Home»First Class»„Nem csak lövöldözésről van szó” – interjú Biró Balázzsal, a Magyar E-sport Szövetség elnökével

„Nem csak lövöldözésről van szó” – interjú Biró Balázzsal, a Magyar E-sport Szövetség elnökével

1
Shares
Pinterest Google+

A szakember még megélte az e-sportokat megelőző cyber games-időszakot, a Battlefieldben volt érdekelt, „tankozott”. Később lett a Battlefield.hu szerkesztője, főszerkesztője, majd tulajdonosa, most pedig a Magyar E-sport Szövetséget (HUNESZ) vezeti. A Magyar Nemzeti E-sport Bajnokság (MNEB) keretein belül 15 millió forintot osztanak ki. Biró Balázzsal a liga felépüléséről, a játékosbázis növekedéséről, valamint a karrierlehetőségekről is beszélgettünk.

Ön is játszik valamivel?
A legtöbben, akik e-sporttal foglalkoznak, valamilyen módon kötődnek a játékokhoz. Én a Battlefielddel kezdtem a pályafutásomat. Voltam válogatott is: tankoztam, főleg járműves harcokban vettem részt. Akkor még cyber atlétáknak hívtak minket, és nem e-sport-csapatok voltak, hanem multi gaming klánok.

Mi a polgári foglalkozása?
Újságírónak tanultam, kommunikációs és magyar szakot végeztem. A Battlefield.hu-nak lettem a szerkesztője, majd főszerkesztője, végül pedig a tulajdonosa. Igyekeztük azokat a híreket összegyűjteni, amelyek a játékosok számára relevánsak lehetnek. Később elkezdtünk versenyeket szervezni.

Ez mikorra datálható? Mikor kezdett az e-sport szárba szökni?
Világszinten az amerikai egyetemi élet az egyik magva az egésznek. Nagyon kezdetleges játékoknak is volt közösségépítő hatásuk: a két pötty között pattog egy harmadik szintű programokra gondolok.

A LAN-partikról beszélünk, amikor a játékosok a gépeiket, konzoljaikat összekötötték?
Azok kicsit később jöttek, a számítógépes hálózatok és rendszerek terjeszkedésével. Az e-sportnak jót tett továbbá, hogy Dél-Koreában az 1990-es, 2000-es években nagyon népszerű lett a StarCraft nevezetű, valós időben játszódó stratégiai játék. Később elindult egy akciójátékos vonal a Counter-Strike-kal (CS), de említhetném a Call of Dutyt (COD) is. Ekkor már, az internetnek hála, a gamerek megküzdhettek egymással is.

Itthon mikor gyűrűzött be ez a kultúra?
A magyar e-sport őskora kétségkívül a WCG-hez (World Cyber Games) köthető, amelyet a videojátékok őskorának is tartottak. Török Kodiak Balázs ikonikus karaktere a magyar e-sportnak (a vele készült interjúnkat szintén ebben a számban olvashatják), ő ebben az időszakban élte a fénykorát. Szép eredményeket ért el a csapatával. Ő egyébként a mai napig aktív.

Ha jól tudom, ma már inkább oktat.
Még játszik is. A Magyar Nemzeti E-sport Bajnokság PUBG-verseny (PlayerUnknown’s Battlegrounds) alapszakaszának tegnapi fordulóján (az interjú március 26-án készült) részt vett a csapatával. Egyébiránt az MNEB előszezonjának számító Osztályozó Kupát meg is nyerték anno.

Öreg róka, nem vén róka.
Inkább öreg medve, hiszen kodiak… (Nevet)

Visszatérve az e-sport fejlődésére: evidens volt, hogy előbb-utóbb megalakul egy hazai szervezet.
Korábban főként videojátékos oldalak működtek, amelyeknek átvette a szerepét a Facebook. 2013-ban indult el az Egymillióan a magyar e-sportért (Esportmilla) mozgalom, amely a szervezet előfutára volt. Sok szervező és játékos csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek az volt a lényege, hogy az e-sport intézményes rendszerét megalakítsuk. Később egyesületté alakult a mozgalom, amely a szövetség egyik alapítója, a másik pedig az Esport1.hu szakmai hírportál. 2017-re érett meg annyira a helyzet, hogy létrejöjjön a szervezet, amelynek ma már 25 tagja van. Legfőbb célunk, hogy az e-sportot bevezessük a hagyományos sportok világába, ezért kiemelten kezeljük a különböző sportszövetségekkel való együttműködéseket. Egyébként két platform járul hozzá napjainkban meghatározóan ahhoz, hogy az e-sport terjedjen: a Twitch, ahol közvetítik a versenyeket, illetve a Discord, ahol a játékosok élő hanggal és chaten is kapcsolatban tudnak lenni egymással.

A nemzeti e-sport-bajnokságban miért nincsenek virtuális sportok?
Azért, mert például a FIFA (virtuális labdarúgó-videojáték – a szerk.) nemzetközi versenyrendszerébe való csatlakozásnak az egyik feltétele, hogy a hagyományos labdarúgó-szövetséggel, tehát a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) együtt kell működni. Még nem tudtuk őket bekapcsolni a rendszerbe.

Miért?
Van egyfajta szkepticizmus: szerintük az e-sport nem sport. Azért azt el kell fogadni, hogy a hagyományos sportágak követőbázisa elöregszik. Nem véletlenül foglalkozik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is az e-sporttal, de vannak olyan egyesületek is Magyarországon, amelyek ezzel szintúgy számolnak. Az e-sportot el kell különíteni a videojátékoktól, azt gondolom, hogy az e-sport sokkal inkább a sportok családjába tartozik. A háttérszerveződések és a pozíciók – versenyek, edzők, bajnokságok, edzőtermek –, amelyek az e-sportban megjelennek, a hagyományos sportágak sajátjai.

Ráadásul vannak erőszakos, illetve kevés mozgással járó hagyományos sportágak is.
Ha az e-sportot sportágakhoz kell hasonlítani, akkor három osztályt tudunk elkülöníteni: vannak a precíziós sportok, ahol megjelennek a finom mozgások és a szem-kéz koordináció. Vannak szellemi sportok, mint a sakk, ahol a problémamegoldás, a logikus lépések a legfontosabbak. Valamint ott van a harmadik ág, a technikai sportoké, ahol az ember és a gép kapcsolata a meghatározó, akárcsak a Formula–1-nél. Az e-sport mindhárom kategóriába beemelhető.

Jogos félelem a sportszövetségek részéről, hogy erőszakosnak tartják az e-sportokat, ezért nem támogatják az együttműködéseket?
A sportszimulációs szoftverek sokkal inkább megérthetők a számukra. Nyilván az adott szervezet belső működési szabályzatától függ, hogy mivel hajlandó partnerségre lépni. Azt el kell mondani, hogy mindennek dacára az akciójátékok a legnépszerűbbek, ami motivációként hathat, hiszen általuk lehet a legtöbb fiatalt elérni. Továbbá az e-sport komoly márkaértékkel is bír, ami fontos lehet a kluboknak. Egyébként az erőszak valid dolog, nyilván a sportszervezetek nem a CS-t fogják először beengedni a berkeik közé.

A liga hogyan épül fel?
A hagyományos sportbajnokságok mintáját követtük, tehát heti fordulókon vehetnek részt a csapatok. Kezdetben indítottunk egy osztályozó versenyt: az első nyolc helyezettet emeltük be a ligába, ők mérkőznek meg egymással. Idén még kétfordulós versenyeket hirdetünk, egyszerre megy le a „tavaszi–őszi” szezon, de jövőre már csak heti egy lesz.

Nemcsak nemzeti e-sport-bajnokság van, hanem etikai kódex is. Ez mit tartalmaz?
Sőt még fegyelmi szabályzatunk is van! Az e-sport itthon még gyerekcipőben jár. A szabályokat a sportok világából emeltük át, ami a menedzserekre, bírókra, játékosokra és a közvetítőkre is vonatkozik, illetve a szponzorációkkal kapcsolatosan is vannak ajánlásaink. Fontosnak tartjuk, hogy az e-sport a fizikai mozgáshoz is kapcsolódjon, egyfajta társadalmi felelősségvállalást is hirdetünk. Az e-sport és a sport megjelenhet hibrid versenyek keretében, de ez még a jövő zenéje. Az biztos, hogy ezen az úton jobban el tudjuk majd fogadtatni az e-sportot. Az etikai kódex a csalásokra, játékmanipulációkra terjed ki irányadó intelmek mentén. Ha megnézzük, a legaktívabb játékosok 15–25 év között vannak. Ők azért még kevésbé szabálykövetők, emellett a csapatokat is jogi személyekké szeretnénk formálni.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin GAMES & COMICS című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

„Az e-sport-közeg is tükrözi valamilyen szinten a magyar társadalmat” – Interjú Kodiakkal

Következő cikk

Stratégiai társasjáték magyar fejlesztőktől