A Star Wars legújabb epizódjait övező viták olyan alapvető kérdésekig vezethetőek vissza, minthogy helyénvaló-e egy filmet pusztán a nosztalgia okán megnézni, és kell-e, hogy egy sorozat újabb része merőben újat is mondjon. Érdemes egyáltalán szót ejteni az újabb változatokról? Mi ezeknek a célja? Nyíltan vállalva csupán annyi, hogy a Csillagok háborúján felnőtt nemzedék nosztalgiázzon egy kicsit? A pénzszerzés, az üzlet, a bevétel? A sagával való teljes szakítás és az újraértelmezés? Rengeteg kérdés merül fel, és körülbelül annyi válasz létezik, ahány rajongó. A következőkben az egyik ilyen választ kísérelem meg leírni. Vagy mégsem?  

  A Kossuth- és Prima Primissima díjas író legújabb regénye, a tavaly év végén megjelent Kőbéka utópisztikus szatíra egy jövőbeli Magyarországról és világról, egy „mesély”, ahogy az alcímben szerepel, melyben a bumfordi főhős, Kálmánka bebarangolja a fél világot szülőfalujától, Záptól egészen Iowa Cityig és Afrikáig. Hazánkban és a világban egyaránt abszurd, ám sajnos nem elképzelhetetlen rendszerek és viszonyok működnek – így Kálmánkából először ispán, majd cégtulajdonos, végül magyar miniszterelnök-jelölt válik, de valójában minden elképzelhető titulust megkap – ám mindebből keveset fog fel. A regény egy pontján végül 1946 őszének Budapestjén, a Lipótmezei Elmegyógyintézetben találja magát – hogy aztán a regény végére visszatérjen saját „idejébe” és falujába. Az íróval a regényről, fikcióról és valóságról, kollektív tájékozatlanságról, a realisztikus próza és a mese viszonyáról, valamint 2018-ról is beszélgettünk.

Közgazdászként, komolyabb labdarúgómúlt nélkül vezeti az ország egyik legolvasottabb focis blogját, több portálnak ír, a Spíler TV-n szakkommentátor. A nézők ráuntak a bakizó exválogatott játékosokra vagy beütött a 21. század? Ilyen és más szakmai, valamint közéleti kérdésekről beszélgettünk Kele János futballszakértővel.

A digitális átállás időszakának kezdetén járunk, amely egyrészt nevezhető kőkorszakinak, másrészt örvendetesnek. Hogy mit is jelent ez pontosan, arra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adott választ, továbbá rákérdeztünk a szervnél arra is, hogy a frekvenciagazdálkodás, illetve egy egyre erősödő szereplő miképpen befolyásolja a piacot, de megkerestük az Antenna Hungáriát is, hogy megtudjuk, mi vár a pár éve újra állami kézben lévő televíziószolgáltatóra 2020 után.

A fotókkal történő navigáció kínálta lehetőségek sokaságát nyitja meg a felhasználók előtt a NaviCard alkalmazás, melynek alapötlete évtizedekre nyúlik vissza, a GPS születéséig. Szabó László ötletgazdával beszélgettünk többek között az applikáció funkcióiról és egyediségéről. 

Gyakran hallani összeesküvéselméleteket a „gonosz” gyógyszeriparról, azonban a laikusoknak sok esetben fogalmuk sincs arról, hogyan születik meg egy új, originális gyógyszer, mennyi időt és pénzt emészt fel annak kikísérletezése, majd előállítása. Ebbe ad egy kis betekintést dr. Németh György, a Richter Gedeon Rt. orvostudományi igazgatója, aki az elmúlt évek egyik magyar sikertörténetének számító Cariprazine gyógyszer példáján keresztül ismertette a gyógyszerfejlesztés igen költséges és gyakran veszteséges valóságát.

Mi a helyzet az itthon bevételt generáló, de magyarországi adókötelezettséggel nem rendelkező (leggyakrabban multinacionális, online) cégek esetében? Az utóbbi pár hónap egyik kiemelt híre volt, hogy ezt a problémát a reklámtörvény módosításával próbálják megoldani. A változtatásnak köszönhetően a Google és a Facebook – mint a digitális reklámpiac két óriása – felkerült a NAV több mint 100 millió forintot meghaladó adótartozók feketelistájára.

Borbély Alexandra 2017 év végén zokogva vette át az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőnek járó díját, a tehetséges és gyönyörű fiatal színésznő meghatódott beszédét mi nézők is sokan megkönnyeztük. A Katona József Színház társulati tagját a díjjal járó teherről, nemzetközi irányt vett filmes karrierjéről, színészi lehetőségeiről kérdeztük, és arról, hogyan képzeli el az életét öt év múlva.

Az automatizáció a digitális fejlődés egyik legdinamikusabb és számos kínzó kérdést felvető területe. A téma az április 4-i SMART 2018 konferencián is terítékre kerül: a McKinsey Global Institute vezető kutatója, Tera Allas előadásában beszél majd arról, hogy a gépek ugyan sok feladatot el tudnak már most is látni önállóan, viszont igazán hatékony munkavégzést ember és gép kiegyensúlyozott együttműködése eredményez majd. 

Petrik Máté, Nagy Szabolcs, Bartl István, Végvári Imre és Szendrei Irina előadókkal, a SMART 2018 konferencia kiemelt témáiról beszélgettek a szervezők. A Ligetben tökéletes inkubációs környezetet fogunk biztosítani startupoknak Petrik Máté vagyok, a Liget Budapest projekt okos fejlesztésekért felelős projektvezetője. A feladatom a Városliget komplex fejlesztésén belül a projekt Smart …