Búcsút inthetünk az egyik legkedveltebb mediterrán gyümölcsnek, ugyanis egy gomba megfertőzte a legnagyobb exportőr országokat. A „banángeddon” bekövetkeztére évek óta lehet számítani, megoldás is van már, de a génmódosított technológiát még mindig komolyan elutasítják. Ezzel egy időben melegszik a kontinens, így abban bízhatunk, hogy idővel nálunk is megterem az ízletes gyümölcs. 

„A banán komoly versenytársa a magyar gyümölcsök közül elsősorban az almának. A magyar fogyasztást annyiban érinti a kórokozó megjelenése, hogy hiány esetén nő a banán ára, ez a helyettesítő termék – jelen esetben az alma – keresletének növekedéséhez vezethet” – nyilatkozta a Business Class Magazin megkeresésére Domján Erika, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt években többször is felröppent a hír, hogy egy veszélyes gomba támadta meg a banánt a legnagyobb exportőröknél. A problémát súlyosbítja, hogy a fertőzött ültetvényeket ki kell vágni, ami után az érintett területeket nem lehet használni banántermesztésre. Így hát könnyen elképzelhető, hogy a jövőben búcsút kell vennünk a sokak által kedvelt mediterrán gyümölcstől.  

Egyszer már megtörtént, nem tanultunk belőle

Érdekes módon a világ banánexportja egyetlen fajtán, a Cavendishen alapszik, ami megkönnyíti a gomba terjedését, hiszen a vegetatív szaporítás következtében az állományok genetikai változatossága nagyjából a nullával egyenlő, így védekezőmechanizmusok sem alakulnak ki a különböző kórokozók ellen. Ezzel a kérdéssel már csak azért is érdemes lenne foglalkozni, mert az 50-es években egyszer már el kellett búcsúzni ugyancsak egy gombafertőzés miatt az akkori egyeduralkodó fajtától, a Gros Micheltől. További érdekesség, hogy a jelenlegi Cavendish is ekkor került a képbe, ugyanis ez a fajta ellenállt a betegségnek, viszont arra számítani lehetett, hogy előbb vagy utóbb ez a faj is veszélybe kerülhet, ahogyan ez most meg is történt. 

A Fusarium oxysporumnak (fuzáriumgomba) van egy igen agresszív rassza, az úgynevezett trópusi 4-es (TR4), amelyet már az 1960-as években felfedeztek. A Panama-betegségnek is hívott kór a világ számos országában elterjedt, többek között Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és Pakisztánban is. Ránk nem veszélyes, hiszen növénybetegségről van szó, kizárólag a banánt pusztítja, a fertőzött gyümölcs pedig emberi fogyasztásra alkalmas. Azóta hivatalosan is megerősítették Kolumbiában, hogy a laborvizsgálatok kimutatták a partvidék banánültetvényeiben a TR4-est, ezért el is rendelték a szükségállapotot. A National Geographic beszámolója szerint a kolumbiai mezőgazdasági és állattenyésztési intézet augusztusban közölte, hogy a talajmintákban kimutatható a gomba. Jelenleg nem lehet védekezni a kórokozó ellen, ezért a kolumbiai hatóságok nemzeti vészhelyzetet hirdettek, amiből kiderül, hogy elég nagy a pánik, hiszen az ország egyik alapélelmiszeréről, valamint egy fontos piacáról van szó. 
Ez számunkra azért érdekes, mert a térségből származik az Európába és Észak-Amerikába szállított banán legnagyobb része. Ez viszont azt is jelentheti, hogy a legnagyobb beszállítónk, Németország nem lát banánt egy jó darabig, legalábbis a Cavendisht, így viszont hozzánk sem jut el a gyümölcs. Az ország egyébként becslések szerint egymillió tonnát vásárol évente, aminek a 99 százaléka Közép- és Dél-Amerikából érkezik. A TR4 a növények gyökérzetét és a szárát támadja meg, akár harminc évig is képes a talajban maradni. A Euronews beszámolója szerint az ültetvényen dolgozók is aggódnak: egy munkás arra panaszkodott, hogy bizony sokan munka nélkül maradnak, ha ültetvényeket kell bezárni, ráadásul a gomba terjedése miatt már sok nem is működőképes. A pár hónapos adatok szerint Kolumbiában – amely Ecuador, Costa Rica és Guatemala mellett a világ egyik legnagyobb banánexportőre – 175 hektáron ütötte fel a fejét a betegség.

Volna megoldás, csak hát GMO

A csak „banángeddonnak” becézett jelenségre lenne megoldás, csakhogy ettől számos országban ódzkodnak a döntéshozók, ugyanis egy messze földön elítélt technológiai megoldáshoz kellene nyúlni: a génmódosításhoz. Az Index még tavaly közölt a témában egy cikket, amelyben James Dale-nek, a brisbane-i Queensland Egyetem professzorának történetéről is lehet olvasni. 
A kutató egy vadon termő banánfaj vizsgálatakor felfedezte, hogy az immunis a TR4-es gombára. Ez akkor még csak félmegoldásnak számított, mert az érintett faj ehetetlen, tele van magokkal a gyümölcshús helyett. Ugyanakkor Dale azonosította és izolálta azt a gént, amely természetes védelmet nyújt a Panama-betegség ellen. Nyolcévnyi kísérletezés után, génmanipuláció segítségével sikerült megalkotnia a Cavendish azon változatát, amely rezisztens a fuzáriumgomba veszélyes rasszára. 

A kutatás eredménye nagy áttörést jelentett, ugyanakkor az ausztrál szabályok értelmében a tudós arra sem kapott engedélyt, hogy a génmódosított gyümölcsöt „emberi fogyasztási tesztnek” vesse alá, egyszóval nem kóstolhatta meg. Sajnos a GMO-k világszerte elutasításba ütköznek a tudomány és egyes szervezetek, például az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak a pozitív állásfoglalása ellenére, pedig nem csak a banán az egyetlen érintett növény. 
Az aranyrizs egy olyan, A-vitaminban gazdag, génmódosított rizsfajta, amely a vitaminszegény régiók számára komoly élelmezési megoldást jelenthetne, továbbá Olaszország nagy becsben tartott nápolyi paradicsomát is megtámadta egy vírus, amely a kihalás szélére sodorta a zöldséget, éppúgy, ahogyan a TR4-es a Cavendish banánt. Állítólag laboratóriumi körülmények között ebben az esetben is megszületett a megoldás, de a GMO-ellenlobbi miatt ez nem kapott teret. Magyarországon egyébként törvény tiltja a génmódosított élelmiszerek forgalmazását, ezért az említett növények közül egyiket sem fogjuk egyhamar megkóstolni. Ez azért is érdekes, mert a GMO-termékek kereskedelmére nincs korlátozás, tehát például feldolgozott élelmiszerek formájában bármikor hozzájuthatunk génmódosított növényeket tartalmazó ételekhez. 

Az A-vitamin-hiány egyébként súlyos problémát jelent világszerte: becslések szerint évente 750 ezer gyermek veszíti életét a következményei miatt, többségük olyan fejlődő országokban, ahol meghatározó élelmiszernek számít a banán. Még szerencse, hogy a Queenslandi Egyetem kutatói már több mint tíz éve azon tüsténkednek, hogy egy A-provitaminban (az emberi szervezetnek erre a vegyületre van szüksége ahhoz, hogy A-vitamint állíthasson elő) gazdag banánfajtát fejlesszenek, amelyhez Bill & Melinda Gates alapítványa több millió dollárral járult hozzá. A szakemberek egy Pápua Új-Guineán honos banánt kereszteztek a Cavendishsel, így kapták meg a tápanyagban gazdag gyümölcsöt.