Az elmúlt hetek, hónapok leghangosabb slágerterméke volt a Budapesten megrendezésre került sportesemény. Nem lehetett úgy belelapozni egy újságba, hogy ne írtak volna róla, leülni egy asztaltársasághoz, hogy ne kerüljön szóba, de még a gyerekek is égtek a vágytól, hogy lássák „Katinkát”, vagy a „srácoknak” becézett férfipoló-válogatottat. Összegyűjtöttük a nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedőnek számító, hangos és rangos, ám kritikáktól sem mentes eseménnyel kapcsolatos tényeket, az olvasókra bízva a mérlegvonást, amelyhez segítség gyanánt megszólaltattuk a háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibort, volt vízilabda szövetségi kapitányt, valamint Szántó Dávidot, a világbajnokság sportigazgatóját.

Ha csak egy dolgot kellene említeni, amitől a 2017-es nyár – vagy talán az egész év – igazán emlékezetes, akkor bizonyára a legtöbben a FINA Vizes Világbajnokságot említenék meg. Zsúfolt szállodák és tömegközlekedési járatok, felújított sportlétesítmények, pompázatos ünnepségek és nem utolsó sorban dicsőséggel telített hazai szívek. Magában a rendezésben, lebonyolításban csak az ultrafanyalgók találhattak kifogásokat, a világbajnokság körüli zsongás magáért beszél. „Büszke vagyok arra, hogy minket néz az egész világ. Büszke vagyok, hogy magyar vagyok.” – egy szurkolói idézet a sok közül. De vajon tényleg ennyire csodás a helyzet?

Nem lesz itt már soha béke

Az ellenszenvet a legtöbbekben maga a megrendezés ténye váltja ki: egyrészt sokan úgy látják, hogy Magyarországnak „mernie kell kicsinek maradnia”, hiszen a jelenlegi körülmények között indokolatlan a házigazdaszerep, az erre szánt összegeket inkább másra – például az egészségügyre vagy az oktatásra – kellene fordítani. Ráadásul a kormányba, illetve a sportszövetségekbe vetett bizalom nem épp a legerősebb, ennek ékes példája az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezés (mint ismeretes, az ellenzéki pártok közreműködésével összegyűlt aláírások értelmében népszavazást kellet volna tartani annak megrendezéséről, ellenben az államvezetés ennek fényében visszavonta a pályázatot). Ugyanakkor a korrupció gyanúja mellett megosztja a közvéleményt az is, hogy úgy gondolják, ez az egész történet csak egy politikai lobbi: „Ha azt sasolja az egész univerzum, hogy milyen királyul meg tudunk rendezni egy vizes világbajnokságot, azzal el lehet fedni a magyar valóságot.” – mondta el véleményét aggodalmasan egy középkorú férfi. „De, hisz ezzel sokat nyer az ország!” – érkezik egy másik, optimistább szájból a válasz, amely egyrészről igaz, hiszen a legtöbb sportlétesítmény a vb után is működni fog. Ráadásul a főváros turisztikai barométere, a médiaközvetítések miatt, hatalmasat emelkedett. Mindazonáltal az merész kijelentés, hogy ebből az egész ország profitál, hiszen a vidék Magyarországán, mondjuk Fehérgyarmaton vagy Taktaharkányban feltehetően senki nem fogja élvezni a rendezvény áldásos hatásait.

 

Még szerencse, hogy van a Katinka

Annyi bizonyos, hogy az államvezetés begyújtotta a kommunikációs rakétákat, karöltve a fővárossal. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. által kiadott ingyenesen beszerezhető, tájékoztatásul szolgáló kiadványban többek között olyan prominens megszólalók álltak ki a világbajnokság mellett, mint Tarlós István főpolgármester, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, illetve Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. De szép számmal éltették olimpiai bajnokok (Szilágyi Áron, Kovács Ágnes, Darnyi Tamás, Kemény Dénes), illetve televíziós személyiségek (Azurák Csaba, Csisztu Zsuzsa) is a rendezés tényét. „A Duna Aréna a világ egyik legjobb uszodája, ha nem egyenesen a legjobb! A medencéje is gyors – remélem, sok rekordot döntünk meg benne…” – olvashatóak Hosszú Katinka szavai a prospektusban. Kívánsága megvalósult, sok új csúcs született az emberfeletti teljesítményt produkáló sportolóinknak köszönhetően. Ugyanakkor az eredmények mégis elmaradtak a várttól, a két évvel ezelőtt rendezett kazanyi világbajnoksághoz képest mindenképp: akkor három, most kettő aranyat szereztünk (azt is Hosszú Katinka), továbbá az úszók akkor tíz érmet gyűjtöttek be, kettővel többet, mint idén. A riói olimpián remekül teljesítő Kenderesi Tamás, illetve Kapás Boglárka nem szerzett érmet, viszont nem ez volt a világbajnokság legszomorúbb pillanata: „Nagyon kevés dolgon múlt, hogy nem sikerült a hazai rendezésű világbajnokságon történelmet írni.” – nyilatkozta lapunknak Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfivízilabda-válogatott volt szövetségi kapitánya. Az elveszített döntőtől függetlenül, a szakember sikeresnek találta a magyar csapat szereplését, beleértve a más sportágak versenyzőit is. Mindazonáltal a „lányok” csak az ötödikek lettek, amellyel kapcsolatban azt nyilatkozta: „Azért sajnálom a női csapat teljesítményét, mert ők szerintem papíron jobbak voltak, mint a fiúk, a legtöbbjük ott volt az olimpián is. Én nagyon tehetségesnek tartom őket, sajnos egy meccsen el tud menni az egész”. Mint ismeretes, egy feszült mérkőzésen estünk ki a görögök ellenében. Benedek Tibor egyébként az elfoglaltságai miatt csak három eseményre tudott elmenni, de elmondása szerint meg volt elégedve a látottakkal: „A szervezés nagyszerű volt, a létesítmények fantasztikusak, nagyon büszkék lehetünk rájuk, illetve a szurkolók is kitettek magukért. Az egyik legjobb világbajnokság, ahol részt vettem.” – mondta el a sportlegenda.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin SZÍVÜZLETEK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!