Sólyom Airways 2.0: Vajon meddig repül a Srí Lanka-i–magyar légitársaság?
Érthető az aggodalom, amely a Ronan Air indulását övezi, nem is olyan rég a hasonlóképpen rejtélyes, később pedig kudarcba fullad Sólyom Airways körül röppentek fel hasonló hírek. Mindazonáltal most úgy néz ki, hogy nem szélhámosságról van szó, egyszerűen a társaság mögött álló alkalmazottaknak több időre van szükségük a befuttatáshoz. Összegeztük a zavaros körülményeket, valamint megszólítottuk a társaság képviselőjét, hogy segítsen tisztán látni.
„Teljesen érthető, hogy a Sólyom Airways miatt egyesek szkeptikusak. Azzal tudjuk megnyugtatni az embereket, ha sikert hozunk a magyar légforgalmi piacra”
– nyilatkozta lapunknak Suresh Raju, a Ronan Air munkatársa.
Tavaly januárban jelentek meg a cég álláshirdetései, amely után kisebb időközönként felröppentek pozitívnak éppen nem nevezhető hírek a társasággal kapcsolatban. Ekkor jutott többeknek eszébe a már említett Sólyom Airways (lásd a keretes írásunkat). Marketing- és kereskedelmi tevékenységet nem végeztek, a honlapjuk nem működött, logikátlan utazásokat kínáltak, szervizelhetetlen gépeket néztek ki, és még személyzetet sem kerestek, mindösszesen annyit lehet tudni, hogy a központ Vecsésen található – a hvg.hu kiderítette, hogy a céget egy trafik mellett jegyezték be –, a projekt mögött Rohan Nanayakkara tiszteletbeli magyar konzul áll magánbefektetőként, állami támogatás nélkül. A még működő Magyar Nemzet kicsit több mint egy éve névtelen repülőtéri forrásokra hivatkozva azt jósolta, hogy valójában nagy szélhámosságról lehet szó, mintsem valós üzleti vállalkozásról, amelynek létjogosultsága lenne. Egy másik forrásból, az airportal.hu-n arról tájékozódhatunk, hogy 2012-ben a Ronan Air vezetője tárgyalásokat folytatott a Magyar Turizmus Zrt.-vel, a megbeszélések akkor egy menetrendszerű járatról szóltak az egyesült arab emírségekbeli Sardzsa és Budapest között. A Ronan Air Légiközlekedési Kft.-t már 2014-ben bejegyezték, ekkor még tőke nélküli társaság volt. A 2017-es beszámolójukból azonban kiderül, hogy 5,48 milliárd forint saját tőkéjük van, ami lényeges bővülést jelent a 2016-os 1,99 millió forinthoz képest.
Suresh Raju, a vállalat repülési menetrendekért és slotkoordinációért felelős menedzsere kifejtette, hogy 1945 óta foglalkoznak turizmussal és légiközlekedéssel – feltehetőleg az R-Group International cégcsoportra gondolt –, a keleti blokk legtöbb országában képviseltették magukat.
Rohan Nanayakkara, a Ronan Air Légiközlekedési Kft. egyedüli tulajdonosa és névadója egyébként egy helyi televíziós csatornának korábban azt nyilatkozta, hogy nagyon sok támogatást kapott a magyar miniszterelnöktől, Orbán Viktortól, a parlament házelnökétől, Kövér Lászlótól, valamint a külgazdasági és külügyminisztertől, Szijjártó Pétertől, viszont ez nem anyagi jellegű volt. Megkérdeztük a cég munkatársát, hogy ha nem financiális támogatásról beszélünk, akkor milyenről, mire azt felelte: morálisról. Egyébként a tulajdonos az említett tévének azt is elmondta, hogy felkérésnek tesz eleget, amikor „segít létrehozni egy új magyar légitársaságot”. Ekkor lehetett azt is megtudni, hogy 22 állomásra terveznek repülni Budapestről, a magyar fővárost pedig az ázsiai régióval, Afrikával és közép-európai desztinációkkal tervezik összekötni, mind hosszú, mind rövid távú járatokkal.
A Sólyom Hungarian Airways egy légitársaság terve volt, a mögötte álló céget 2013-ban jegyezték be, ezt követte a sajtónyilvánosság. Az első, Álmos vezér névre keresztelt gépük 2013 novemberében szállt le a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Értesülések szerint 16 leányvállalatot alapítottak, amelyek mind a Sólyom Hungarian Airways Kft.-hez voltak köthetők, és amely alvállalatok a különböző munkafolyamatok lebonyolítására – például magasépítési munkákra, utazásszervezésre – lettek volna hivatottak. Igen ám, de 2013 októberében megfőzték a feketelevest a cég alkalmazottainak: közölték velük, hogy a befektetőkkel való tárgyalások megakadtak, ezért nem kapnak fizetést. Sokan úgy látják, hogy a terveknek nem volt realitásuk, mások szerint pedig a cél valójában nem is a légitársaság kiépítése, hanem egy adatbázis felépítése volt. 2014-ben mégis úgy nézett ki, hogy lesz valami a Sólyom Airwaysből: a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál folyó engedélyezési eljárás az utolsó fázisba került, ráadásul megvásárolták a Boeing gyártótól a műszaki dokumentációkat is. Az év végére viszont újabb anyagi nehézségek adódtak, amelyek miatt kétségessé vált, hogy egyáltalán fog-e utast szállítani a Sólyom Airways. Azóta a hírek leginkább engedélyek hiányáról és veszteségekről szólnak, nem nagyon történt előrelépés az ügyben. Egyetlen információ, hogy az Álmos vezérről elnevezett gép évek óta a bournemouthi repülőtér egyik elhagyatott sarkában áll, hajtóművek nélkül, hiszen a tulajdonos a szétbontás mellett döntött. Egyébként a Sólyom Airways volt az alapja a köztévén futó sorozatnak, a Fapadnak, amely egy fiktív légitársaság történetét dolgozza fel. A műsor 26 epizódot élt meg, a rendezők között feltűnt Zomborácz Virág, a forgatókönyvírók csapatát pedig Litkai Gergely is erősítette. A főbb szerepeket többek között Anger Zsolt, Végh Zsolt, Lengyel Tamás, Janklovics Péter, Dobó Kata, Haumann Máté és Pindroch Csaba játszotta el. Szárnyaszegettség
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin MAGYAROK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
A szerző
