A Business Class Magazin elsősorban az üzleti élet nagyágyúit kapja diktafonvégre, azonban havi témánk, a média aktualitásainak és változásainak bemutatása nem lehetne teljes anélkül, hogy egy ízig-vérig véleményvezér médiaszemélyiséget ne kérdezzünk meg. A mindig sarkos álláspontot képviselő publicista, influencer Puzsér Róbertet lapunk főszerkesztője és felelős szerkesztője faggatta. Figyelem, szókimondó tartalom következik!

Magyarország egyik, ha nem a legelismertebb reklámszakembere szerint az óriásplakátok részei a városképnek, Mark Zuckerberg akkor kedvez a hirdetőknek, ha a fogyasztóknak kedvez, a választásoktól pedig nem vár nagy változást. Gulyás Jánost többek között az utóbbi időben kialakult médiaügynökségi listák körüli feszültségekről kérdeztük, álláspontja az, hogy az ilyen ügyek túl sok energiát vesznek el, miközben a jelenlegi szabályozói környezetben fontosabb lenne az iparági összefogás. 

Kereskedelmi forgalomban kapható drónok segítségével teszi hatékonyabbá a leltározás folyamatát az innovatív technológiára építő magyar startup, az Aeriu. Ellenrieder Gergellyel, a szoftvercég ügyvezető igazgatójával beszélgettünk fejlesztésük előnyeiről, a megvalósításról és hosszú távú tervekről.

Soha nem volt még ennyire sikeres a magyar film, soha nem látogattak ennyi magyar filmet a mozikban. Az elmúlt év két közönségfilmje, a Kincsem és A Viszkis hatalmas siker lett, nézőszámaik pedig rövid időn belül hatalmas rekordot döntöttek. De minek köszönhető ez az eredmény? Mennyit számít a marketing? És mennyit számít egy jó forgatókönyv? Egyáltalán mi a producer feladata a filmkészítés folyamatában? A BCM kérdez, a két sikerfilm producere, Hutlassa Tamás pedig válaszol.

A márkáknak egyre inkább meg kell küzdeniük a fogyasztói figyelemért, de nem mindegy, hogy azt milyen eszközökkel teszik. Az ADDICT Interactive és a MITTE Communications közös iparági felmérést készített, melyből kirajzolódik: a brandinget és a performance marketinget ötvöző kampányok értékesítéstámogatás, márkaismertség és költséghatékonyság terén is jóval nagyobb eredményességet hozhatnak. Napjainkban a Z generáció hatékony elérése a legnagyobb kihívás, hazai szakemberek szerint személyre szabott üzenetekkel és a közösséghez való tartozás érzésével azonban ők is meggyőzhetők. Batta Barnabással, a MITTE Communications stratégiai igazgatójával beszélgettünk.  

Dobó Mátyás főtevékenysége a digitalizációs fejlesztéseket érinti, élete egy másik szegmensében pedig csapatával, az Endless.Consultinggal szervezi a SMART Konferenciát, amelynek végén általában úgy dönt: ez volt az utolsó. Aztán valahogy mégis jön a következő. Véleménye szerint a politika nem szabhat határt a technológiának, a díjak leginkább a helyzetbe hozásról szólnak, …

Felhasználót és partnert egyaránt támogató multifunkcionális applikációt fejlesztett ki egy magyar startup egyéni és céges felhasználók számára, amely egy virtuális térképen nyújt hasznos információkat turistalátványosságokról, középületekről, segíti a közúti közlekedést, a parkolást, ráadásul a rendszerhez csatlakozott éttermekben és üzletekben felhasználható, árengedményt biztosító kártyát is kínál. Az AmpeGo fejlesztéséről Horváth Péter ötletgazdával beszélgettünk. 

A lassúság manapság szinte a luxus szinonimája, sőt, kifejezetten negatív képzetek társulnak hozzá, úgymint a lustaság, a rossz munkavégzés vagy éppen a tétlenség. Azonban aki egy kis időt tölt Krajcsó Nellivel, a Slow Budapest mozgalom megalapítójával, teljesen más szemszögből tekint majd a lassítás témakörére.

A hetvenkét éves dalszövegíró, író, rendező és forgatókönyvíró jelenleg önéletírásán dolgozik. Bereményi Géza dalszövegei szervesen beépültek a magyar kultúrába, és ez főleg a Cseh Tamással közös dalszerzői munkának köszönhető. Bereményi Géza rendületlenül folytatja az írást, újabb szerzeményeiből pedig március 4-én, Másik Jánossal közös estjén hallhatunk részleteket. A Kossuth- és Prima Primissima díjas szerzővel a munka és az élet kapcsolatáról, a Cseh Tamással közös alkotásról, a dalszövegekről és emblematikus kettősük kultuszáról is beszélgettünk.

A feltett kérdés nem romantikus, hanem materiális, százezreket, egyesek több százmilliókat költenek évente élet-, illetve egészségbiztosításra. De vajon mit kapunk a pénzünkért cserébe? Mérleget vontunk az olasz oroszlánnal, illetve a német sassal.