Home»Cross»Hedonista sörfogyasztás – Merre tart a kisüzem–nagyüzem harca?

Hedonista sörfogyasztás – Merre tart a kisüzem–nagyüzem harca?

0
Shares
Pinterest Google+

Budapest belvárosában, illetve a Balaton-parton szép számmal jelentek meg éttermek a gasztroforradalom, ételek, italok pedig a kézművesség jegyében. De hogy ezek valóban felforgatják-e a turizmusra építő szórakoztatóipari egységek életét, vagy csak egy lufiról beszélünk, amely hamarosan kidurran, még nem tudjuk. Mindenesetre a Business Class Magazin feltette a témát érintő kérdéseket a Hedon Kézműves Sörfőzdének, hogy közelebb kerüljünk a válaszokhoz.

 

„A Hedonnál igyekszünk elkerülni a kézműves kifejezést, ez a szó rossz oldaláról közelíti meg a minőséget. A kézműves és ipari szavak helyett inkább a kisüzem–nagyüzem megkülönböztetést részesítjük előnyben. Mi kisüzemi sörfőzde vagyunk, ez leginkább a kapacitásunkra és a koncepciónkra vonatkozik. A kisüzemi sör, vagy, ahogy az angol nyelvterületen hívják craft beer esetében mindig a minőségi alapanyag és a professzionális hozzáállás kerül előtérbe. Ahol a sörkészítés sokkal inkább egy szakmai műhely, semmint egy italgyár. A söröket nem szűrjük, nem használunk mesterséges tartósítószereket, pótanyagot, mesterséges aromákat. Termékeink alapanyaga a víz, a komló és a maláta. A fajtának megfelelő ízélmény maximalizálása a cél. Egy nagyüzem esetében sokkal inkább a minél nagyobb rétegigény kiszolgálása kerül előtérbe.” – nyilatkozta lapunknak Venyercsán Péter, brand manager.
Úgy látja, hogy a gasztronómia már önmagában egy folyamatosan változó dolog. A gasztroforradalom az ő olvasatában azt jelenti, hogy a változások felgyorsultak és jó irányba haladnak. Ez sosem áll meg, sosincs kész, ahogy a divat vagy az internet sem lesz kész soha. Az új generáció magával hozott egy szemléletet, aminek a középpontjában valóban a minőség és a fogyasztók állnak. Ezek a vendéglősök és kocsmárosok eddig is így gondolkodtak, csak mostanában ez az elhivatottság, igényesség és szenvedély megtalálta a maga közönségét, és minden mást elkezdett felfelé húzni magával, a minőség irányába.
„A sörpiacon ugyanez a helyzet a kisüzemi sörfőzdékkel. Létrehozunk valami jót, megmutatjuk, hogy a sör ilyen is tud lenni. Ez a fajta hozzáállás szintén közönségre talált, és ez a közösség többé már nem éri be a nagyüzemi sörökkel, mert a magyar kisüzemi kraftfőzdékkel kinyitottunk előttük egy kaput. Ezt nevezhetjük forradalomnak is.
A nagyüzemi főzdék sorra jönnek ki olyan termékekkel, melyek ízvilágban és koncepcióban a kisüzemi sörökre hajaznak. A szándék átszivárgott, tehát a forradalom működik. Nekünk az a feladatunk, hogy tovább edukáljuk az embereket és minőségi söröket állítsunk elő, hogy ez a folyamat ne lassuljon le. A forradalom tényleg olyan, mint a bicikli: felborul, ha nem megy előre.”

Bogdán-sör?
Nemcsak a Hedon sőrfőzde alapítói látnak fantáziát a kézművespiacban, Bogdán Ádám válogatott labdarúgó, a Liverpool kapusa is saját vállalkozásba vágott. Bogdán Botond, a sportoló testvére korábban így nyilatkozott: „Nagy jövőt látunk ebben. Az a tervünk, hogy mire Ádám befejezi a focit, felépítjük annyira a céget, hogy ez lehessen a »főállásunk«.” Nem rossz elképzelés, főleg, ha hálóőrnek új állás után kell néznie a lepkézések után.

Csőre töltve

Másik lényeges témakör a „mindenkori” alkoholos italok tekintetében, hogy mi a fontosabb: az íz vagy a bódultság? Ez a kérdés a kézművessörgyártókat is kell hogy foglalkoztassa, hiszen sokaknak – jobban mondva egy elég nagy rétegnek – a minőség csak sokadlagos. Habár nem feltételezzük, hogy a Hedonnak szüksége van erre a vásárlóközegre, az tény, hogy egy kézműves sör árából egy „örömszomjas” fogyasztó akár három-négy nagyipari terméket is tud vásárolni magának. „Azért drágább egy kisüzemi sör, mert sokkal jobb minőségű maláta és sokkal több komló van benne. Az íz és aroma, valamint a minőségbéli eltérés oka az eljárásbéli és alapanyagbéli különbség. Ezeken soha nem fogunk spórolni és soha nem fogunk belőle engedi. Az ár-érték arány a legfontosabb. Ittam már kétezer forintos bort, amelyet nem tennék jó szívvel a vendégeim elé egy baráti vacsorán, és ittam már kiváló olaszrizlinget, ami nyolcszáz forintba került. Az ár-érték arány a legfontosabb. Ennek kell megfelelnünk.” – hangsúlyozta Venyercsán Péter. Elmondása szerint minden korosztályból vannak fogyasztóik, amelyet a következőképp prezentál:
„Talán az érdeklődés intenzitása szerint tudnék egy skálát alkotni. Van, aki azóta iszik sört, amióta vannak craft beerek, mert rájött, hogy azért nem szerette a sört, mert eddig nem kóstolt jót. A legnagyobb kasztot a mindennapi, minőséget kedvelő, hétköznapi sörfogyasztók alkotják, akik szerették az import láger söröket, most választottak egy kedvenc hazai kraftmárkát és a bevált fajtát preferálják. A fanatikusokról nem is beszélve, akik rendszeresen látogatják az eseményeinket, gyűjtik a címkéinket, követnek minket fesztiválról fesztiválra. Ugyanakkor egyre több a külföldi rajongónk, akik Magyarországon, egy nyaralás során ismertek meg bennünket. Velük az online médiában tartjuk a kapcsolatot.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÍSÉRLETEZŐK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

 

Előző cikk

Profitteremtés profilalkotás nélkül – Pinterest, a vállalkozások képtára

Következő cikk

Kihívó kétkeréken – Vetélytársa akadt a MOL Bubinak