Karinthy Frigyes ül az egyik kedvenc kávézójában, s mintegy viccből megjegyzi: ez a gyékényfalas rész itt olyan, mint egy szatyor. A viccből valóság lesz: a nagy múltú Hadik Kávéház évekkel később ketté oszlik – a nagyvilágibb, tágasabb részben megnyílik a Szatyor Bár. Külön vannak és mégis elválaszthatatlanok – a Hadik és a Szatyor. Ezt a két emblematikus helyet, rendkívül izgalmas vállalkozást szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani.

Egy nagy múltú hely – a Hadik története

A Hadik Kávéház története nem ma kezdődik – bizonyára sokan tudják, egy nagy múltú, emblematikus kávézóról van szó, mely 1906-ban nyitotta meg kapuit. Hadiknak csak 1922-ben nevezte el Kaiser Adolf, a közelben lévő Hadik laktanyáról.

A húszas évek Hadikja megkerülhetetlen helyszín: nem feltétlenül a kávé, hanem sokkal inkább az irodalmi élet miatt

– ugyanis rengeteg író, költő és más művész is szívesen időzik a kávéházban. Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Heltai Jenő, Rejtő Jenő, Füst Milán, Móricz Zsigmond mellett a Hadik mégis inkább Karinthy Frigyeshez és feleségéhez, Böhm Arankához kötődik. A híres író és párja nap mint nap látogatják a kávézót,

Karinthy „első korszakát” (Hadik-csoport) a Hadikhoz kötik, mely korszaknak egyik csúcsteljesítménye a Tanár úr kérem.

Az író még a kávéházban működő sakk-kör elnökségi posztját is betölti. A Hadik e fényes korszakáról 1942-ben Németh Andor könyvet is ír, Egy foglalt páholy története címmel, mely esetünkben nem a színházi, hanem a kényelmes pamlagokkal övezett, „U” alakú asztal, amely szükség szerint további asztalokkal és székekkel bővíthető (a mai kialakítás is őrzi valamelyest – a cikk írásakor is egy hasonló „fülkében” ültem). Lehetséges, hogy a könyv megírásának dátuma sem véletlen: ugyanis 1940-ben, a második világháború következtében a Hadik bezárja kapuit. 2010-ben nyílik meg újra, mert Hadiknak lennie kell. Ezt a tradíciót nem lehet csak úgy elvágni, megszüntetni.

Az újranyitás

A Hadik Kávéház feltámadása és újbóli megnyitása viszont már nem választható el a Szatyor Bár és Galéria létrejöttétől. Egy évszázada Karinthy Frigyes vicces megjegyzést tett a Hadik nagyvilági, gyékényfalakkal körbevett helyiségére: azt mondta, hogy ez a hely olyan, mint egy szatyor.

A tréfás kiszólásra – melyhez írói fantázia is párosult – emlékezve nevezték el 2010-ben a Hadik másik részét Szatyor Bárnak.

A Hadik egykori része az évek során több üzletnek is helyet adott, „emlékszem, mikor cipőbolt volt itt” – mondta az egyik pincér. 2010-ben együtt nyitották meg a megújult Hadik Kávéházat és a Szatyor Bár és Galériát. Az egybenyitott két helyiség galériával és saját stílussal rendelkezik – a név mellett sok minden más is elválasztja őket egymástól. „A Hadik Kávéház a maga klasszikus enteriőrjével az idősebb korosztály igényeit próbálja kielégíteni, a Szatyor Bár és Galéria viszont kortárs választ kíván adni a nyolcvan évvel ezelőtti bohém világnak” – határozza meg Bosznai Tibor művészeti vezető a két hely arculatát. „A Hadik valójában a 25 és 50 közötti korosztályt célozza meg” – meséli a pincér –, a fiatalabbak inkább a Szatyort választják.” A Hadikban ugyanis valamiféle tradíció él tovább – a név maga egy márka, melytől senki sem szeretett volna szabadulni. Mindenki számára a nagy múltú hely hagyományának megőrzése volt a cél, talán ezért alakították ki a Hadik belső terét – éppúgy, mint programkínálatát – úgy, hogy egy műkedvelő irodalmár mind a tíz ujját megnyalja. A Hadik meleg színei és a kávéillat egyből bevonzzák az arra járót: belső tere faasztalokkal, bársonyfotelekkel és székekkel van berendezve, impozáns téglafala és deszkaplafonja a régi világot idézi. A falról írók portréfestményeinek garmadája tekint le ránk, valamint az itt alkotó írók kéziratai láthatóak keretbe foglalva: Karinthy, Kosztolányi, Juhász Ferenc alkotásai. Jelenleg a galérián a kiállítás különböző Börtönversek lefotózott kézirataiból áll, – alkotóik: Lakatos István, Váci Mihály és Zelk Zoltán. A berendezésen kívül a programok is sok mindenről árulkodnak:

a Hadik galériája irodalmi szalonoknak, irodalmi brancsoknak, slam poetry döntőknek, könyvbemutatóknak ad helyszínt.

Hétfőnként pedig jazz klub van a kávézóban.

Az étlapon még a desszertek között is visszaköszön Karinthy – a róla elnevezett szelet formájában…

A Szatyor Bár és Galéria konyhája ugyan közös a Hadikkal, valamint az étlapjuk is egyezik, az arculata azonban egészen más. Míg a Hadik esetében a kávéházi rész és az étterem kap hangsúlyt, a Szatyor sokkal inkább a romkocsma-kultúra részeként értelmezhető. Érezhető, hogy a Szatyor egy fiatalos, bohém, alternatív bár, ami elsősorban a fiatalokat szólítja meg. Extravagáns és retro egyszerre: az enteriőr kialakítására Babos Zsili Bertalant kérték fel, aki tizennyolc további művészt vont be a munkálatokba, aminek során közösségi térré formálták ezt a nagy helyiséget. Izzósorok és kreatív kialakítású gömblámpák, lampionok teszik a helyet különlegessé, melynek másik nagy falán egy szürreális, középkori alakokat felvonultató festmény található. A festményen keveredik a klasszikus művészet a popkultúrával és a szürrealizmussal: a fán ülő középkori alakok némelyikén napszemüveg van, másnak az orra nőtt meg a kelleténél jobban, a fa legfelső ágain pedig bölcsők ringanak. Ez a kevert művészet úgy gondolom, jól jellemzi a Szatyort, ahol kiállítások (például fotókiállítás menekültekről) mellett zenés esteket (Szatyor Akusztik) is tartanak.

A Hadik és a Szatyor az újranyitás óta (nem csak) a kávéházi kultúra két alapkövének számít. Kettőssége, hogy lényegében egy térben, egy épületben, mégis különböző arculattal működnek: ez pedig vonzóvá teszi az egyik hely megismerése után a másikat, a fizikális és szellemi átvonulást egyikből a másik térbe.

Ezek a terek ugyanis kiegészítik egymást, pont ezért különböző a kialakításuk; hogy mindenki megtalálja bennük a neki tetszőt. Aki csak egy kellemes, beszélgetős délutánra vágyik kávézással, válassza a Hadikot, ám utána este még mindig bulizhat koktélkülönlegességeket kortyolgatva, egy DJ zenéjére táncolva a Szatyorban. És bár a kínálat meglehet, ugyanaz, el sem lehet képzelni, mennyire számít egy-egy helynek az atmoszférája, kialakítása, arculata. A Hadik és a Szatyor esetében mindegyik markáns és egyedi.

 (Fotók: Facebook)