Néhány évvel ezelőtt indult Magyarország első crowdtesting-szolgáltató cége, a Testbirds, ami azóta több mint 20.000 magyar tesztelővel rendelkezik, akik távmunkában, kényelmes otthonukból, saját eszközeiken tesztelik a legújabb szoftvereket. Lichter Tamással, a Testbirds ügyvezetőjével beszélgettünk szolgáltatásaikról, üzleti modelljükről, regisztrált felhasználóikról és ügyfeleikről.

A Testbirds felhasználóiélmény-kutatást és funkcionális tesztelést is kínál. Kifejtené bővebben?
Első ránézésre két teljesen eltérő dologról van szó, hiszen a funkcionális tesztelés a szoftverek minőségbiztosításáról szól, célja, hogy kiszűrje a szoftverekben lévő hibákat, hogy így azok a megrendelő elvárásai szerint működjenek. Ezzel szemben a felhasználóiélmény-kutatás azt vizsgálja, hogy a felhasználó hogyan éli meg az adott szoftver használatát, érti-e a menüstruktúrát, a kifejezéseket, megtalálja-e, amit keres, milyen élmény számára az adott felület használata. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg a funkcionális tesztelés az adott kereteken belül próbálja a hibákat feltárni, addig a felhasználói élmény (vagy user experience, UX) kutatás célja, hogy a határokat feszegesse, és úgy alakítsa át a szoftvereket, hogy azok a felhasználók elvárásainak a leginkább megfeleljenek. De ez a két dolog mégiscsak összetalálkozik, hiszen a szoftvereket felhasználók használják, ők állnak a középpontban, az ő kegyeikért zajlik a verseny. A hibamentesség és az élményszerű használat nincs meg egymás nélkül: hiába hibamentes egy szoftver, ha szörnyű használni és hiába a legmodernebb UX, ha hibás a szoftver.

Miért tartották fontosnak, hogy mindkettővel foglalkozzanak?
Az a közös a funkcionális tesztelésben és a UX-kutatásban, hogy voltaképp mindkettő felhasználói visszajelzéseket gyűjt – csak épp más a fókusz és más a módszer. Mindkettőhöz felhasználók kellenek, akik végigmennek a felületen és visszajelzést adnak róla. A végcélja mindkét típusú munkának ugyanaz: a felhasználók elé kerülő felület minél jobban szolgálja ki a felhasználók elvárásait és igényeit. A mi célunk, hogy a megrendelőink olyan felhasználói felületeket hozzanak létre, amiket a felhasználók gördülékenyen tudnak használni. A felhasználói felületek szerethetővé tételében segítjük ügyfeleinket, ez a kapocs a funkcionális tesztelés és a felhasználói élmény tesztelése között.

 

Kik a felhasználóik? Olvastam a honlapon, hogy csak hazánkból már több mint 20.000-en regisztráltak az oldalra.
Bárki regisztrálhat nálunk. Ez azért fontos, mert egy felhasználói felületet mindig valamilyen célcsoportnak szánnak, a horgászwebshopot horgászoknak, a receptgyűjteményappot háziasszonyoknak stb. Még a nagyon sok felhasználóval rendelkező cégek is szegmentálják a felhasználói bázisukat, és tudják, hogy kik tartoznak az elsődleges célcsoportjukba. Amikor a felhasználói felületet kialakítják, ennek a célcsoportnak az igényeire próbálják szabni, és az ő véleményük az, ami igazán számít. Mivel a mi rendszerünkben nemzetközi szinten 200.000 felhasználó van regisztrálva, akik közül 20.000 magyar, nagyon könnyen és gyorsan tudunk olyan felhasználókat találni, akik a megrendelő célcsoportjába tartoznak. A felhasználók kiválasztása történhet demográfiai szempontok mentén vagy a felhasználók eszközei alapján.

Eszközök alapján? Honnan látják, hogy kinek milyen eszköze van?
Amikor regisztrálsz hozzánk, megadod, hogy milyen eszközeid vannak, milyen mobiltelefonod, laptopod, PC-d, ezeken milyen típusú operációs rendszer fut, ki a gyártó stb.

Az egész crowdtesting-koncepciónak a központi eleme, hogy valódi végfelhasználók tesztelik a felhasználói felületet valódi eszközökön, valódi körülmények között, ott és úgy, ahol és ahogyan azt a felületet valóban használják. Tehát a célcsoportalapú tesztelői kiválasztás mellett eszközalapon is történik kiválasztás, ezért kell tudnunk, hogy kinek milyen eszközök állnak rendelkezésre.

Egyszer tesztelőt említ, máskor felhasználót…
A beszélgetésünk elején említett kettősség, mármint a funkcionális tesztelés és a felhasználóiélmény-kutatás kettőssége a szóhasználatban is tükröződik. Funkcióbeli hibákat tesztelők keresnek, felhasználói élménye pedig a felhasználónak van. Persze ezek csak névleges szerepek, tehát lehet valaki egyszer hibavadász tesztelő, máskor meg a UX-kutatás interjúalanyként egy célcsoport képviselője. Bár az is látszik, hogy vannak, akiknek a tesztelés a vérükben van, csak ránéznek egy szoftverre, és már tele is írták a hibalistát, és vannak, akiknek pedig az megy könnyen, hogy megfogalmazzák, hogy mit nem értenek egy felületen.

A funkcionális teszteléshez inkább rutinos tesztelőket keresünk, a UX-kutatáshoz meg pont olyanokat, akiknek nincs rutinjuk, és jól rá tudnak csodálkozni arra, amit látnak.

Képzettséget nem igényel a tesztelés?
Nem igényel, főleg a UX-kutatásban való részvétel nem. A funkcionális tesztelésnél a tapasztalat, a rutin nagy előny, de végzettségre a hibavadászoknál sincs szükség.

Mivel motiváljátok a tesztelőket, vagy éppen felhasználókat, hogy elvégezzék a munkát?
Erre egyszerű válaszunk van: pénzzel motiváljuk a tesztelőket. Azt gondoljuk, hogy egy nagyvállalat a saját dolgozóitól tud szívességet kérni, vagy egy most induló fejlesztőcég a munkát apró figyelmességekkel tudja jutalmazni, de ezek az alternatív módszerek csak egy ideig működnek: a dolgozók a sokadik kérésnél elfáradnak, és a többi módszer is kifullad. Ha pénzt adsz a tesztelőnek, elvárhatod tőle a minőségi munkát, a határidők betartását.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin SZÍVÜZLETEK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!