A kézműves sörök virágkorában, amikor a romkocsmák már roskadoznak a megannyi sörcsap súlya alatt, egyszer csak felbukkan három fiatalember, akik egy otthoni sörfőzés közepette felteszik a kérdést: Miért is ne lehetne automatizálni az otthoni sörfőzést? Majd fogják magukat és a Brewie névre keresztelt, automata sörfőzőgépükkel sikeresen becsatlakoznak a hazai startupok színes világába.

A folyékony kenyérként is emlegetett sört az ókori egyiptomiak óta ismerjük. Számos történelmi feljegyzés idézi, miként áztatták meg vízben a kenyeret, majd erjesztették, végül datolyalevéllel vagy épp mézzel ízesítve fogyasztották azt, szűrve vagy szűretlenül. Idővel aztán megjelentek a gabonatermesztő germánok, végül pedig a komló, ami végre-valahára a sör igazi esszenciáját is megadta. A sörfőzés hagyományát később a kolostorokhoz kötötték, ahol maguk a szerzetesek főzték a sört és fejlesztették tovább annak főzési technikáját is. Az úgynevezett felső erjesztésű, vagyis alefajták például már az 1500-as évek Angliájában elterjedtek, amikor már törvényben is szabályozva volt, hogy a sör összetevői csak a komló, a víz és a maláta lehetnek, illetve később még az élesztő is bekerült a körbe. S míg a középkorban a sörfőzők még serfőző céhekként működtek, az ipari forradalom hatására serfőzdékké avanzsálódtak, amikből később kinőtték magukat a ma már csak sörgyárként emlegetett vállalatcsoportok.
A sörgyári sörfőzés azonban nem minden, hiszen az ember, kíváncsi természete révén, amit csak lehet, szívesen kipróbál maga is, és erre alapozott a Brewie hármas fogata is. Automatizált sörfőzésről, csapatépítésről, startupversenyekről és a szerencsés véletlenek összjátékáról beszélgettünk Pál Marcell-lel, a Brewie egyik alapítójával.

Honnan jött az ötlet, hogy az otthoni sörfőzéshez gépet készítsenek?
Az egész Brewie onnan jött, hogy mi hárman – Tél András, Schlotter Gergő és én – már nagyon régóta barátok voltunk, és mindig is szerettük a kihívásokat. Ha eszünkbe jutott egy vad ötlet, nemcsak beszélni szerettünk róla, hanem meg is akartuk valósítani. Erre alapozva hoztuk össze egyszer Gergővel a világ legnagyobb vízipipáját is, amit ő rakott össze 17 évesen, én pedig magát az eseményt szerveztem. De ilyen volt az első dániai párnacsata is, amit frissen kiköltözött diákként ötlöttem ki, és végül még címlapra is került a megmozdulás. A Brewie ötlete is így jött, egy közös, 2013-as nyáresti sörözéskor találtunk ki. Andris ugyanis ekkor vágott bele új hobbijába, a házi sörfőzésbe. Megkóstoltuk, amit főzött, egész finom volt, majd amikor mondta, hogy ráadásul mindössze 60 forintból csinálta, megkérdeztük, hogy miért nem csinált sokkal többet, hiszen akkor nem kellene boltba járnunk sörért. Mi ekkor ismertük meg a házi sörfőzés folyamatát, ami Andris elmondása szerint is rengeteg idő- és energiaráfordítással jár. Akkor elkezdtem gondolkozni, és feltettem a kérdést Télnek, hogy hát te végül is mérnök vagy, nem? Nem lehet ezt valahogy automatizálni? De, lehet. És mivel Gergő és Andris is kiváló mérnökök, a válasz egyértelmű volt: lehet. Sőt. Miért is ne csinálhatnánk magunknak egy automata sörfőzőgépet? Andris azt mondta, hogy egy prototípust már 100.000–150.000 Ft-ból meg tudnánk építeni, úgyhogy azt mondtam, szerzek rá pénzt, ő meg szerezzen rá időt, és csináljunk magunknak egy automata sörfőzőgépet. Aztán annyira beleéltük magunkat ebbe az egészbe, hogy gondoltuk, utánanézünk, van-e ilyen termék a piacon. Egy hasonlót találtunk, ami közel 10.000 dollárba került, és kivonatból főzte a sört, mint valami instant levest. Ezen felbuzdulva persze, bár szeretünk spontánok lenni, mégsem ugrottunk meggondolatlanul fejest az egészbe, hanem szépen végiggondoltuk, hogy mit is akarunk ebből kihozni. Abból indultunk ki, hogy Amerika lesz a fő piacunk, amivel el is érkeztünk az első és legfontosabb kérdéshez: vajon csak profi sörfőzőket célozzunk meg a termékkel, vagy olyanokat is, mint mi, akik egyszerűen szeretik a sört, és esetleg hobbi szinten foglalkoznak a házi sörfőzéssel? Hogy erre választ kapjunk, különböző szűrőkérdésekkel kérdőíves kutatást végeztünk 150 amerikai sörfőző és 150 nem sörfőző körében. Két érdekes eredménnyel szolgált számunkra a kérdőív. Az egyik, hogy akik nem sörfőzők, nagyobb hajlandóságot mutattak a termék megvásárlására, mert nyitottabbak az újdonságokra, az innovációra. Akik viszont 10 éve házilag főzik a sört, nem hagynak fel eme hagyománnyal. Kiderült tehát, hogy van piaci érdeklődés, amire építhetünk, így beneveztük a sörfőzőnket a dániai Venture Cup startupversenyre, amin 350 csapatból végül második helyezést értünk el, és a zsűritagok a végén egyesével odajöttek hozzánk, hogy ne keseredjünk el, hogy „csak” a másodikak lettünk, holott egy ilyen erős versenyen, először indulóként ez is elképesztő eredmény volt a számunkra. A rengeteg pozitív visszajelzés hatalmas lökést adott a következő lépésekhez: úgy éreztük, mérnök barátaim ne a bizonytalan jövőért adják fel biztos állásukat, így hivatalos kereteket adtunk működésünknek: 2014 februárjában céget alapítottunk.

 

Mennyire elégedett azzal, ahol most tartanak?
Elég durva, hogy idáig eljutottunk. Amikor az elején ebbe belevágtunk, voltak ugyan elképzeléseink, mégsem gondoltuk, hogy egyszer egy 17 fős céget fogunk vezetni. Egyrészt azt hittük, hogy ezt sokkal kevesebb emberrel is meg lehet oldani, másrészt pedig, amikor belevágtunk, nem igazán volt még ebben tapasztalatunk. A hátterünkből adódóan valamennyit tudtunk a saját területünkről – én dolgoztam már startupcégeknél Berlinben, a többiek pedig robotkarokat és 3D-s tapintásszenzort gyártó cégeknél –, de mindössze ennyi volt a kezünkben. Ehhez képest az induló 3 főt megfejeltük egy grafikus dizájnerrel, egy ipari formatervezővel, sörfőzőmesterekkel, programozókkal és gépészekkel is, és már egy remek marketinges csapat is áll mögöttünk, illetve további kollégák felvételét is tervezzük. És hogy mi hozott el minket idáig? A „négy P”: a passion, a persistence, a patience és a people, azaz a lelkesedés, a kitartás, a türelem és az emberek, amiből ez utóbbi a legfontosabb. Szerencsénkre nálunk a csapat minden tagja ezeknek megfelelő attitűddel rendelkezik, ráadásul a problémamegoldó képesség is igen magas fokon ég mindnyájunkban, a gondolkodásmódunk pedig eléggé európainak mondható.

Induló startupvállalkozásként hogyan teremtették elő a berendezés gyártásához szükséges anyagi forrásokat?
2014-ben crowdfunding kampányt indítottunk az Indiegogo-n. Az első kampánnyal egy óra alatt, közel 12.000 dollár gyűlt össze, az egészet pedig 220.000 dollárral zártuk. 2015 végén aztán, a hatalmas érdeklődés miatt, végül újranyitottuk a kampányt, amelynek célja félmillió dollár volt, amit végül el is értünk.

A kézműves sörökben lubickoló romkocsmák idején mi szól mégis az otthoni sörfőzés mellett? Van ennek létjogosultsága?
Minden a preferenciáktól függ. Biztos, hogy nem fog a világon mindenki sört főzni a Brewie-val. Ez nem egy olyan termék, amit mindenkinek el lehetne adni – már csak az ára miatt sem –, főleg itthon nem. Sokan szokták kérdezni, hogy mennyit adunk el itthon és mennyit külföldön. Az itthoni eladásaink a teljes eladásnak körülbelül 1–2%-át teszik ki. Sört itthon már az 1950-es, 1960-as években is főztek, a sörfőzési hullám pedig 10 évente visszatért a divatba. Korábban, főleg gazdasági okai voltak a házi sörfőzésnek: jelentősen olcsóbb volt, mint megvásárolni a kereskedelmi söröket. 2003–2005-ben viszont elkezdődött egy igen komoly sörforradalom, amelynek egyik legkiemelkedőbb hatása, hogy a fogyasztók már inkább a kézműves minőségű söröket preferálják a kommerciális sörökkel szemben. A kézműves sörök megjelenése is elősegíti az otthoni sörfőzést, hiszen ott te magad is kikísérletezheted a saját ízeidet.
Az itthoni vevőink nagy része egyébként cégek és éttermek, tehát nem magánszemélyek, hiszen nekik nem feltétlenül van megfelelő anyagi hátterük egy automata sörfőzőgéphez. Van, aki a cégének főz vele, van, aki konkrétan árulni akarja az így készült sört és van, aki csak promóciós céllal használja. A magánembereknek pedig remek hobbit biztosít a Brewie azzal, hogy kézműves minőségben lefőzhetik saját maguknak a világ bármely sörét. A tényleges sörfőzők kényelmi szempontból vásárolják, hiszen azáltal, hogy a sörfőzőgép teljesen automata, nem kell ott állnia mellette a teljes folyamat alatt, amíg az megfőzi a sört. Csupán az alapanyagokat kell összeállítani, a gép pedig mindent megold helyettünk, amivel össze is foglaltam, hogy mi a Brewie koncepciója. Technikai oldalról pedig további támogatást adunk azzal, hogy applikáció segítségével online folyamatosan nyomon tudod követni a sörfőzés folyamatát.

A Brewie az egyik első olyan magyar startupvállalkozás, aminek sikerült sorozatgyártott termékkel betörnie a piacra. Milyen eredményekkel, elismerésekkel büszkélkedhet a Brewie gárdája?
Már nem igazán szoktunk díjakra és versenyekre nevezni. Két éve megkeresett minket a Példakép Alapítvány, de akkor még nem éreztük magunkat erre érdemesnek. Ami díjat kaptunk eddig, az A hónap induló vállalkozása díj volt, amit a gazdasági miniszter adományozott nekünk, továbbá a Startup Spring első helyezése és a Startup Sauna első helye még 2014-ben, illetve az a bizonyos második hely Dániában.

Fotó: Kiss András

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin KAPCSOLATÉPÍTŐK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!