Csongár Gábor közgazdász, adószakértő szerint mindenképpen konzultálniuk kell a katásoknak, miután a kormány eldönti, hogy hogyan változtatja meg az adózási forma feltételeit. Úgy véli, kivezetéstől nem kell tartani, de előfordulhat, hogy egyes vállalkozóknak váltaniuk kell majd.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemrégiben egyeztetett a kérdésben. Mikor születhet meg a döntés a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) illetően? 

Kiindulva a magyarországi jogalkotási gyakorlatból, egészen a téli hónapokig is elhúzhatják. Nem egyszer előfordult már, hogy mindösszesen harminc napot biztosítottak arra, hogy az emberek megszokhassák az új adótörvényeket. Az is lehet a felfokozott kíváncsiság miatt, hogy már júliusban megtudhatjuk a részleteket – akár egy salátatörvényben megjelenítve. A két időszak között bármikor megjelenhet a módosítás, az őszt is el tudom képzelni, akkor viszonylag sok új törvény meg szokott jelenni az adózással kapcsolatban. 

Minél hosszabb ideig húzzák, annál kevesebb idejük lesz a katásoknak dönteni a jövőjüket illetően. A változtatás várhatóan 2023. január elsejével lép életbe.

Fontos szempont, hogy mindenkinek legyen elég ideje arra, hogy felkészüljön, átgondoljon más alternatívákat, amennyiben a változások kellemetlenül érintik.

Közel 450 ezer katásról beszélünk, akiknek ez húsbavágóan fontos kérdés.

Parragh ezzel kezdte a kommunikációját. Ha visszagondolunk a nem is olyan régmúltra, az evá-t (egyszerűsített vállalkozói adó – a szerk.) hasonlóan vezették föl, mielőtt megszüntették. Első körben jelentősen szűkítették azoknak a körét, akik ezt az adózási formát választották, második körben az egészet kivezették. A katával ugyanúgy meg lehetne ezt is tenni, de én bizakodó vagyok. A pénzügyminiszter szavaiból azt érzem, hogy maradni fog, és

a benyújtott jövő évi költségvetés is tartalmaz katából származó bevételt – igaz, körülbelül tízmilliárd forinttal kevesebbet várnak tőle, de mindenképpen kalkulálnak vele.

Az a nagy kérdés, hogy mennyivel kell majd többet adóznia a katásoknak? Ha nagyon emelik ennek az összegét, akkor előfordulhat, hogy nem éri meg a jövőben így adózni. 

2013-ban az volt a jogalkotó elképzelése, hogy vezessünk be a legegyszerűbb adózási formát a szerényebb jövedelmű vállalkozások számára. Nem csak a kevesebb adminisztráció volt a lényeges, hanem a kisebb, könnyebben tervezhető adótétel. Ekkor azonban a minimálbér 98 ezer forint volt, most pedig már 200 ezer – ezidő alatt a kata összege nem változott, 50 ezer forint maradt. Én arra számítok, hogy ezt legalább a duplájára fogják emelni. Az nagyon fontos, hogy egy katásnál egy év adózás ugyanúgy egy éves nyugdíjellátást jelent, viszont 50 ezer forintnál 108 ezer forint ellátási alap jár, ami alapján határozzák meg például a nyugdíjat, társadalombiztosítási ellátások összegét – ez köszönő viszonyban sincs a minimálbérrel. Emiatt ezt mindenképpen megpróbálják majd összhangba hozni. Ez még annyira nem hangzik borzasztóan – de természetesen mindenkinek a saját pénztárcája fogja eldönteni, hogy mit tud megfizetni. Nem árt majd egy szakemberrel konzultálni, más alternatívákat is megvizsgálni. 

Milyen lehetőségei vannak annak, aki úgy dönt, hogy nem szeretne tovább katázni? 

Ha a járulékfizetést nézzük, akkor a 100 ezer forint még mindig vonzóvá teszi ezt az adónemet. De lehet érdemes elgondolkodni egy társas vállalkozás alapításán, aminek nagy előnye, hogy nincs osztalék kifizetési kényszer; a vállalkozás maga dönti el, hogy az adózott nyereségéből kíván-e osztalékot kivenni vagy sem. A személyi jövedelem adózás (szja) szerint is lehet valaki egyéni vállalkozó; magasabb az adóteher, de van lehetőség költségelszámolásra, ez azoknak lehet vonzó, akik viszonylag magasabb költségszinttel dolgoznak. Meg lehet említeni az átalányadózást is, de tényleg sok a lehetőség, hangsúlyozom, hogy konzultálni kell. 

Egy kutatás szerint a katások jelentős része vállalná az adóterhek növekedését. 

Nyilvánvalóan jól látják a gazdasági helyzetet: több költségvetési bevételre van szüksége az államnak. Biztosra veszem, hogy kiszámolták, hogy mennyit bírnak el, főleg ha egy magasabb ellátási alap jár majd a magasabb tételes adóhoz. Illetve el vannak húzva mézesmadzagok, mint például az, hogy az éves bevételplafont 12 millióról feltolják 18 millióra, vagy hogy a tételes adóbevétel sávosan változhat. Továbbá, ha egy számlabefogadó hárommillió forint felett számláz egy egyéni vállalkozónak, akkor a hárommillió forint feletti összeg után 40 százalékos büntetőadót kell fizetnie – volt szó arról is, hogy a hárommillió forintos értékhatárt lejjebb viszik, ami mindenképpen kedvezőtlen fejlemény lenne a katásoknak. 

Mindig arra hivatkoznak, hogy valójában rejtett munkaviszonyt lepleznek a foglalkoztatók a katás vállalkozókkal, ezért is vezették be a büntetőadót. Nem hiszem, hogy ez a legjobb kommunikáció, ugyanis

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rengeteg ellenőrzést folytatott, és csak nagyon kevés alkalommal sikerült bizonyítani az adókijátszást.

Ugyanakkor bővíthetik azoknak a szakmáknak a számát, amelyek kiszorulnak a katázás alól – ilyen jelenleg az ingatlanbérbeadás. Érdekes szempont lesz az, hogy ki katázhat és ki nem. Sok dolog van, amit még helyre kellene tenni, pont az időhúzás az, ami a vállalkozások döntéshozatala ellen dolgozik. Jelenleg egy elkapkodott kommunikációt érzek. 

Van elképzelése arról, hogy hol húzzák meg a vonalat? Mi lehet az irányelv? 

Irányelvről nem tudok. Folyton a kis egzisztenciájú vállalkozásokat említik, akik a „lakosságot szolgálják ki”, az elképzeléseik szerint elsősorban nekik szól a kata. Érdekes megfogalmazás ez is: mutasson egy olyan vállalkozást, ami közvetlenül vagy közvetve nem a lakosságot szolgálja ki! De azt lehet tudni, hogy

tipikusan azokat akarják bent hagyni a katában, akinek nincsenek fix megrendelőik, nyugtáznak, pénztárgépet használnak: ilyen műkörmös, fodrász és hasonlók.

Ahol nincs esélye annak, hogy az évi egy számlakibocsátótól átlépjék a hárommillió forintos kifizetést. 

A 40 százalékos büntetőadó csökkentette a visszaéléseket? 

Valamiféle hatása biztos volt. De a magyar vállalkozók leleményesek; ezt a hárommillió forintot meg lehet osztani több vállalkozás között is akár. Azonban eddig hét megszabott feltétel közül kettőt bizonyítania kellett a katásnak ahhoz, hogy a NAV elhigyje róla, hogy nem rejtett foglalkoztatásról van szó: elképzelhető, hogy ezt feljebb emelik a jövőben. Ez is egy lehetőség. 

Mennyi esélyt lát arra, hogy a büntetőadó mértékét csökkentsék? 

Kizártnak tartom. Jelentős a költségvetési hiány. 

A legtöbbször azzal érvelnek, hogy a katások kevés nyugdíjjal számolhatnak, illetve hogy valójában a cégek bújtatott foglalkoztatást hajtanak végre rajtuk keresztül. Nem arról van szó igazából, hogy több bevételre van szükség, mert a választások előtt „jóléti intézkedések” közepette elosztogatták a pénzt? 

De ez egészen biztosan így van; az szja-visszatérítések, a lakástámogatások, rezsicsökkentés, a nyugdíjkiosztások hiányt generáltak, a lyukakat be kell tömni, minél több kormányzati bevételre van szükség. A nemzetközi helyzet – például a szomszédos háború – olyan gazdasági körülményeket eredményeznek, hogy borzasztóan megemelkedik az infláció. Azért nem szerencsés a rejtett jogviszonyt felemlegetni, mert ezt eddig sem sikerült bizonyítani. Pont az volt a lényege a katának, hogy egy egyszerű, könnyen nyomon követhető adózási forma, ami eddig tökéletesen működött. Sokkal elegánsabb lenne azt mondani, hogy olyan a gazdasági helyzet, hogy többet kell befizetni a közös kalapba. 

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének az az álláspontja, hogy a foglalkoztatás terheit csökkenteni kellene. 

A bruttó bérből 15 százalékos szja kerül levonásra, valamint 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék. Ez magas adómérték, annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre jobban csökkennek a munkáltatói adóterhek. Összességében a bruttó bérnek a kétharmadát viszi haza egy munkavállaló kedvezményekkel nem számolva – ezen lenne mit javítani, de ez nem az idei évben fog megtörténni. 

Van olyan statisztika, ami azt mutatja, hogy az utóbbi pár évben kevesebben indítottak katás vállalkozást, mint előtte. 

Egy hónapja olvasgatunk róla, hogy milyen változások lehetnek és még semmi sem biztos. Az emberek nem szeretik a bizonytalanságot. Kivárnak a vállalkozás indításával. Teljesen érthető, a vállalkozási kedv visszaszorult. 

Az intézkedések, szigorítások eredményezhetik azt, hogy nőni fog a fekete foglalkoztatottság?

Benne van a pakliban. Ha nagyon beszorítják a lehetőségeket, leviszik a hárommilliós határt, rengeteg tevékenységi kört kizárnak, tehát kedvezőtlen irányba történik a döntéshozatal, akkor ez erősítheti ezt az attitűdöt. 

Kicsit úgy tűnik, hogy megbánták a kata bevezetését. 

Nagyon sokan választják a katát, a számok önmagáért beszélnek. Annak idején nagyon sok számviteli és adózási szakember vett részt a politikusok mellett a bevezetésén, lehetett tudni, hogy ekkora tábora lesz. Ezért furcsa a mostani nyilatkozatokat olvasni. Ők voltak azok, akik ezt létrehozták. 

A rezsicsökkentés alól kiveszik a kis- és középvállalkozásokat. Ez hogyan hat a katásokra? 

Óriási bajba kerülnek azok a vállalkozások, akik kikerülnek a rezsicsökkentésből. Nem arról van szó, hogy egy adónem megduplázódhat, hanem a rezsit öt vagy hétszeres áron kell majd fizetni, piaci áron. Ez nagyon sok vállalkozásnak kigazdálkodhatatlan kárt jelenthet. Egymillió 800 ezer mikrovállalkozás van a foglalkoztatási létszámot tekintve, és arról beszélnek, hogy nagyjából százezer vállalkozásnak akarják biztosítani a későbbiekben a rezsicsökkentést – minél hamarabb ki kell derülnie, hogy kiket hagynak ebben a körben. Emellett a kérdés mellett a katás vállalkozásora váró változások véleményem szerint eltörpülnek. 

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2022/07. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.