Új befektetési tőkealap indult a közelmúltban, többek között az Eximbank, az OTP Bank, illetve a MOL közreműködésével, amely a címben említett két ország vállalkozásait igyekszik segíteni. A hangzatos kezdeményezés ugyanakkor kérdéseket vet fel, például azt, hogy a jobboldali magyar kormány milyen lehetőséget lát a baloldali csodaként emlegetett ország gazdaságában. A témával kapcsolatban a projektet jegyző szereplőket, szerveket kérdeztük.

2017. november 8-án megkezdte működését az East West European Venture Capital Fund. A tőkealap 20 millió euró (6 milliárd forint) méretűre tervezett, zártkörű és piaci szabályok szerint működik, Magyarországon és Portugáliában fog befektetni, tehát „új korszakot nyit a két ország gazdasági kapcsolataiban”. – olvasható az Eximbank honlapján. A kockázati tőkealap befektetői az említett pénzintézet – amelynek tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja –, az OTP Bank Nyrt., valamint a MOL Nyrt.
Az indulást bejelentő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „Az alapnak köszönhetően az innovatív magyar KKV számára újabb széles körű nemzetközi fejlesztési források nyílnak meg, versenyképességük támogatása érdekében. A befektetések elsősorban az informatika és a smart industry területén valósulnak majd meg, mindezek az Ipar 4.0 program támogatását szolgálják. A magyar nemzetgazdaság szempontjából kifejezetten fontos feltétel, hogy az alap által generált tőke 40 százalékát Magyarországon kell befektetni.” – olvasható a már említett weboldalon.

Országokon átívelő startuphíd
„A MOL 2030-as stratégiájában megfogalmazta, hogy nagyobb hangsúlyt fognak kapni az új üzletágak és az innováció, továbbá aktívan törekszik majd az új befektetési lehetőségek felkutatására. Ennek a törekvésnek az egyik első lépése ez a tőkebefektetés.” – tudtuk meg a vállalattól. Elmondásuk szerint az alap befektetőinek elsődleges célja, a befektetett tőke arányában, a futamidő végén történő pénzügyi hozam piaci alapokon történő realizálása. Ugyanakkor az alap befektetéseinek sikeressége érdekében az alapkezelő ki tudja használni a két ország egymást jól kiegészítő tulajdonságait: míg Portugália gazdasága inkább szolgáltatásalapú, addig Magyarországé többnyire a mezőgazdaságra és az iparra támaszkodik. Földrajzilag Portugália kaput jelent az amerikai és az afrikai kontinens, valamint Nyugat-Európa felé, Magyarországról pedig a kelet- és közép-európai piacokat, valamint az ázsiai piacokat lehet jobban elérni. Mindezek mellett érdemes megemlíteni, hogy a két ország lakosságának és területének mérete is közel megegyező. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi a véleménye a vállalatnak az állam külföldi beruházásairól, de véleményük szerint nem tisztük e fölött ítélkezni.
A MOL-hoz hasonlóan megkerestük az OTP-t is, viszont tőlük csak egy korábban kiadott sajtóközleményt kaptunk, amelyben érdemben nem voltak új információk, azon kívül, hogy a pénzintézet társbefektetőként új piacokon megjelenő kkv-ket tud támogatni, akár a pénzügyi szektorban megjelenő digitalizációs fejlesztések területén is.

Miért pont Portugália?

Az East West European Venture Capital Fund indulásával kapcsolatban azért felmerül pár kérdés, például, hogy Portugáliának egy ún. baloldali „tákolmány” kormánya van (lásd keretes írásunk), amely természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne az ország gazdaságába befektetni. „Portugália egy feltörekvő piac, amely rengeteg lehetőséget tartogat a befektetőknek. Az Alpac Capital, az East West European Venture Capital Fund alapkezelője elsősorban a két ország egymást jól kiegészítő tulajdonságaiból kovácsol eredményt: Portugália szolgáltatásalapúbb, Magyarország pedig az agráriparában erősebb inkább. Az Eximbank meglévő befektetésein keresztül korábban is megcélzott már más piacokat. Fontos megjegyezni, hogy az alap befektetési tevékenysége nem csak Portugáliára és Magyarországra korlátozódik. Ha megfelelő üzleti potenciállal rendelkező lehetőség adódik, akkor harmadik országban megvalósuló közvetlen tőkebefektetés sincsen kizárva.” – tudtuk meg a pénzintézettől.

 

A témával kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, de annak ellenére, hogy kérdéseinket bőven karácsony előtt elküldtük, lapzártáig nem kaptunk rájuk válaszokat.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PÉNZFORGATÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!