Home»First Class»Nyelvtanulás napjainkban: önálló nyelvtanulók – 21. századi eszközök, megváltozott motivációk

Nyelvtanulás napjainkban: önálló nyelvtanulók – 21. századi eszközök, megváltozott motivációk

3
Shares
Pinterest Google+

A nyelvtanulás motivációja ma egyszerű: kell, és kész. Munka vagy külföldre költözés miatt, vagy csak mert szeretnénk megérteni a zeneszámok szövegét az autóban, miközben a pirosnál állva hallgatjuk a rádiót. A nyelvtanulás lehetőségei azonban az elmúlt 5-10 évben gyökeresen megváltoztak. Számtalan, korábban nem létező, vagy csak nagyon nehezen elérhető módszer, eszköz áll rendelkezésünkre, a legtöbb esetben akár ingyen.

Felnőttfejjel tanulni

„Óriási különbség van belső motiváció szempontjából (is) a gyerekkori és a felnőttkori nyelvtanulás között” – állítja Szolár Bernadett, aki kizárólag felnőtteket, elsősorban multinacionális környezetben dolgozókat tanít angolul. „Gyerekként az iskolában a nyelv csak egy tantárgy, amit kötelező tanulni, de teljesen más a motiváció, ha felnőttként a karrierünk múlhat a nyelvtudásunkon” – mondta el megkeresésünkre a szakértő. Az üzleti életben az angol nyelv ismerete már alapelvárás. Sokszor még akkor is, ha az anyacég eredetileg például német, a munkafolyamatok, a kommunikáció angolul zajlanak. Ez a minimum, ehhez ideális esetben még egy-két egyéb idegen nyelv ismerete is társul.

A nyelvvizsga a legtöbb esetben érdektelen a cégek számára, általában már az állásinterjún „élesben” tesztelik a jelölt valós tudását.

Szolár Bernadett szerint a mai felnőttek túlnyomó többsége már gyerekként tanult idegen nyelvet. Azonban a korábbi, elsősorban nyelvvizsgákra felkészítő tanítással szemben ma már egyre inkább a kommunikációközpontú oktatás a jellemző, ami sokkal „életszerűbb”, ennek köszönhetően a tanítványok – gyakran felnőtt fejjel – az angol tökéletesítése mellett elsajátítanak olyan készségeket is, amelyek a mindennapjaikban is jól használhatók, ilyen például, hogy megtanulnak előadni, prezentálni.

Tudunk, de mégsem?

Külön iparág épült a nyelvtanításra, a nyelviskolák kínálata végtelen, számtalan oktatási módszer létezik, ami mind azt ígéri, hogy velük könnyen, gyorsan – de mindenképpen jól – megtanulhatunk azon a nyelven, amelyen szeretnénk. A legutóbbi nemzetközi felmérés (EF English Proficiency Index) alapján, bár a magyarok nyelvtudása javult, a vizsgált 26 európai ország közül még mindig csak a 15.-ek vagyunk.

Öt év – öt nyelv: emberkísérletből szerelemprojekt

A fenti probléma legfőbb oka az lehet, hogy az iskolában egyszerűen nem tanítanak meg tanulni. Legalábbis így látja Kőrösi Bálint, az Öt év – öt nyelv blog írója.

Az Öt év – öt nyelv blog 2009-ben indult, amikor Kőrösi Bálint elkezdett egy igen érdekes és inspiráló kísérletet: úgy döntött, kipróbálja, meg tud-e tanulni 5 év alatt 5 nyelvet, különböző szinteken. A projekt sikeresen zárult: angolul anyanyelvi szinten beszél (igaz, nem a nulláról indult), egy év alatt német felsőfokú vizsgát tett, magától megtanult spanyolul, három hónap alatt megértette az orosz alapjait és egy hónap (!) alatt alapfokú nyelvvizsgát tett kínaiból. Mindegyik projektről bőséges dokumentációt találhatunk a blogon, sikerekről és buktatókról egyaránt. A kísérlet 2014-ben befejeződött, de a blog kinőtte magát, és azóta is folyamatosan segíti és motiválja a megrekedt nyelvtanulókat. Hangsúlyozza: nem nyelvet tanít, hanem megtanít tanulni. A több ezer visszajelzés alapján sikeresen. „A tanulás mint képesség megértése, speciálisan a nyelvtanulásra vetítve. Mindig kutatom, hogy hogyan lehet jobban, gyorsabban, hatékonyabban tanulni, elolvasok mindent a memóriakutatástól kezdve a speciális vitaminokon keresztül az összes önfejlesztő kurzusig, hogy azokból a lényeget kiszűrve, szintetizálhassak egy minél egyszerűbb, átláthatóbb folyamatot arra, hogy élvezetesen, könnyen tudj nyelvet tanulni, valamint hogy magabiztosan tudj kiállni és használni a tudásodat” – olvasható a blogon.

Megkerestük a szerzőt, aki elmondta, véleménye szerint mára átalakult az oktatás: „minden elérhető a neten, ingyen vagy nagyon olcsón. Nincs helyhez kötöttség, szótárfüzet, vagyis el kell engedni a régi módszereket, és ki kell használni a technológia adta lehetőségeket. Ma már egyre kevésbé lehet elfogadni azt a korábban divatos magyarázatot, hogy rossz a tanár, és miatta nem beszélem a nyelvet.”
Karrierünk gyorsabb építéséért, vagy az egyre jellemzőbb szakmaváltások miatt is fontos, hogy képesek legyünk rövid időn belül új tudást elsajátítani – ehhez pedig arra van szükség, hogy képesek legyünk önállóan tanulni (és nem csak nyelvet).
Kőrösi Bálint a blogon összegyűjtötte azokat a nyelvtanulási segédleteket, amelyek segítségére voltak egy adott nyelv elsajátítása során. Mindenki találhat megfelelő megoldást magának, akár a nyelvtannal, akár a megszólalással akadnak nehézségei, de újszerű technikákat javasol a szótanulás megkönnyítésére is, sőt, arra is, hogyan akadályozzuk meg, hogy a megtanultakat elfelejtsük.
Szintén hasznos eszköz az Anki. Ez egy ingyenes program, ami a telefonunkra letöltve (és nyilván használva) megakadályozza, hogy az egyszer már megtanult szavak kiessenek a memóriánkból. Mindig a megfelelő pillanatban emlékeztet az adott szóra, amikor már épp elfelejtenénk. Ez akár több ezer szóval is működik, hála a program mögött futó, igen bonyolult algoritmusnak. „Nem kell mást tenni, mint naponta 10-20 percet használni – a többit rá lehet bízni.”
A tanulást segítő technológiák mellett legalább ennyire fontosak az ún. mentális modellek. Kőrösi Bálint idesorolja azokat a – nyelvtudástól független – képességeket, amelyeket épp a nyelvtanulás során sajátított el, és nagy hasznukat veszi élete egyéb területein is.
Idetartozik a projektmenedzsment, azaz hogy hogyan tervezzünk meg egy feladatot a helyes célkitűzés után, a rendelkezésünkre álló erőforrások (ebben az esetben: idő és pénz) tükrében. „A meglévő eszközeimet és módszereimet megfelelően tudom kiválasztani és használni, értem, hogy mit miért teszek, nem csak össze-vissza tanulok valamit”. A nyelvtanulás mellett, egyébként, a kitartásnak és a koncentrációnak nagy hasznát látta a sportban is a ma már kétszeres Ironman blogger.

Mindenkinek van valamilyen, a nyelvtanuláshoz szükséges „szuperképessége”

Gyakori kifogás a „nincs nyelvérzékem”-szlogen, amely a gyakorlatban annyit tesz: „ez most nem elég fontos nekem”. Ha valakinek több munkája, nagy családja, egyéb elfoglaltsága van, akkor érthető módon nem feltétlenül a nyelvtanulás lesz a prioritás az életében, de hiba ezt, az amúgy eléggé megfoghatatlan nyelvérzék hiányára fogni. Kőrösi Bálint állítja:

mindenkinek vannak „szuperképességei”,

amit kiaknázhat a tanulás során. Neki például kifinomult hallása van, amire nagyon jól tud támaszkodni a nyelvtanulás során. Van, aki egyszer átfutja a nyelvtani szabályt, és megérti. De akad olyan olvasója is, aki 6 éve tanul egy nyelvet, és minden héten elmondja, hogy mennyire nem halad vele, de véleménye szerint az is egy rendkívüli adottság, hogy ennek ellenére sem adja fel. „Ez is egy rendkívüli képesség.” – fogalmazott.

(Forrás: BCM, ef.co, otnyelvblog.com)

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉN-KÉPZÉS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Nem mész helyettem?

Következő cikk

„A FISHING, AHOGY ÉN LÁTTAM” – ORFŰI FESZTIVÁLNAPLÓ HARAGONICS ZALÁN TOLLÁBÓL