Azt már megszokhatták a Business Class Magazin olvasói, hogy lapunk, sok egyéb más mellett, napjaink technológiai – mondhatnánk úgy is, hogy a negyedik, digitális ipari forradalom – témáit is górcső alá veszi. A robotika, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia, a közösségi gazdaság, és még sorolhatnánk, már terítékre került a korábbi számokban, most viszont a Big Datáról „emlékezünk” meg.

Önmagában ez a kifejezés sokaknak nem mondd semmit, márpedig, aki a mai vállalkozói világban nagyra akar törni, annak bizony szüksége lehet erre az okosságra.
„Azzal foglalkozunk, hogy kvázi értéktelen, elszigetelt adatokból üzleti értéket csinálunk, amely sok mindent jelenthet. Például azt, hogy a különböző értékesítési dokumentumokból szép és hasznos táblázatokat, grafikonokat készítünk az ügyfelek számára, amiből többek között kiderülnek olyan információk, hogy mennyi terméket, szolgáltatást adtak el, kik a legfontosabb ügyfeleik, merre kell haladniuk a cégükkel, és még sorolhatnám. Ez gyakorlatilag az egész BI-nak (Business Intelligence – a szerk.) az alapja, amely általában újabb kérdéseket vet fel: milyen mértékben lesznek képesek árusítani a továbbiakban, hogyan érdemes tervezetet készíteni a jövőre nézve, és hasonlók. Amit a Big Data hozzá tud ehhez tenni, hogy ezeket a klasszikus, kvázi unalmas üzleti adatokat fel lehet turbózni más dokumentumokkal” – nyilatkozta lapunknak még korábban Földi Tamás, az erre az ágazatra szakosodott Starschema alapítója és fejlesztési igazgatója. Az említett cég történetét és sikerét már megírtuk, annyit viszont most is érdemes megemlíteni, hogy olyan vállalatokkal, szervezetekkel kerültek kapcsolatba működésük során, mint a Tesla, a Facebook, az Apple, a Netflix, a Disney vagy épp az Európai Bizottság. Mindebből kiderül, hogy a Big Data adta lehetőségek a legnagyobbak számára sem elhanyagolhatóak.

 

Na, de bővebben?

Kicsit szájbarágósabban:

a Big Data az emberek viselkedéséről szóló információkat tartalmazza, amelyek nyomait később figyelemmel is kíséri.

Ez az adathalmaz – lévén, hogy főleg emberi kapcsolatrendszerekre épül – segít előre jelezni a várható viselkedéseket. Természetesen nagy mennyiségű adat esetén, a statisztikai kutatások fontossága elveszik, hiszen minden információ relevánsnak tűnik, ezért szükség van az emberi ösztönökre, ítélőképességre, hogy a fals összefüggéseket kiszűrjék. Ennek a tudásnak a birtokában folyhatnak társadalomkutatások, amelyek a nagy cégek számára értékesek lehetnek.
Vegyünk egy egyszerű példát: a Coca-Cola azt szeretné megtudni, hogy a vásárlói milyen „körülmények között” szeretik fogyasztani a termékeiket. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához például a közösségi média tevékenységének elemzésén (lájkokból, kommentekből, megosztásokból) keresztül közelebb kerülhetnek. Itt jönnek a képbe az ezzel foglalkozó cégek, akik a nyilvánosan rendelkezésre álló adatokból leszűrik a következtetéseket, így a Coca-Cola tudni fogja, hogy milyen reklámkampányokra költse a pénzét, melyik korosztály érdeklődik leginkább az üdítői iránt, illetve hogy melyik szórakozóhelyekre, éttermekbe juttassa el a termékeit, és még sorolhatnánk.
Kulcskérdés továbbá a Big Data esetében az adatvédelem is, hiszen a társadalmi rendszerek, emberi kapcsolatok szerveződéseinek megfelelő szintű és célú megfigyelésével egy stabilabb és igazságosabb világ teremthető meg. A cégek érdekein túl olyan problémák kezelésére kaphatunk választ, mint a vírusok terjedése, illetve a globális felmelegedés.
Ugyanakkor, mint minden, ez is a visszájára fordulhat: „Ebben az új világban George Orwell egy fantáziátlan kívülálló. Tiszta sor, hogy a személyi adatok védelme, azok tulajdonjoga nem kerülhető meg többé. George Orwell nem tudhatta, hogy ha megfigyeljük az emberek viselkedésmintáit, abból kitalálhatjuk, kire fognak szavazni a következő választáson, vagy éppen hogyan fognak reagálni egy adott szabály megváltoztatására, és így tovább. Felépíthetünk egy olyan világot, mely – első ránézésre – az ördög birodalmának tűnik. Bizony lesznek is olyanok, akik rossz célokra használnák fel ezeket az adatokat.” – közölte a piackutatas.blog.hu Sandy Pentland, egyesült államokbeli tudós nyilatkozatát.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÓDHATALOM című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!