A feltett kérdés nem romantikus, hanem materiális, százezreket, egyesek több százmilliókat költenek évente élet-, illetve egészségbiztosításra. De vajon mit kapunk a pénzünkért cserébe? Mérleget vontunk az olasz oroszlánnal, illetve a német sassal.

„2016-ban az életbiztosítási piac növekedése viszonylag szerénynek volt mondható az előző évhez képest (2%). Az első pillantásra kedvezőtlen szám mögött azonban érdemes figyelni a piaci szerkezet egészséges átrendeződésére: a hangsúly egyre inkább eltolódik a folyamatos díjas szerződések felé, amely pozitív fejleménynek tekinthető. Az életbiztosításokon belül különösen dinamikus, 50%-ot meghaladó volt a nyugdíjbiztosítások bővülése úgy a klasszikus vegyes, mint a unit-linked (befektetéshez kötött – a szerk.) típusú biztosítások esetében. A teljes életbiztosítási díjbevétel közel 10%-át már a nyugdíjbiztosítások adták. Mindez jól mutatja, hogy a 2014. január 1-től bevezetett adójóváírás lehetősége hatékonyan tudja ösztönözni a hosszú távú megtakarásokat, összhangban az előzetes várakozásokkal” – olvasható a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége – a szerk.) 2017-es évkönyvében – a 2018-as még nem készült el. A dokumentumok szerint két éve a piac az új jogszabályokhoz (PRIIPs, IDD-irányelv) való alkalmazkodásról szólt, melyek jelentősen befolyásolták az életbiztosítások termékszerkezetét, illetve darabszámát is. 2016-ban az ágazat 455 milliárd forint díjbevételt termelt. Ezek közül az Allianz (35 milliárd forint), az Aegon (39 milliárd forint), a Generali (44 milliárd forint), a Groupama (45 milliárd forint), illetve a közelmúltban NN névre átkeresztelt ING (78 milliárd forint) gyűjtötte a legtöbbet.

Bővülő család, bővülő biztonság

„Évente közel 30 ezer új ügyfél köt nálunk biztosítást. Állományunk folyamatos növekedése következtében a tavalyi év végére a vállalati csoportos és az egyéni élet-, egészség- és balesetbiztosítási szerződéseink együttesen nagyságrendileg 500 ezer biztosítottra terjedtek ki. A kockázati életbiztosítások éves átlagdíja 90 ezer forint körüli összegre tehető, így ügyfeleink havidíja az élet-, egészség- és balesetbiztosítások tekintetében jellemzően 8-10 ezer forint körül mozog, ugyanakkor ez az összeg jelentősen módosulhat az egyéni igények figyelembevételével” – nyilatkozta lapunknak Trubek Zsuzsanna, az Allianz sajtóreferense. Tapasztalatai szerint az életbiztosítások megkötésének időpontja nagy szóródást mutat az életkort tekintve, mégis általános tendenciaként elmondható, hogy a családalapítás folytán, legfőképpen 30-35 éves korban kezdenek egyre népszerűbbé válni a termékek, míg az őket övező érdeklődés egészen a gyermekek felnövekedéséig, így a biztosítottak körülbelül 50-55 éves koráig fennmarad. „Ügyfeleink ezután az életkor után, jellemzően az örökösödéssel kapcsolatba hozható okok miatt, érdeklődnek az életbiztosítási konstrukciók iránt” – tette hozzá.
Alapszolgáltatási csomagjuk – amelyhez kapcsoltan pénzösszegekkel segítik az ügyfeleiket – keretein belül kifizetett összegek akár százmilliós nagyságrendűek is lehetnek. Ugyanakkor igénybe vehető olyan szolgáltatás is, amikor a fogyasztókat az anyagiakon kívül egyéb, nem pénzbeli támogatással is segítik. „Súlyos betegség esetén például megszervezzük számukra a diagnosztikát, így sorban állás nélkül vehetnek igénybe orvosi, betegvezetési szolgáltatást, melynek részeként, elsősorban a daganatos betegségekben szenvedő ügyfeleink, egy második orvosi véleményt is kézhez kaphatnak. Egyéb megbetegedések esetében a sorban állást és várakozást elkerülve, prémium magánrendelőkben gyógyulhatnak” – szögezte le a szakember.

 

 

 

 

 

Vigyázzon, ha hazamegy!

Évente megközelítőleg 10 ezer ügyfelüknél szükséges azonnali kárrendezés, akik számára orvosi ellátásszervezést is biztosítanak, ennek részeként, gyógyulásuk érdekében, igyekeznek a legmegfelelőbb helyet felkutatni. „Partnereink révén több száz magánegészségügyi ellátóhellyel állunk kapcsolatban, így ügyfeleink részére számos szolgáltatás érhető el térítésmentesen” – fogalmazott Trubek Zsuzsanna. A balesetek közül a háztartásiak a leggyakrabban előforduló biztosítási események, a megbetegedések terén pedig továbbra is – jó magyar tradícióként – a daganatos, illetve a szív- és érrendszeriek a leggyakoribbak.
Az Allianz sajtóreferensének elmondása szerint széles körű szolgáltatási palettával rendelkeznek, néhány esettől eltekintve – mint extrém sportok és extrém kockázatos tevékenységek, illetve a már fennálló jelentős egészségromlás, ahol a lefedésre ezekben az esetekben is törekszenek –, biztosítási csomagjaik által ügyfeleik a legkülönfélébb helyzetekben is biztonságban érezhetik magukat.

A család „jól járhat”

„Az életbiztosításoknak két fajtája van: megtakarítást tartalmazó – ez lehet befektetési egységekhez kötött vagy hagyományos –, illetve tisztán kockázati típusú, ahol a biztosított halála esetén az elhunyt hozzátartozójának részére kerül kifizetésre a biztosítási összeg. Jelenleg az előbbi kategóriának nagyobb a népszerűsége, de a megtakarítási biztosítások is tartalmaznak úgynevezett kockázati elemeket – az ügyfelek igényeihez és választásukhoz mérten. A MABISZ adatai alapján hozzávetőleg egymillió ilyen, befektetéshez kötött biztosítással rendelkeznek a magyarok. Nemzetközi összehasonlításban azonban még van tere az öngondoskodási fejlődésnek” – nyilatkozta lapunknak Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója. A MABISZ adatai szerint hozzávetőleg 700.000 kockázati biztosítás él. „Azonban ez kicsit csalóka lehet, mert előfordul, hogy egy adott szerződés mögött egy cég áll, aki a több ezres munkavállalói bázisát biztosítja. Tehát a biztosítási létszám nagyobb lehet” – tette hozzá.
Schaub Erika lapunknak elmondta, hogy a megtakarítási biztosítás esetében az átlag havidíj körülbelül 20.000 forint szokott lenni, amely ugyanakkor lehet sokkal kevesebb (10 ezer) és sokkal magasabb is (több százezer). „Azt gondolom, hogy az összeg mindig az ügyfél megtakarítási képességét tükrözi, de azt szoktuk tanácsolni, hogy aki teheti, akár egy kisebb összeggel indítson megtakarítást, amely szépen gyarapodva egy későbbi élethelyzetben segítséget jelenthet” – fűzte hozzá.
A kockázati biztosítás esetében a biztosítási díj általában alacsonyabb, hiszen ilyenkor nincs megtakarítás. Másfelől az átlagos biztosítási összegeknek megfelelő pármillió forint nem biztos, hogy elegendő – pontosabban nem akkora, mint amekkorát elvárnak – a biztosítottak vagy kedvezményezettek számára. „Azt szoktuk mondani, ha valaki kockázati biztosítást köt, akár baleseti rokkantságra, akár halálesetre, és teheti, akkor úgy kalkuláljon, hogy lehetőség szerint az éves jövedelmének legalább háromszorosa álljon majd rendelkezésre a baj bekövetkezése esetén, hogy a hátramaradottaknak segítséget tudjon nyújtani” – fogalmazott Schaub Erika.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉBEDŐ ERŐ című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!