Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja a közmondás. Aki pedig képes a virágokat még tovább gondolni és mondjuk kandírozni egy szál árvácskát, vagy kókuszvirágcukorba öltöztetni egy csokor koriandert, és mindezt pusztán szerelemből, az csakis egy olyan, varázslatokkal teli nő lehet, mint Némethy Nerella, a L’École de Grande Pâtisserie francia cukrász iskola megálmodója.

FOTÓGALÉRIA

Belépve a L’École de Grande Pâtisserie ajtaján, pillanatok alatt megannyi mennyei illat bűvöletébe kerülünk. Egy csinos, mosolygós, sürgő-forgó teremtés, Némethy Nerella üdvözöl bennünket a küszöbön. A nagybetűs NŐ, aki elsőre akár a Párizsi divatlap hasábjainak klasszikus francia szépsége is lehetne. Aztán pár pillanattal később, már el is tűnik a konyhában, hogy kivegye a sütőből a nekünk készített vendégváró finomságokat. Az ország első francia cukrásziskolájának alapítójával beszélgettünk divattervezésről, iskolákról, cukrászálmokról és a családi harmónia fontosságáról.

Hosszú évekig dolgozott a divatszakmában mint tervező, utána víztisztító szenzorok tervezésébe kezdett és immáron pedagógiai és családsegítői végzettsége is van. Hirtelen mégis a cukrászszakma felé vette az irányt. Mi történt?
17 évig foglalkoztam divattervezéssel, majd amikor a 2009-es válság után, egy véletlen folytán kiderült, hogy az általam tervezett víztisztító szaniter egy világújdonság, és egyre több megkeresés érkezett hozzám a találmányommal kapcsolatosan, döntenem kellett, hogy mivel szeretnék foglalkozni. Végül belevágtam, beletanultam, és elkezdtem csaptelepeket, zuhanyokat fejleszteni. Egy egész termékpalettát hoztam létre, ám amikor ez nemzetközileg is elindult, beláttam, hogy ez nem én vagyok, és ehhez, innentől már nem én kellek, rájöttem, hogy mást szeretnék csinálni, más az én utam. A cukrászat már gyermekkorom óta érdekelt.

 

 

 

 

 

Németországban nőttem fel egy internátusban, ahol az igazgató asszisztense – aki a kollégiumban lakott –, rengeteget sütött. A távolság miatt, sajnos nem mindig tudtam hétvégenként hazamenni, így viszont belekóstolhattam ebbe a világba is. Ebből aztán egy nagyon komoly hobbi és szenvedély lett, amit Olaszországban, Franciaországban és Németországban, több iskolában és kurzuson fejlesztettem tovább.

Emellett pedig, amikor már a pedagógiai és családsegítői végzettségemet is megszereztem, össze tudtam kombinálni a kellemest a hasznossal, ugyanis a cukrásziskolámban, illetve a különböző workshopjainkon is, már hároméves kortól tanítok különböző cukrászati fortélyokat gyerekeknek. A tapasztalatok alapján pedig, a szülők egy részének alapból megvan az affinitása arra, hogy gyermekeiket belevonják a közös sütésbe és főzésbe, akik így már sokkal fogékonyabbak az új dolgokra.

Mikor indult el a cukrásziskola?
Novemberben leszünk kétévesek. Eredetileg az Audrey & Henry Maître Artisan Confiseur cukrászvállalkozással indultunk, amely a gyermekeim nevét viseli, majd ebből nőtte ki magát a L’École de Grande Pâtisserie.

Mennyire tartja fontosnak, hogy feltárja a gyerekek számára a gasztronómiai lehetőségeket, és hogy megismertesse velük a francia cukrászat rejtelmeit?
Nagyon szeretném, ha nemcsak a felnőttek ismernék meg ezt a világot, hanem már a gyerekek is. Manapság egyre kevesebb fiatal tud főzni, inkább elmennek valahova, és esznek valami gyorsat. Pedig sokkal egészségesebb lenne, ha minden nap elkészítenének maguknak valamit.

Úgy érzem, mintha lenne egy generáció, akinek a főzés kiesett az életéből. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy oktassam a gyerekeknek az egészséges életmódot, hogy megértsék, nem kell mindent készen megvenni.

Én például tartok olyan kurzust gyerekeknek is, amiben a fűszernövények és a gyógynövények cukrászati felhasználását tanítom. Így azt hiszem, meg tudom mutatni nekik, hogy mondjuk a bazsalikom nemcsak dísznek jó egy ételen, hanem bele lehet keverni például egy finom vajas kekszbe is, vagy egy citromkrémbe.

Több nyelven is tart kurzusokat. Hogyan találják meg önt a külföldi sütni vágyók?
Általában ismerősök ajánlására érkeznek, és főként Magyarországon élő külföldiek. A többnyelvűségnek nálam az az oka, hogy egyrészt a francia cukrászat világában elég sokszínű neveket viselnek a sütemények, másrészt vannak bizonyos cukrászati eljárások, fogalmak, amiket nem biztos, hogy mindenki megért a saját nyelvén, így van, hogy több különböző nyelv segítségével sikerül csak elmagyaráznom nekik a folyamatokat.

Gondolkozik abban, hogy egyszer cukrászdát is nyisson?
Nem. Azért nem, mert

ha én csinálnám a cukrászdát a mindennapokban, akkor ez egy nagyon komoly, robotolós munka lenne. Úgy pedig elveszne belőle a szenvedély, a légiesség, a személyes kapcsolat. Az, amire nekem mindehhez szükségem van.

Ha meg nem én csinálnám, akkor a háttérmunka maradna rám, ami nekem már szintén nem annyira „szexi”. Én úgy gondolom, hogy annak, amit csinálok, van jövője. Mind a felnőttekkel, mind a gyerekekkel, mind pedig magával a francia cukrászattal karöltve.

Tervez külföldön is workshopokat tartani?
Felmerült a lehetősége és konkrét megkeresés is volt már, de ez még a jövő zenéje. A jelenlegi koncepciónk az, hogy most Magyarországon legyünk. Ami két év után picit szélesebb spektrum, hogy immáron vidékre is megyünk, és ott is tartunk foglalkozásokat.

Ahhoz képest, ahonnan két éve elindult a L’École de Grande Pâtisserie és az, ahova mostanra eljutott, az már az, amit célul tűzött ki maga elé, vagy esetleg a cukrásziskola már túl is nőtt az álmain?
Túl még nem nőtt az álmaimon, az biztos. Ami viszont meglepő fordulat volt, és nagyon örültem neki, hogy a pedagógia- és a gyermekkurzusok is belekerültek a tematikánkba, hogy igény lett minderre. Hiszen, amikor elindultunk, a kurzusaimat csak felnőttekre építettem. És az életem azóta is tele van meglepetéssel, már csak azért is, mert amikor még Berlinben éltem, felvételt nyertem a tanárképzőre. És ha anno nem alakul másként az életem, ma bizonyára egy általános iskolai tanító néni lennék.

Van konkurenciája a L’École de Grande Pâtisserie-nek?
Kifejezetten ilyen jellegű cukrásziskoláról nincs tudomásom, de természetesen az egészséges konkurenciának mindenképpen örülnék.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin ÉN-KÉPZÉS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!