Nemrégiben ment egy reklám a tévében, amelyben egy nagypapa mesél az unokájának: „Rögtön meghódítottam a nagyit. Írtam neki egy levelet, és azonnal válaszolt – egy héten belül.” Igen, ezek voltak azok a boldog békeidők, amikor még nyugodtan tervezgethettünk. Akkoriban egy szervezet vezetése még bőven szánhatott időt arra, hogy leüljön, és végiggondolja, hogy öt vagy tíz év múlva mivel foglalkozzanak, milyen termékekkel álljanak elő, és ehhez milyen erőforrásokra lesz szükségük. A vezetés új kihívása, hogy az elképesztő tempót diktáló jelenben miként lehet úgy irányítani egy szervezetet, hogy képesek legyünk felvenni a ritmust a gyorsan pergő változásokkal. Különösen nagy feladat ez az innovációra alapozó szervezeteknél: ma már egyetlen, dinamikusan fejlődő cég sem engedheti meg magának azt a hosszú és kényelmes utat, amely régen elvezetett az ötletládától a vezetőség döntéséig. Ha a jól megszokott módszerekkel szeretnénk dolgozni, akkor valószínűleg az ötlet már a megvalósítás kezdete előtt elavulna. Vagy ami még rosszabb: hiába jutott időben az eszünkbe, megcsinálná előttünk valaki más.