Home»Gasztro»TRADÍCIÓ ÉS MEGÚJULÁS A KÁVÉHÁZI KULTÚRÁBAN

TRADÍCIÓ ÉS MEGÚJULÁS A KÁVÉHÁZI KULTÚRÁBAN

1
Shares
Pinterest Google+

Karinthy Frigyes ül az egyik kedvenc kávézójában, s mintegy viccből megjegyzi: ez a gyékényfalas rész itt olyan, mint egy szatyor. A viccből valóság lesz: a nagy múltú Hadik Kávéház évekkel később ketté oszlik – a nagyvilágibb, tágasabb részben megnyílik a Szatyor Bár. Külön vannak és mégis elválaszthatatlanok – a Hadik és a Szatyor. Ezt a két emblematikus helyet, rendkívül izgalmas vállalkozást szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani.

Egy nagy múltú hely – a Hadik története

A Hadik Kávéház története nem ma kezdődik – bizonyára sokan tudják, egy nagy múltú, emblematikus kávézóról van szó, mely 1906-ban nyitotta meg kapuit. Hadiknak csak 1922-ben nevezte el Kaiser Adolf, a közelben lévő Hadik laktanyáról.

Hadik Kávéház

A húszas évek Hadikja megkerülhetetlen helyszín: nem feltétlenül a kávé, hanem sokkal inkább az irodalmi élet miatt

– ugyanis rengeteg író, költő és más művész is szívesen időzik a kávéházban. Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Heltai Jenő, Rejtő Jenő, Füst Milán, Móricz Zsigmond mellett a Hadik mégis inkább Karinthy Frigyeshez és feleségéhez, Böhm Arankához kötődik. A híres író és párja nap mint nap látogatják a kávézót,

Karinthy „első korszakát” (Hadik-csoport) a Hadikhoz kötik, mely korszaknak egyik csúcsteljesítménye a Tanár úr kérem.

Az író még a kávéházban működő sakk-kör elnökségi posztját is betölti. A Hadik e fényes korszakáról 1942-ben Németh Andor könyvet is ír, Egy foglalt páholy története címmel, mely esetünkben nem a színházi, hanem a kényelmes pamlagokkal övezett, „U” alakú asztal, amely szükség szerint további asztalokkal és székekkel bővíthető (a mai kialakítás is őrzi valamelyest – a cikk írásakor is egy hasonló „fülkében” ültem). Lehetséges, hogy a könyv megírásának dátuma sem véletlen: ugyanis 1940-ben, a második világháború következtében a Hadik bezárja kapuit. 2010-ben nyílik meg újra, mert Hadiknak lennie kell. Ezt a tradíciót nem lehet csak úgy elvágni, megszüntetni.

Az újranyitás

A Hadik Kávéház feltámadása és újbóli megnyitása viszont már nem választható el a Szatyor Bár és Galéria létrejöttétől. Egy évszázada Karinthy Frigyes vicces megjegyzést tett a Hadik nagyvilági, gyékényfalakkal körbevett helyiségére: azt mondta, hogy ez a hely olyan, mint egy szatyor.

A tréfás kiszólásra – melyhez írói fantázia is párosult – emlékezve nevezték el 2010-ben a Hadik másik részét Szatyor Bárnak.

Italokról: rengeteg kávékülönlegesség ugyan nincsen, de a sztenderdek kaphatók (eszpresszó, cappuccino stb.), valamint néhány kevésbé sztenderd. Ilyen volt például a Franziskaner (presszókávé tejjel és tejszínnel elkeverve, tejszínhabbal), ami igazán kellemes, ha valaki egy kicsit különlegesebb dologra vágyik. De lehet kapni ír kávét is, vagy aki más forró italra vágyik, van habos kakaó és tea is. Ha alkoholos italban gondolkodunk, feltűnhet a sokféle kisüzemi cseh sör, a kézműves borok vagy a különleges, irodalmi koktélok is (például Ernest Hemingwayről vagy Stephen Kingről elkereszteltek). A kávék ára 400-tól 900 forintig, a söröké 500-tól 900 forintig, a bor decije 400-tól 600 forintig terjed, ízlésnek és igénynek megfelelően.
A Hadik egykori része az évek során több üzletnek is helyet adott, „emlékszem, mikor cipőbolt volt itt” – mondta az egyik pincér. 2010-ben együtt nyitották meg a megújult Hadik Kávéházat és a Szatyor Bár és Galériát. Az egybenyitott két helyiség galériával és saját stílussal rendelkezik – a név mellett sok minden más is elválasztja őket egymástól. „A Hadik Kávéház a maga klasszikus enteriőrjével az idősebb korosztály igényeit próbálja kielégíteni, a Szatyor Bár és Galéria viszont kortárs választ kíván adni a nyolcvan évvel ezelőtti bohém világnak” – határozza meg Bosznai Tibor művészeti vezető a két hely arculatát. „A Hadik valójában a 25 és 50 közötti korosztályt célozza meg” – meséli a pincér –, a fiatalabbak inkább a Szatyort választják.” A Hadikban ugyanis valamiféle tradíció él tovább – a név maga egy márka, melytől senki sem szeretett volna szabadulni. Mindenki számára a nagy múltú hely hagyományának megőrzése volt a cél, talán ezért alakították ki a Hadik belső terét – éppúgy, mint programkínálatát – úgy, hogy egy műkedvelő irodalmár mind a tíz ujját megnyalja. A Hadik meleg színei és a kávéillat egyből bevonzzák az arra járót: belső tere faasztalokkal, bársonyfotelekkel és székekkel van berendezve, impozáns téglafala és deszkaplafonja a régi világot idézi. A falról írók portréfestményeinek garmadája tekint le ránk, valamint az itt alkotó írók kéziratai láthatóak keretbe foglalva: Karinthy, Kosztolányi, Juhász Ferenc alkotásai. Jelenleg a galérián a kiállítás különböző Börtönversek lefotózott kézirataiból áll, – alkotóik: Lakatos István, Váci Mihály és Zelk Zoltán. A berendezésen kívül a programok is sok mindenről árulkodnak:

a Hadik galériája irodalmi szalonoknak, irodalmi brancsoknak, slam poetry döntőknek, könyvbemutatóknak ad helyszínt.

Hétfőnként pedig jazz klub van a kávézóban.

Az étlapon még a desszertek között is visszaköszön Karinthy – a róla elnevezett szelet formájában…

Ételekről: napi menü kapható 12-től 15 óráig, különleges fogásokkal, ám nem túl hatalmas adagokkal (például Sült paradicsomleves kapribogyóval; Vargányás tagliatelle). Az étlapon böngészhetjük különleges finomságokat – mint például Fácán erőleves fásgaluskával (fácán színtiszta húsa kis sherryvel, tejszín és búzadara massza kucsmagombába töltve); vagy Szarvasgomba-olajos kecskesajt-krémes cukkini diós római salátával. Azért ez nem hangzik rosszul. Ahogy a Csokoládé szuflé portói meggyraguval nevű desszert sem, érdemes kipróbálni! A főételek átlagára 2000, a leveseké és desszerteké 1000 forint körül van.
A Szatyor Bár és Galéria konyhája ugyan közös a Hadikkal, valamint az étlapjuk is egyezik, az arculata azonban egészen más. Míg a Hadik esetében a kávéházi rész és az étterem kap hangsúlyt, a Szatyor sokkal inkább a romkocsma-kultúra részeként értelmezhető. Érezhető, hogy a Szatyor egy fiatalos, bohém, alternatív bár, ami elsősorban a fiatalokat szólítja meg. Extravagáns és retro egyszerre: az enteriőr kialakítására Babos Zsili Bertalant kérték fel, aki tizennyolc további művészt vont be a munkálatokba, aminek során közösségi térré formálták ezt a nagy helyiséget. Izzósorok és kreatív kialakítású gömblámpák, lampionok teszik a helyet különlegessé, melynek másik nagy falán egy szürreális, középkori alakokat felvonultató festmény található. A festményen keveredik a klasszikus művészet a popkultúrával és a szürrealizmussal: a fán ülő középkori alakok némelyikén napszemüveg van, másnak az orra nőtt meg a kelleténél jobban, a fa legfelső ágain pedig bölcsők ringanak. Ez a kevert művészet úgy gondolom, jól jellemzi a Szatyort, ahol kiállítások (például fotókiállítás menekültekről) mellett zenés esteket (Szatyor Akusztik) is tartanak.

A Hadik és a Szatyor az újranyitás óta (nem csak) a kávéházi kultúra két alapkövének számít. Kettőssége, hogy lényegében egy térben, egy épületben, mégis különböző arculattal működnek: ez pedig vonzóvá teszi az egyik hely megismerése után a másikat, a fizikális és szellemi átvonulást egyikből a másik térbe.

Ezek a terek ugyanis kiegészítik egymást, pont ezért különböző a kialakításuk; hogy mindenki megtalálja bennük a neki tetszőt. Aki csak egy kellemes, beszélgetős délutánra vágyik kávézással, válassza a Hadikot, ám utána este még mindig bulizhat koktélkülönlegességeket kortyolgatva, egy DJ zenéjére táncolva a Szatyorban. És bár a kínálat meglehet, ugyanaz, el sem lehet képzelni, mennyire számít egy-egy helynek az atmoszférája, kialakítása, arculata. A Hadik és a Szatyor esetében mindegyik markáns és egyedi.

 (Fotók: Facebook)

Előző cikk

VAN-E KÖZÖSSÉG A HALÁL UTÁN? TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK A THE WALKING DEAD-BEN

Következő cikk

OSZD MEG ÉS URALKODJ! – I. RÉSZ