fbpx

Kis Balázzsal, a Comedy Central senior csatornamenedzserével mainstream humorról és rétegízlésről, humortrendekről, kísérletezésről és látványos bukásokról, második és harmadik képernyőről, valamint az online adok-kapokról is beszélgettünk.

Kovács Kristóf, a Showder Klub és az Esti Showder Fábry Sándorral című produkciók producere huszonévesen Jay Lenóval, a kor legnézettebb humoristájával, talk show hostjával azon versenyezett, hogy ki ér haza hamarabb a felvétel után, mert mindketten Beverly Hillsben laktak. A szakember még a 2000-es évek közepén egy műsortervezetet tálalt Bödőcs Tibornak, aki határozottan visszautasította, de ő is mondott nemet, méghozzá Friderikusz Sándornak, mert nem vele, hanem Fábryval akart együtt dolgozni. Kőhalmi Zoltán pár éve kategorizálta a humoristákat, ami a szakmában éles vitákat váltott ki, Kovács szerint ez a tevékenység azonban normális, egyébként pedig örülne, ha több politika jelenne meg a stand-up műsorokban.

Létezhet-e tabu a humorban? Meddig lehet elmenni? Meddig érdemes? Merre fejlődik a stand-up műfaja? Hol tart ma a világ humora, és hol tartunk mi, magyarok? Melyek a leggyakoribb társadalmi problémák, és hogyan lehet viccelve orvosolni őket? Litkai Gergely humoristával beszélgettünk – nem csak – a stand-up műfaj kihívásairól és a hatásmechanizmusokról.

Felgördül a függöny, előtárul egy elegáns lazasággal berendezett szobabelső, bájos fiatalok, ünnep, derű és poénkodás… Felhőtlenül ragyog a képletes égbolt, aztán villám cikáz, és… zsupsz!

A 2010-es évek drasztikus változást hoztak mindabban, amit addig sportnak neveztek, kibővítve annak határait. Korábban a sakk se arról volt híres, hogy az izmok játszanák a főszerepet (bár Magnus Carlsen, a világhírű sakkozó napi több órát is edz, hogy állóképességével gyűrje le ellenfeleit), és az autóversenyek során is inkább a szem-kéz koordinációra hagyatkoznak a versenyzők. De a 2010-es években elterjedtek az összefoglaló nevükön csak e-sportnak nevezett versenyek, ahol számítógépes játékokban mérik össze a tudásukat a versenyzők.

Két óraipari rendezvény adja a legjelentősebb másfél hetet az órásvilágban. Az egyik a januári SIHH Genfben, a másik pedig a régibb és nagyobb Baselworld Bázelben. Ez utóbbiról lesz most szó.

Kezdetben katonai célokat szolgált, később a hétköznapok része lett. Hollywood is felfedezte magának, és egy csapásra népszerűvé tette, azóta a divat legismertebb állócsillaga a trench coat, azaz a ballonkabát. Letisztult vonalainak, egyszerű szabásának és tartós anyagának köszönhetően kortól, nemtől és társadalmi rangtól függetlenül bárki hordhatja, ugyanis roppant kényelmes és praktikus, emellett bármilyen szettet képes stílusossá, hovatovább szexisen elegánssá varázsolni. Ismerjék meg a Burberry–Aquascutum viselettörténeti háború egyetlen túlélőjét, a legkedveltebb alapdarabot, a trencskót!

Multifunkcionális hely, ahol a design, a specialty kávé és a tanulás találkozik – ez az Újlipótvárosban, a Visegrádi utcában nyílt Fabrik. A tulajdonosok célja egy olyan tér megépítése volt, ahol egy kreatív közösség jöhet létre – az emberek inspirációt találhatnak, és együtt lóghatnak egy jó kávé mellett.

Tizennyolc éve működik többnyire a Mikszáth Kálmán tér 2.-ben lévő ház második emeleti lakásában, a Bázison az ország egyik legkülönösebb, független teátruma, a Maladype Színház. Balázs Zoltán az alapítója, a társulatvezetője, a rendezője és a színésze; ízig-vérig a motorja. Róla és a csapatról beszélgettünk. Meg mindenről…

Vannak kérdések, amelyek esetében szinte lehetetlen igazságot tenni – az állatkísérletek témaköre pont ilyen. Hiszen jogos elvárás, hogy 2019-ben ne „kínozzanak” állatokat a tudomány nevében, ugyanakkor be kell látni, hogy létfontosságú területeken sérülne a haladás, ha megválnánk ezektől a módszerektől. Mégis jó volna betiltani például a kozmetikai célú állatkísérleteket, amilyen gyorsan csak lehet. A kérdésben Kovács Dominikát, a Pécsi Tudományegyetem PhD-s hallgatóját, biológust kérdeztük. 
SHARE

Hírek