Home»First Class»A régió legjobb befektetési ügynöksége – Interjú Ésik Róberttel, a HIPA elnökével

A régió legjobb befektetési ügynöksége – Interjú Ésik Róberttel, a HIPA elnökével

1
Shares
Pinterest Google+

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2014 nyarán kezdett működni, vezetését pedig pár hónappal később az addig a privátszféra illusztris cégeinél főbb beosztásokban tevékenykedő Ésik Róbert vette át. Az elmúlt évek során a vezetése alatt számos külföldi magántőke-beruházás és bővítés ment végbe Magyarországon, amelynek elismeréseként 2018-ban a régió legjobbjának választották az ügynökséget egy rangos elismeréssel. A HIPA elnökével az idei legnagyobb beruházás, a BMW mellett a szervezet működéséről, a regionális különbségekről, a hozzáadott érték és a K+F jelentőségéről, valamint a 2018-as eredményekről beszélgettünk.

2014-ben kapta meg a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöki pozícióját. Korábban olyan vállalatoknál dolgozott, mint az Alcatel, a Siemens Mobile, a Nokia Solutions and Networks Kft. és az Amazon Web Services. Egy ennyire színes nemzetközi és multinacionális portfólió után mi vonzotta a szervezethez és az állami szférába?
15 éven keresztül különböző nagyvállalatoknál dolgoztam, alapvetően infokommunikációs területen; a munkám során voltam pénzügyi-gazdasági vezető, illetve ügyvezető-igazgató is. Már ekkor is szerettem, amikor lehetőségem nyílt arról tárgyalni, hogyan növeljük, erősítsük az adott vállalat magyarországi jelenlétét. Én magam is többször voltam a HIPA elődszervezetének ügyfele, tehát ismertem a befektetésösztönzés rendszerét, és hittem abban, hogy Magyarország nemcsak gyártási, hanem kutatás-fejlesztési szempontból is jó helyszín lehet a különböző vállalatok számára, mert azt tapasztaltam a Nokia berkein belül is, hogy a hazai K+F egység nemzetközi szempontból kiemelkedő eredményeket ér el. Amikor Szijjártó Péter miniszter úrtól megkaptam a felkérést, akkor ezt egy nagyon jó lehetőségnek találtam, mert így nap mint nap azzal foglalkozhatok, ami a munkámnak eddig is nagyon fontos és kedvelt része volt. Így kezdtem el 2014 októberében a HIPA-ban dolgozni.

Voltak reformtervek a fejében, amikor elkezdte az elnöki munkát?
Volt egy elképzelésem arról, hogy hogyan kell egy ilyen típusú szervezetnek működnie. Az ügyfelekhez való hozzáállás, a gondolkodásmód és a szervezet működése szempontjából is hoztam új elemeket. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy bár a HIPA az állami szektorhoz tartozik, attól még egy tanácsadó cég, amely az ügyfeleit kell hogy segítse. A mi ügyfeleink a Magyarország iránt érdeklődő befektetők, de ügyfeleink adott esetben a hazai kkv-szektor vállalatai is. Fontosnak tartom, hogy a szervezet úgy végezze a tanácsadói tevékenységét, hogy az ügyfeleink olyan ügyfélélményt kapjanak, mintha megbíztak volna egy menedzsment-tanácsadó céget a magánszektorból. Természetesen vannak különbségek, mi csak Magyarországra fókuszálunk, magyarországi beruházásokat segítünk elő, a mi szolgáltatásunk ingyenes, de ettől még a válaszok minőségében és gyorsaságában éppen azt a színvonalat kell képviselnünk, amelyet a magánszektor szereplői is hoznak.  

Több hónapos tárgyalás és projektmunka zajlik egy-egy beruházás előkészítésekor. Mivel telik ez a munka, miért felelős a HIPA?
Tevékenységünk három részből épül fel: először is Magyarországot népszerűsítjük mint ideális befektetési helyszínt szerte a nagyvilágban, támaszkodva a külképviseleteinkre, nagykövetségeinkre, főkonzulátusainkra rendezvények és egyéb, promóciós anyagok segítségével. A munkánk legnagyobb részét a tanácsadói tevékenység teszi ki, és végül, de nem utolsósorban van egy olyan tevékenységi körünk is, amelynek keretében a vállalatoktól bejövő visszajelzések és ötletek alapján javaslatokat fogalmazunk meg a politikai döntéshozóknak, hogy hogyan lehetne a magyarországi üzleti környezetet még versenyképesebbé tenni. Az időnk legnagyobb részét azonban a tanácsadói tevékenység teszi ki, egyfelől tárgyalunk azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek Magyarországot vizsgálják mint új befektetési helyszínt, de nincsenek még jelen, másfelől azokkal a cégekkel is beszélgetünk, amelyek már itt vannak, és esetleg bővíteni szeretnék a tevékenységüket. Mellettük támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat, nevezetesen a beszállítófejlesztési tevékenység keretében igyekszünk magyar cégeket segíteni abban, hogy bekerüljenek a nagyvállalatok, nagybefektetők értékteremtési láncába, illetve ha már bekerültek, akkor előbbre jussanak. És a harmadik tanácsadói területünk a pénzügyi befektetők kiszolgálása, vagyis amikor egy befektető úgy érkezik Magyarországra, hogy felvásárlási célpontot keres, vagy szeretne betársulni egy nemrég indult vállalkozásba, ingatlanfejlesztési projektbe. Ebben az esetben próbáljuk összehozni a kínálatot a kereslettel. Szervezetfelépítésben ágazati alapon működünk, vagyis olyan tanácsadói teamjeink vannak, amelyek egy-egy ágazatot képviselnek, ismerve a gazdasági szféra szereplőit, legyenek azok nagyvállalatok vagy beszállítók.
Az, hogy milyen tanácsadást és szolgáltatást nyújtunk, az az adott projekttől és megkereséstől függ. Befektetésösztönzési tevékenységünk keretében jellemzően helyszínkiválasztási tanácsadással foglalkozunk, ami egy komplex folyamatot takar. Az ideális befektetési helyszín jellemzőit alapvetően meghatározza a tevékenység jellege (például hogy termelő vagy szolgáltatás típusú beruházásról van-e szó) illetve a projekt mérete. A beruházási terv alapadatainak ismeretében megvizsgáljuk, hogy az adott helyszínen megvannak-e a szükséges infrastrukturális feltételek, és felmérjük a munkaerőpiaci helyzetet is. Emellett állami támogatási szempontból is vizsgáljuk a lehetőségeket, legyen szó készpénztámogatásról vagy adókedvezményekről. És ezen sok-sok tényező összessége fogja azt a befektetői döntést adni, ami aztán jellemzően nem egy-két, hanem öt-tíz évre, de akár több évtizedre is szól az adott ország és az adott település mellett. Ezért van az, hogy egy-egy ilyen folyamat fél évtől akár, mondjuk, másfél évig is eltarthat.

A cégek nagy része magától keresi fel az ügynökséget a befektetési lehetőségek után érdeklődve, de a HIPA is több olyan projektben vesz részt, ahol közvetlenül keres meg egy adott céget. Az évről évre több beruházás lehetővé teszi, hogy válogassanak, és esetleg vissza is utasítsanak projekteket?
Eddig senkinek nem mondtunk nemet. Az adott beruházási projekt tartalmától függően próbáljuk meghatározni, hogy mi lehet az ideális helyszín, és vizsgáljuk azt, hogy milyen hozzáadott értéket jelent a beruházás. Ha egy olyan projektről van szó, amely stratégiailag nem illeszkedik annyira az adott térség iparához, vagy nem képviseli a legmagasabb hozzáadott értéket, akkor egy olyan térségre próbáljuk irányítani a befektetőt, ahol megfelelőek a munkaerőpiaci feltételek, hiszen még mindig vannak olyan részei az országnak, ahol szükség van rá, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. Ezért aztán összefoglalóan azt tudom mondani, hogy nemet igazából nem szoktunk mondani senkinek, de a szolgáltatási portfólió elemeit eltérő módon alkalmazzuk.

Budapest egyre inkább háttérbe szorul a külföldi befektetések tekintetében a vidéki nagyvárosokkal szemben, amelyek közül is kiemelkedik Debrecen. Ön szerint minek köszönheti a város a kiemelt figyelmet és prosperitást?
Való igaz az, hogy a regionális különbségeket szemlélve szerencsére ma már elmondható, hogy Budapest és a közép-magyarországi régió mellett egyre több vidéki nagyváros is fogad újabb és újabb befektetőket. Ez egy kiemelt célunk is a jövőre nézve. Ilyen szempontból az ország kelet-nyugati megosztottsága kezd megszűnni, és inkább egy észak-déli megosztottság rajzolódik ki a mi projektjeink alapján. A közeljövőben kiemelten fókuszálunk arra, hogy a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld térségébe minél több beruházás érkezzen. Az elmúlt négy év eredményei alapján valóban Debrecen és Hajdú-Bihar térsége az egyik nagy nyertese a befektetésösztönzési tevékenységnek. A BMW-projekt a legmeghatározóbb minden szempontból, de a BMW előtt is számos új vállalat érkezett Debrecenbe, például a Thyssenkrupp, a Krones vagy a Continental, de említhetem a Flowserve-öt vagy a Diehl Aircabint is. Illetve a meglévő szereplők tovább bővítették tevékenységüket, például az NI, a FAG vagy az IT Services Hungary. Azt gondolom, hogy Debrecen az a magyar város, amelynek reális esélye van arra, hogy alternatívát jelentsen Budapesthez képest, hiszen mind infrastrukturális, mind oktatási, mind kulturális szempontból is jól fejlett város. Ez az egyetlen olyan nagyvárosunk, amelynek működő nemzetközi reptere van, és hamarosan kiépül a minden égtájat érintő autópálya-kapcsolata is. Vidéki városaink közül Debrecennek van a legnagyobb egyetemi kapacitása, 30 ezer egyetemi hallgatót fogad a 200 ezres lakossághoz mérve. És a város vezetése felismerte azt, hogy a gazdaságfejlesztés szempontjából szükség van arra, hogy kiemelt fókuszt kapjon a befektetésösztönzés, és erre egy dedikált szervezetet is felállított 2015 elején, nevezetesen az EDC-t, amely sok szempontból a HIPA egyik partnerszervezete. Ezen összetevők együttállása és az a sok-sok munka, amelyet az elmúlt években a debreceniek is elvégeztek ezért a célért, eredményezték azt, hogy ilyen sok új befektetés érkezett a városba. Persze mindehhez párosul az az országos külgazdasági fókuszú külpolitika, amely jól láthatóan a külföldi működő tőke beáramlását helyezi előtérbe, az a hatékony állami támogatási rendszer, amely, azt gondolom, hogy a legversenyképesebb a régióban. Ezek eredménye, hogy ennyi új befektetés érkezett a térségbe.

Az év legsikeresebb és közérdeklődésre leginkább számot tartó beruházási projektje a BMW magyarországi megjelenése volt. Milyen munka és előkészítés előzte meg a beruházást, és mennyire elégedett az ezer munkahelyet ígérő vállalat megérkezésével?
Nagyon éles verseny folyt a projektekért, hiszen ilyenkor nagyon sok szempontot mérlegelnek. Az infrastrukturális szempontokra már kitértem, és Debrecen esetében a közúti és a vasúti összeköttetés mellett a légi összeköttetés is egy fontos szempont volt. Az a tény, hogy a Lufthansa már most is heti öt járatot üzemeltet Debrecen és München között, hatalmas pozitívum volt a város mellett. Mindez persze nem lett volna elegendő, hogyha a munkaerőpiaci feltételek nem adottak. És fontos szempont volt az is, hogy azok a vezetők, akik a döntéshozatalban érintettek, el tudják képzelni magukat debreceni lakosként, hiszen megeshet, hogy ők maguk vagy delegált kollégáik itt kell hogy éljenek majd. Az élhetőség mellett az a tény, hogy Debrecen eldöntötte, hogy nemzetközi iskolát valósít meg, fontos érv volt a befektetés mellett. Ezek a beruházási döntések nyilván részben számokon alapulnak, de egyben emocionális döntések is, ezért legalább az üzleti tervvel egyenértékű, hogy a menedzsment, az igazgatóság illetékes tagjai úgy érezzék, hogy szívesen élnének az adott városban. A személyes kapcsolatok és benyomások sokszor legalább ugyanennyire fontosak. Az előkészítő látogatásoknak nagyon nagy jelentőségük volt, amikor a menedzsment több körben, több szempont mentén vizsgálta a város adottságait. Fontos tudni, hogy több mint 160 helyszínt vizsgált meg a vállalat Európában. Tehát Debrecen mellett további 160 város is szóba jött a beruházás célhelyszíneként.

A Magyarországon beruházó top országok között találni Németország és az Egyesült Államok mellett Dél-Koreát, Japánt, de az utóbbi években több indiai és török beruházás is érkezett az országba. Kik a legfőbb stratégiai partnerek és legfontosabb beruházók a számok tükrében?
A projektjeinket reláció szerinti megoszlásuk, illetve a befektetési volumen szerinti megoszlásuk alapján szoktuk vizsgálni, vagyis hogy az összesített adatok alapján mely országok a legnagyobb befektetők, és az adott időszak tekintetében kik állnak az élen. A 2018-as év tekintetében ez a kettő egybecseng, mert mind a kettőben Németország áll az élen. Az összes külföldi működő tőke egynegyede származik Németországból, és körülbelül 6000 német vállalat 300 ezer embert foglalkoztat. A második helyen az Egyesült Államok következik, a meghozott 98-ból 28 befektetési döntés köthető Németországhoz, és 15 az Egyesült Államokhoz. Összesítésben szintén az Egyesült Államok áll a második helyen a működő tőke tíz százalékával és körülbelül 1700 vállalattal, amely több mint 100 ezer magyar embert foglalkoztat. Ha megnézzük, hogy mely országok játszanak még szerepet a befektetés ösztönzésben, akkor az ázsiai országok közül négyet érdemes kiemelni. Japán a legnagyobb zöldmezős ázsiai beruházónk, Magyarországon már vannak akkumulátorgyártással foglalkozó japán vállalatok is. A dél-koreai cégek szintén nagyon fontos szereplői a hazai működőtőke-beruházásoknak, elég csak a Hankookra és a Samsungra gondolni, mellettük idén megjelent az SK Innovation, amely Korea harmadik legnagyobb vállalata, vagy a Doosan, amelyik szintén nagy koreai vállalat, és mindkettőnek a tevékenysége az akkumulátorgyártáshoz kötődik, ami az e-mobilitás szempontjából egy nagyon fontos tényező. Indiai befektetők esetében a Tata Consultancy Services vagy az Apollo Tyres már eddig is jól ismert szereplők voltak, és az idén két új céget is üdvözölhettünk, az egyik az SRF, a másik a Uflex, mind a kettő a csomagolóanyag-iparban tevékenykedik. Ezek érdekességét az adja, hogy ők a már nálunk lévő indiai befektetőktől értesültek arról, hogy Magyarország jó befektetési helyszín lehet számukra, ezekben az esetekben a személyes ajánlások is nagyban közrejátszanak. A kínai befektetőknek is fontos szerepük van Magyarország esetében. Érdekesség, hogy a hét legnagyobb kínai vállalat Magyarországon valamilyen akvizíciós folyamat révén került kínai kézbe. Említhető például a Wanhua, amely a BorsodChemet vásárolta fel, amely az eddigi legnagyobb volumenű kínai tranzakció volt itthon. Tehát Németország, az Egyesült Államok, az említett négy ázsiai ország, illetve a többi európai ország is fontos szerepet játszik befektetési szempontból.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin BEFEKTETÉS című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Ínyencségek a Los Angeles-i Autószalonról

Következő cikk

A globalizáció előnyeit érdemes kihasználni – Interjú dr. Bársony Farkassal, az AmCham elnökével