Amíg hazánkban a Tippmix, népszerűségének köszönhetően, folyamatos fejlesztések alatt áll, és hatalmas bevételt jelent a Szerencsejáték Zrt.-nek, addig a tengerentúlon egy ennél jóval összetettebb rendszerben szórakoztatják magukat a statisztikák kedvelői. Megnéztük a hazai sportfogadás eredményeit, a fantasy footballról pedig Katona Dánielt, a Fűzővel kifelé! főszerkesztőjét kérdeztük.

Tipszmikszűté?

A humoros, hazai és külföldi labdarúgókat, bajnokságokat, edzőket és bírókat kifigurázó, nem mellesleg díjnyertes Facebook-oldal, a Trollfoci rajongóinak biztosan nem újdonság az alcímben jelölt „kifejezés”. Már majdnem egymillióan nézték meg azt a YouTube-videót, amelyben egy kopasz, széles hátú és vállú fiatalember (klasszikus közép-európai vállalkozó alkat) egy NB1-es mérkőzésen szurkol a szívéhez közelálló csapatnak, miközben a játékosok teljesítményét minősíti, pikírt, gúnyos szókapcsolatokat használva. Valamivel a videó fele után hangzik el az ominózus mondat, Milinte, te szemét! Tipszmikszűté?(ez a furcsa szóösszetétel egyébként a felvétel címe is), majd ezután pár másodperccel következik az ismétlés hangosan a lelátóról, be a pályára: Tipszmiksz!
A képek – habár nem számítanak az irodalmi elit kedvenceinek –, jól ábrázolják a hazai futballrajongó társadalom fogadás iránti vonzalmát. Magyarországon a foci, az alacsony nézőszámok ellenére, még mindig a legnépszerűbb sportnak számít, kevés olyan mozgásra éhes fiatalt találunk az országban, aki valamilyen formában ne próbálkozott volna meg vele. Ez gyakorlatilag egyenesen arányos a fogadási kedvvel is.
Horváth Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. sportfogadási vezetője a Századvég Gazdaságkutató Intézet által szervezett sportgazdasági konferencián arról beszélt, hogy már az ókori Görögországban is volt sportfogadás, ahogy az ókori Rómában is lehetett fogadni a gladiátorversenyeken – írta meg a Világgazdaság. Előadásában két fogadási játékot különböztetett meg: az egyikben a játékosok egymás ellen, míg a másikban a szervezők ellen játszanak (előbbi a lottó, utóbbi a bukmékeri fogadások).
A Tippmix bevezetésekor a Szerencsejáték Zrt. Szlovákiával szemben versenyhátrányban volt, mert a szomszédos országban jobb oddsokon (esély, valószínűség) tudtak játszani a játékosok, a kedvezőbb adózási környezet miatt. De az akkor még a bukmékeri fogadásokat terhelő személyi jövedelemadó (ismertebb nevén szja) eltűnésével megszűnt ez a probléma. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a társaság hozamain belül a Tippmix elérte az Ötöslottóból származó bevételeket, ugyanakkor az összes jövedelem 46%-a már ebből keletkezik számára – mondta el a szakember.
Nagy kihívást jelentenek az online fogadóirodák, amelyek a 2000-es évek közepén terjedtek el. Nagyon nehéz a szabályozás kérdése, ráadásul az Európai Unió jogrendszere ezt csak tovább bonyolítja a szolgáltatások szabad áramlása miatt – fogalmazott a sportfogadási vezető a már említett rendezvényen. Tippmixelni 2013 óta online is lehet, ennek köszönhetően az elmúlt 3 évben a Szerencsejáték Zrt. bevétele megnyolcszorozódott. A nagy lottótársaságokat nézve: a társaság a top 10-ben van Európában, megelőzve például a norvég vagy a német sportfogadási szervezőket – hangsúlyozta a szakember.

 

 

 

 

 

Csúcsra járatott szerencse

A dinamikus sportfogadási bővülés arra vezethető vissza, hogy 2016-ban, a labdarúgó-Európa-Bajnokság miatt megnövekedett a kereslet a bukmékeri fogadások iránt, továbbá a fogadópontok terjedése, az információs és tartalomszolgáltatási fejlesztések is hozzájárultak ehhez.
A Franciaországban rendezett tornán több rekord is megdőlt: a portugál–magyar mérkőzés végeredményét (3:3) 402-en találták el, ez nekik 110-szeres nyereményt jelentett. A Magyarország–Belgium nyolcaddöntőre több mint egymillióan fogadtak, és majdnem félmilliárd forintot fizettek ki a játékosoknak. Ezen kívül a Real Madrid–Atlético Madrid Bajnokok Ligája-döntő hozott magas számokat: 629 ezer fogadás 207 millió forint kifizetéssel. A Magyarország–Svájc világbajnoki selejtezőre 703 ezren tették meg tétjeiket, amelyet 309 millió forinttal háláltak meg.

Hagyatkozzunk a fantáziánkra!

„A fantasy football alapvetően úgy néz ki, hogy te vagy egy csapat »tulajdonosa«, és a csapatodat valós játékosokból állítod össze. A hagyományos verzió szerint a többi tulajdonossal együtt draftoljátok ezeket a játékosokat, így minden játékosból csak egy van az adott ligában. Az új »napi« fantasys oldalak ezzel szemben úgy működnek, hogy minden héten egy adott költségvetésből összerakhatsz egy csapatot, itt viszont bárkit választhatsz, nyilván a pénzedet kell jól beosztanod.
Egyelőre maradjunk a hagyományosnál: tehát miután megvan a válogatottad, összeállítasz egy kezdőcsapatot belőlük, és minden héten egy másik tulajdonosé ellen szállsz versenybe. Pontokat pedig a játékosaid való életben nyújtott teljesítménye alapján kapsz (yardok, touchdownok stb.), így az adott National Football League (NFL) forduló végére kijön egy eredmény, hogy megverted-e adott heti ellenfeledet, vagy sem. A cél nyilván az, hogy minél több győzelmet arass, majd a rájátszásban is jól teljesítsél, és végül megnyerd a trófeát. A »napi«, de talán helyesebben heti fantasyoldalak esetén, ugyebár, egy adott költségvetésből kell gazdálkodnod, és így összeraknod egy csapatot, ami remélhetőleg a legjobbak közé repít az adott héten. Ebben az esetben nem teljes szezonban kell gondolkodni, csak adott hétben, emiatt nagy népszerűségnek örvend manapság, de ez igazából még csak egy 2–3 éves »iparág«, a régóta fennálló hagyományossal szemben. A tradicionális esetben rengeteg ingyenes liga van (a legnépszerűbbek: nfl.com, ESPN, Yahoo), de persze létezik fizetős verziója is, a napi ligák viszont szinte mindig fizetősek, de a két legnagyobb oldal mindenképp az (FanDuel, DraftKings).” – nyilatkozta lapunknak Katona Dániel, a Fűzővel kifelé! főszerkesztője.
A szakember állítása szerint a játék elképesztő népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban, tényleg szinte mindenki, még az igazi sportolók is játsszák. Nagyon jó módja ez a casual fanok bevonzásának, hiszen izgulhatnak saját csapatukért, saját játékosaikért és meg is ismerik az egyes, kevésbé felkapott sportolókat. Elmondása szerint ennek van egy kis hátulütője is: sokan csak fantasyszemmel nézik a meccseket, ami nem feltétlen pozitív, illetve a játékosokat is sokszor ebből szemszögből ítélik meg, pedig elég gyakran ütközik egymással a valós- és a fantasyteljesítmény olyan szempontból, hogy „passzolhat valaki 300 yardot egy meccsen, ami egy jó statisztikai adat, de ha mellette sok rossz döntést hoz, akkor vereségbe is sodorja csapatát.” A primitívebb szurkolók rossz fantasyteljesítmény esetén, elég kemény tweeteket is szoktak küldeni az NFL-játékosoknak.
A játék hazai „szereplésével” kapcsolatban elmondta: „Itthon is nagyon népszerű, a 2014-es szezonban talán csak 60–80-an játszottuk a Fűzővel kifelé!-ligában, tavaly viszont már 340-en vettek részt az általunk szervezett bajnokságon (ez persze az oldalunk növekvő népszerűségének is köszönhető, de egyébként is egyre többen akarnak játszani). Természetesen nem csak nálunk játszanak, de szerintem elég jól lefedjük a fantasyt szerető közönség nagy részét. Nyilván volumenben össze sem mérhető az Egyesült Államokéval, de talán itthon hozzáértőbbek játszanak a kinti átlagnál (nyilván a nagyobb tömegben lejjebb is megy az átlag).”
Hozzátette, hogy főleg a nagy oldalakon játszanak a hazai kedvelők: „Mi nfl.com-os ligákban játsszunk, de ingyenesen, a szórakozás kedvéért. Kifejezetten magyar oldal nincs erre, gazdasági alapon főleg nincs, de akik játszani szeretnének, elég könnyen össze tudnak verbuválódni külföldi oldalakon is. Ugyanakkor léteznek kifejezetten magyar bajnokságok, komoly beállításokkal is, én is játszom egy nagyobb társasággal két külön hosszú távú, úgynevezett dynasty ligában is, ahol nem csak egy évre kell előre gondolkodni.”
A legtöbb ilyen elven működő oldal ligánkénti díjat számol fel, tehát egy adott személy egy bizonyos összeget kell, hogy befizessen az év elején. Ezek saját szervezésű ligák, de természetesen vannak oldalak által szervezettek is, ide személyenként kell a „belépőt” befizetni. Reklámbevételek is vannak, bár a beugró hirdetések jelentik a bevételeik nagy részét. „A napi fantasyoldalak, egyébként, tavaly elég komolyan reklámozták magukat, tehát ilyen szempontból a marketingköltségek magasak lehetnek, de úgy tűnt, hogy a FanDuelnek és a DraftKingsnek ez eléggé bejött.” – tette hozzá.
Kíváncsiak voltunk, hogy a főszerkesztősége alatt futó oldal szeretne-e ilyesmivel foglalkozni, mire azt felelte: „Volt már róla szó a szerkesztőségben, hogy fizetőssé tennénk a ligáinkat, főleg mivel elég nagy leterhelést is jelentenek ezek számunkra, menedzselni kell őket. A tavalyi 24 liga már elég masszívnak számított ilyen szempontból. A veszélyforrás abban áll, hogy nagyon sokan felháborodnának, és inkább ingyenes megoldást választanának, hiszen szeretik a játékot, viszont nem szívesen fizetnének érte. Nem került le a napirendről a fizetőssé tétel, de saját, külön oldalt erre nem hoznánk létre, hiszen az elképesztő adatbázist igényel, és annak a fenntartása pedig csak magas bevételek mellett megoldható.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÓDHATALOM című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!