Unió megálljt parancsolt az olyan egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazásának, mint a szívószálak vagy a fültisztító és a keverőpálcikák. Kíváncsiak voltunk, hogy miképpen érinti ez a kereskedőket: a multik nem tétlenkednek, felvették a kesztyűt a műanyagok ellen, azonban egy általunk megkérdezett kkv képviselője szerint ezzel nincs minden megoldva.

Minden befektetésnek van kockázata a pénzpiacon, így az állampapíroknak is. A kérdés az, hogy melyik befektetési lehetőségnek mekkora a kockázata, és ezért cserébe milyen hozammal kalkulálhatunk. Az állampapírok alapvetően alacsony kockázatú befektetésnek számítanak, azonban ez nagyban függ attól, hogy melyik országnak kölcsönözünk az állampapír vásárlásával.

A 800 embert foglalkoztató cég, a Theranos értékét 10 milliárd dollárra becsülték 2014-ben. Négy évvel később egyenlő lett a nullával. A világ és a befektetők tudatos félrevezetése vagy a realitás teljes elvesztése állt a háttérben? Az esetet feldolgozó, az HBO GO-n nemrég megjelent dokumentumfilm, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben címmel arra keresi a választ, hogyan lehetett megalapozatlan tényekre, csupán üres ígéretekre építeni egy ekkora vállalkozást. Hogyan nyerhette el a 19 éves alapító, Elizabeth Holmes a befolyásos vezetők bizalmát? A végsőkig hitt a „világmegváltó küldetésben”, vagy csupán egy dollármilliárdos sikkasztás volt a Theranos-ügy?

Vannak kérdések, amelyek esetében szinte lehetetlen igazságot tenni – az állatkísérletek témaköre pont ilyen. Hiszen jogos elvárás, hogy 2019-ben ne „kínozzanak” állatokat a tudomány nevében, ugyanakkor be kell látni, hogy létfontosságú területeken sérülne a haladás, ha megválnánk ezektől a módszerektől. Mégis jó volna betiltani például a kozmetikai célú állatkísérleteket, amilyen gyorsan csak lehet. A kérdésben Kovács Dominikát, a Pécsi Tudományegyetem PhD-s hallgatóját, biológust kérdeztük.