Home»Startup»Regisztrálj, tölts fel, cserélj vagy vegyél! – Collectorism, a gyűjtők mennyországa

Regisztrálj, tölts fel, cserélj vagy vegyél! – Collectorism, a gyűjtők mennyországa

2
Shares
Pinterest Google+

Ha gyűjtőkről hallunk, rögtön az érmék, bélyegek vagy régi könyvek között pakolgató szakállas öregurak jutnak eszünkbe, pedig ha belegondolunk, mindenki gyűjtött valamit gyerekkorában: a Turbó-rágógumipapírtól a telefonkártyáig, a játékfiguráktól a matchboxokig. Cikkünkben betekintést nyújtunk ebbe az izgalmas világba, ami a hobbi mellett erős közösségeket is teremt – ebben segít egy magyar startup, a Collectorism. Kováts Dávid műkereskedővel, lelkes gyűjtővel, a cég alapítójával beszélgetünk.

Kihasználatlan piaci rés – cserebörze

A Collectorism egy kezdetekben vakvágányra futott startup ötletéből született. Kováts Dávid alapító megkeresésünkre beszámolt arról, hogy alapítótársával és egyben barátjával, Szabó Károllyal már 15 éve ismerik egymást a műkereskedelemből. „Én galériát vezettem, ő antikvárius volt, sok nagy aukciós háznak ő vezette az árverését, így sokat dolgoztunk együtt” – emlékezett vissza. Közös projektjük első gondolatai 2012 után születtek meg, amikor a műkereskedelmi piac kezdett kilábalni a gazdasági válságból. Úgy vélték, sok apró, olcsóbb tárgy eladására nagyobb esély van, mint nagyobb, drágák termékek árusítására, így kezdtek el gondolkodni az internetes kereskedelemben. „Ekkor botlottunk bele egy nagy ex libris gyűjteménybe. Ezek a könyvjegyek olyan sokszorosított grafikai alkotások, amelyeket a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztottak, és a tulajdonos neve volt rajta. Mivel mindenkinek egyedi példány készült, így megközelítőleg 200 darab van szerte a világban, ami óriási mennyiség, az emberek pedig elkezdték gyűjteni ezeket a kártyákat. Mi is ezzel indultunk, ebből szereztünk meg egy nagyobb gyűjteményt” – magyarázta. Idővel már több mint 100 ezer termékük volt fenn különböző platformokon, amikor ellátogattak a spanyol ex libris világkiállításra. „A stand kipakolása alatt megvették a legdrágább kártyát – na, ez volt az utolsó alkalom, hogy valaki hozzánk szólt” – mesélte utólag már nevetve az alapító. A három nap alatt ugyanis többet egyetlen darabot sem sikerült eladniuk a gyűjteményükből. Végül rájöttek, hogy azért, mert a sok ezer fős rendezvényre egyáltalán nem vásárolni, hanem csak cserélni utaznak el a gyűjtők a világ minden tájáról.

„Azt találtuk ki, hogy kiválogatjuk a legolcsóbb könyvjegyeket, és mivel az emberek nem érték szerint cserélnek, hanem aszerint, hogy ki mit gyűjt, lecseréljük azokat drágábbakra. Ez nagyon jól sikerült, és lényegében így született meg a startupunk alapötlete is”

– fejtette ki Kováts Dávid. Az eredeti tervük egy olyan platform létrehozása volt, ahol a gyűjtők cserélgethetik a tárgyaikat. Az ötlet egy hiányzó piaci szereplőt pótol, hiszen adásvételi piactérből már akkor is rengeteg létezett, cserepiac viszont még nem volt.

Az alapító bevallása alapján kezdetben nagy fejtörést okozott megtalálni a cseréhez az üzleti modellt. „Mivel nincs pénzmozgás, megpróbáltunk egy olyan rendszert bevezetni, ahol egy hónapban egyszer van lehetőség díjmentesen cserélni, további tranzakciókra azonban havonta 5 dollárt kell befizetniük a felhasználóknak. Ez nem működött, így ki kellett egészítenünk az oldalt egy új szolgáltatással, a kereskedéssel, amiből jutalékot tudunk szerezni az üzletnek, és a cserelehetőséget pedig meghagytuk díjmentesnek” – mesélte a megoldásukat.

A Collectorism ötlete 2014-ben született meg, és 2015-ben kezdték el a fejlesztéseket, majd a tesztelési időszakot. „Kezdetben olyan gyűjtőket és kereskedőket hívtunk meg az oldalra, akiket többéves munkánk és a spanyolországi kiállítás alatt ismertünk meg. Ez a pár száz felhasználó közvetítette nekünk a hibákat, amiket folyamatosan szűrtünk. A hosszú előkészítő folyamat után, múlt év októberében a Hiventures befektetett a vállalkozásba, és az oldal hivatalosan is elkezdte működését” – mondta el érdeklődésünkre Kováts Dávid. A kezdeti vállalkozás azóta gyors fejlődésbe kezdett: elérték az 5000. felhasználót, ma már több, mint 60 ezer tárgyat mutatnak be a gyűjtőknek, akik már idáig is 1500 tárgyat cseréltek és 17 ezer dollár értékben vásároltak a weboldalon. Az ötletgazdák becslése alapján, a hazai piacon sok tízezer olyan gyűjtő lehet, akinek az életét könnyebbé és egyszerűbbé teheti egy ilyen oldal.

Nem titkolt cél – közösségteremtés

A Collectorism honlapjára a felhasználók, a regisztrációt követően, feltölthetik profiljukra a befotózott gyűjteményeiket. Mint megtudtuk,

a nagyobb kollekciók feldolgozása esetében a vállalkozás díjmentesen segít befotózni a tárgyakat.

„Az emberek kényelmesek, ezért gondoltuk, hogy ha például van egy több ezer darabos játékgyűjteményük, ezzel a szolgáltatásunkkal adunk nekik egy kezdeti lökést, hiszen nekünk is jó, ha minél több gyűjtemény kerül fel az oldalra. Mindössze annyi dolguk van, hogy behozzák tárgyaikat az irodánkba” – magyarázta az alapító. A felhasználók nem csak adásvételre és cserére tölthetik fel féltve őrzött kincseiket, hanem pusztán bemutatás céljával is. Hogy miért van erre lehetőség? Mert Kováts Dávid úgy véli, egyrészt a gyűjtőkben van egy egészséges exhibicionizmus, másrészt, ha valaki ugyanazt a kategóriát gyűjti, szívesen nézegeti a másik kollekciójának darabjait. „A piacosodás mellett próbáltunk egy közösségioldal-jelleget is adni a platformnak. Nálunk szabadon lehet üzeneteket írni, követni egymást, és mivel nem titkolt célunk a nemzetközivé válás, lehetőség van megtalálni a külföldi hasonló érdeklődési körű gyűjtőket, és kapcsolatokat építeni velük.” Ugyanezzel a közösségteremtő céllal indítottak decemberben egy vasárnaponként működő, hétről hétre más tematikával jelentkező börzét a Dob utcai Ellátóházban: volt már Lego, geak, képregény, játék vagy dohányzással kapcsolatos börze, amelyeket nagy érdeklődés övezett. „Fontosnak tartjuk, hogy legyen offline jelenlétünk is, ahol láthatóak vagyunk, emellett toborzó funkciója is van az eseményeknek: a gyűjtők díjmentesen kapnak asztalt, ha regisztrálnak a Collectorism weboldalára.”

Mindenki gyűjtő – ha nem is vallja annak magát

 

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mégis miket gyűjtenek az emberek a bélyegeken és érméken túl. Meglepődtünk. Mint megtudtuk, rengeteg sörrel kapcsolatos tárgy van az oldalukon, az alátéttől kezdve a címkékig, de van egy felhasználójuk, aki 200 ezer söröskupakkal büszkélkedhet. Természetesen vannak játékok, képeslapok, sőt még régi buszjegyek is, a sor végtelen. Mégis, a weboldalon az akciófigurák és a képregények a legnépszerűbbek. Néhány komolyabb példányt is kiemelt az alapító, mint például Horthy Miklós 40-es években megjelent vendégkönyvét, amit nagyon érdekes történelmi dokumentumként tartanak számon.

„Van egy elképzelésünk, amit mindig megpróbálunk bebizonyítani, eszerint mindenki gyűjt valamit. Amikor azt mondjuk, hogy gyűjtő, akkor nem sztereotípiákban kell gondolkodni, nem egy pipázó, görnyedt hátú, szakállas bácsit kell elképzelni, aki Munkácsy-festményeket gyűjt otthon, hanem bárkit, akár azt, aki színes zoknikat gyűjt,

mert azt szereti hordani, vagy kis fotókat, amivel dekorálja a lakását. Szerintem az emberek 99%-a gyűjtő, legyen szenvedélyének tárgya akár játék, képeslap, könyvek, vagy bármi egyéb” – fejtette ki Kováts Dávid.

Érdeklődésünkre elmondta, ő Csillagok háborúja-figurákat gyűjt, annak is egy speciális fajtáját: a 80-as években kiadott apró ólomkatona figurákat, amelyeket társasjátékokhoz használtak, azokat is bontatlan csomagolással. „Szerencsére ez a sorozat elég véges, mert csak pár évig futott, és tudható, hogy hány doboz létezik a világon. Nekem már majdnem mindegyik megvan” – osztotta meg büszkén. Emellett még G. I. Joe-figurákat gyűjt, amelyek még gyerekkorából maradtak meg, és felnőtt fejjel rájött, hogy egy értékes kollekció birtokában van. „Egy G. I. Joe-gyűjtő semmiben nem különbözik attól, mint aki Picassókat gyűjt. Mindennap foglalkozik, tisztogatja, berendezi, hadseregeket épít, fotózgatja őket. Ez egy nagyon izgalmas világ” – magyarázta. Na, de mi a helyzet például a telefonkártya-gyűjtőkkel? Hiszen ha visszaemlékezünk, a régi időkben futótűzként terjedt a népszerűségük, gyűjtésük nélkül már nem is tartoztunk közösségbe. Kováts Dávid megfigyelései alapján azok az emberek, akiknek megáll a hobbijuk, mert már nem gyártanak újakat, átállnak egy másik kártyagyűjtési területre: hotelkártyákra vagy ajándékkártyákra. „Vannak olyan gyűjtési kategóriák, amelyekhez sok pénzre van szükség, és csak megvásárolni lehet őket, de például a söröskupakosoknál már szinte ciki is venni valamit, ők kocsmákba járnak, vagy rokonokat, ismerősöket kérnek meg, hogy ha utazásaik alatt kupakokat látnak, gyűjtsék be nekik. Miután van egy nagyobb volumenű gyűjteményük, cserélgetnek egymással, például 25 magyar kupakot küldenek egy másik országba egy másik gyűjtőnek, és kapnak 25 ausztrált” – fejtette ki. „A gyűjtés mint hobbi egy teljesen egészséges őrület!” – magyarázta lelkesen a Collectorism ötletgazdája, amivel teljesen egyetértünk.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ROBOTOK ÉS EMBEREK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Tőkebevonás vagy felvásárlás: tengerentúlra lépett a magyar Balabit

Következő cikk

Filmszállító hajó – Betekintő a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztiválba