Decemberben érkezett a mozikba Michael Bay legújabb filmje, az Űrdongó (eredeti nevén Bumblebee), amelyben a Transformers-franchise egyik autobotja, a fekete-sárga fényezésű robot kapta a kiemelt szerepet. A filmekben megjelenő autók mindig is tökéletes lehetőséget adtak a reklámra, amit a filmkészítők igyekeztek kihasználni, és komoly marketingkampányt építettek fel arra a négykerekűre, amelyik az épp aktuális filmben felvette a harcot az emberiséget fenyegető veszéllyel szemben. A feltűnő színek alatt több autótípus adta a keretet a filmekben, így érdemes áttekinteni, milyen autók bőrébe is bújt az évek alatt.

A legelső Űrdongó

2007-ben jelent meg az első Transformers-film, de a Michael Bay-filmek előtt is létezett élet, amelyben alapvetően más koncepcióban képzelték el Űrdongót. Az 1984 és 1991 között megjelent, eredeti Marvel-képregényekben – amelyekre legtöbbször csak G1, vagyis Generation 1 néven hivatkoznak – még úgy álmodták meg, hogy Űrdongó a legkisebb és leggyengébb az autobotok közül. Ezt a képregényekben azzal próbálták hangsúlyozni, hogy Volkswagen Bogárrá alakul át. A legújabb Űrdongó-filmben visszatértek ehhez az értelmezéshez, és egy 1967-es Volkswagen Bogár alakját ölti fel a megszokott Chevrolet Camaro helyett.
Amerikában a Volkswagen Bogár mindig is egy érdekes irányt jelentett, megmutatta, hogy az amerikai izomautók között szerény méretekkel és paraméterekkel is lehet érvényesülni. Egy hollywoodi szuperprodukcióban szereplő autót nem feltétlenül az eredeti menettulajdonságaival ruháznak fel, de az 1967-es Volkswagen Bogár 1300 A változata egy alig 29,4 kW-os (40 lóerős) motorral volt felszerelve, míg az erősebb, 1500-as kivitelbe egy 1,5 literes 32,4 kW-os (44 lóerős) motor került. A légellenállási együtthatója 0,41 volt, 12 V-os elektromos rendszerrel volt felszerelve. Valamint olyan újítások kerültek a modellbe, mint az ütközéskor összenyomódó, teleszkópos kormányoszlop, és a fékrendszer is kétkörössé vált, a hárompontos biztonsági öv is jócskán emelte az utasok védelmét.

Egy újjászületés kezdete – 2007

A legelső Transformers-film a 150 millió dolláros költségvetése mellett a hollywoodi filmek legfőbb piacát jelentő Egyesült Államokban 319 millió dollárt, míg világszinten 707,6 millió dollárt termelt (akkori árfolyamon számolva majdnem 126 milliárd forintot), így jó időre megalapozta a folytatások jogosságát. Legalábbis pénzügyi szempontból. Ebben a filmben egy nem túl jó állapotban lévő, 2. generációs Chevrolet Camaróként találkoznak a nézők először Űrdongóval, és később is a Camaro-vonalat viszik tovább a filmekben, eltekintve a már korábban említett és a legújabb filmben visszahozott Volkswagen Bogártól.
Ezt a modellgenerációt 1970 és 1981 között gyártották az USA-ban. 1974-ben kapott egy ráncfelvarrást hétféle erőforrással, de míg a nagyobbak 5,0 litertől 6,6 literig (5,0 liter, 5,7 liter, 6,5 liter, 6,6 liter), a klasszikus izomautókra jellemző V8-as motorokkal működtek, addig a kisebb, 3,8 literes és 4,1 literes motorváltozatok V6-tal és sorhatos motorral operáltak. Így széles skálán mozgott az autó teljesítménye, 115 lóerőtől 375 lóerőig választhatott, aki ilyen izomautóban gondolkodott, az utóbbi már meglehetősen sportosan mozgatta a másfél tonnás karosszériát. Kettő- vagy háromsebességes automata váltóval, illetve három- vagy négysebességes manuális váltóval lehetett hozzájuk jutni.
A filmben, miután levedli régi Camaro formáját, Űrdongó átalakul egy 2006-os Chevrolet Camaro Conceptté, amely az ötödik generációs Camaro tanulmányautója volt, amelyet az 1969-es Camaro dizájnja ihletett. A Sangyup Lee dél-koreai születésű dizájner tervezte formát egy, a Holden által fejlesztett GM Zeta platformra építették rá. A meghajtásról egy 6,0 literes, 400 lóerős motor gondoskodott, amelyhez egy hatsebességes T56-os manuális váltót kapcsoltak. Érdekesség, hogy amíg a tengelytáv 281 centiméteresre nőtt, ami 23 centiméterrel volt hosszabb az előző generációsénál, addig az autó teljes hossza 473 centiméter lett, vagyis 7 centit rövidült.

A bukottak bosszúja

A második filmben a sárga-fekete autó immár egy ötödik generációs Camaro lett. Az előző résszel ellentétben itt már nem tanulmányautóról beszélhetünk, 2009-től, a film megjelenésével egy időben kezdték el a sorozatgyártását. A belépőszintet az LS és az LT variánsok jelentették 3,6 literes, V6-os motorral, amelyek 312 lóerőre voltak képesek 6400-as fordulatnál, míg a 370 Nm-es maximális nyomatékukat 5200-as fordulaton adták le. Komolyabb volt az SS változat, amelybe, ha hatsebességes manuális váltóval kérték, egy 6,2 literes V8-ast kaptak, 426 lóerővel 5900-as fordulaton, valamint 569 Nm-rel 4600-as fordulaton. Viszont automata váltóval gyengébb teljesítményű motorral adták, ott a GM L99 kódjelű motor „alig” (már ha lehet ilyet mondani ennél a motornál) 400 lóerőre volt képes.
A Transformers-filmek miatt kiadtak egy Transformers Special Editiont is ebből a Camaróból, amely a 2009-es San Diego Comic Conon mutatkozott be. 995 dollárért lehetett az optikai csomagot megvásárolni a 2010-es modellekhez, a kereslet miatt az eredetileg tervezett 1500 darab helyett az év végéig 1916 darabot értékesítettek belőle.
A Transformers 3-ban szintén az ötödik generációs változatát használták, az erősebb SS változatot.
A következő filmben, a Transformers: A kihalás korában újra a régi életérzést vették elő, amikor Űrdongó első generációs Ford Camaróként jelenik meg. Ezeket a Camarókat rövid ideig, mindössze 1966 és 1969 között gyártották a GM F-platformjára. Elérhető volt kétajtós coupé, 2 + 2 üléses, keménytetős (ez esetben a B-oszlop hiányzott) vagy kabrióváltozatban, amelyekhez sorhatos vagy V8-as motorok jártak.

Az alap 3,8 literes, sorhatos motor 140 lóerős teljesítményre volt képes 4400-as fordulatnál, 298 Nm nyomaték mellett, ami már 1600-as fordulatnál jelentkezett! 1967-ig nyolc, 1969-re már tizenkétféle motor közül lehetett választani a Camaróhoz, a legnagyobb a 7,0 literes „Big Block” motor volt, amely már 430 lóerőt adott le 5200-as fordulatnál, 610 Nm-es nyomatékkal 4400-as fordulaton.
A filmben használt 1967-es Camaro SS kétféle motorral volt elérhető, egy 5,7 literes, 295 lóerős, 515 Nm-es, valamint egy 6,5 literes, 375 lóerős, 563 Nm-es V8-as motorral. Az SS változathoz jártak légbeömlők, amelyek pusztán esztétikai funkciókat láttak el, egy SS-jelvény a hűtőrácsra, a sárvédőre és a dudára. Alig 34 411 darabot gyártottak az 1967-es SS változatból, így nem mondható éppen egy elterjedt darabnak.
Az Űrdongó másik megjelenési formája a filmben a hatodik generációs Camaro tanulmányváltozata 2014-ből. Azt már eddig is lehetett látni, hogy a Transformers-filmekben mindig törekednek a legújabb elérhető Camarók bemutatására, még akkor is, ha csupán egy tanulmányautóról van szó. A már megszokott Camaro-forma modernizálásáért Al Oppenheiser dizájner volt a felelős.
A 2014-ben bemutatott, legújabb Camarónál már a GM Alpha platformját használták, valamint a korábbi McPherson felfüggesztést elöl több lengőkaros felfüggesztésre cserélték le. A General Motors állítása szerint a hatodik generációs autó alkatrészeinek 70%-a új az előzőben alkalmazottakhoz képest. A szokásos autóipari trendet – amely szerint minden generációváltásnál növekszik az autó mérete – ezúttal nem követték, 5,8 centiméterrel rövidebb, 2 centiméterrel keskenyebb, valamint 2,8 centiméterrel alacsonyabb lett, mint az elődje, ezenkívül hasonló méretű motorok esetében 91 kg-ot is fogyott. A motorok terén már megjelenik a 2,0 literes, sornégyes turbós motor, míg a csúcsot a 6,2 literes V8-as erőforrás jelenti, az autó súlya a különböző váltókkal és motorokkal 1515 és 1710 kiló között mozog.