Különleges program ambiciózus tehetségeknek – bemutatjuk a Talent Plantation – Vezetői Utánpótlás Tehetségprogramot
A Talent Plantation – Vezetői Utánpótlás Tehetségprogram, olyan 20–28 év közötti fiatal főiskolai vagy egyetemi hallgatóknak, frissdiplomásoknak kínál tréningsorozatot, akik vezetői ambíciókat éreznek magukban és a jövőben magas beosztásban, komoly eredményeket szeretnének elérni, sok emberre szeretnének hatással lenni. A program létrejöttéről, céljáról, hasznosságáról, az eddigi tapasztalatokról a Human Telex Consulting részéről Busch Beáta szakmai vezetővel és Juhász Lili junior tanácsadóval, koordinátorral, illetve két résztvevővel, Molnár Annával és Kozma Istvánnal beszélgettünk.
A program két résztvevője, Molnár Anna és Kozma István is az egyetemen találkozott a Human Telex Consulting által létrehozott, és első évadát lassan záró Talent Plantation tehetségprogrammal, amely egy több modulból álló tréningsorozat és rendhagyó vezetői utánpótlás tehetségprogram. A hagyományos tréningektől eltérően ugyanis ide maguk az egyetemisták – legyen szó tanulmányaikat éppen megkezdő vagy már végzett hallgatókról – jelentkezhettek és egy többrostás kiválasztást követően kerültek a programba. A 20 és 28 év közötti 14 fiatal így egész évben tréningeken vehet részt, valamint mentoraikkal készülhetnek a záróeseményre, ahol majd egy önálló projektet is be kell mutatniuk, amit a tréning közel egy éve alatt maguk fejlesztettek ki.
A csoportból Molnár Anna mesterszakos biológus hallgatóval és Kozma István japán szakos egyetemistával volt szerencsénk beszélgetni, akik nagyon különböző motivációkkal, de hasonló érdeklődéssel érkeztek a Talent Plantation programra. Míg a korábban informatikát tanuló, majd japán szakra áttérő István – ahogy fogalmazta – manapság nagyon figyel arra, hogy milyen ajtók nyílhatnak meg az életében, és keresi az ajtókon túl vezető utakat, addig Annát sokkal praktikusabb szempontok hozták a HTC irodájába. „Láttam egy hirdetést az egyetemen, ahol fel voltak sorolva a modulok, és felismertem, hogy ezek hiányoznak az egyetemi képzésemből. Azonnal jelentkeztem rá” – idézte föl.
Busch Beáta, a Talent Plantation szakmai vezetője elmondta, az egyetemeken hiány van olyan ismeretekből, gyakorlati tudásból, amely például ezzel a tréningprogrammal elsajátítható. Hiába tanulnak a hallgatók sok esetben kommunikációt, azt is elméleti, történeti szinten hallgatják, így kevés a gyakorlat és az alkalmazható ismeret. „A tanárokból is – bár maguk is vezetők – sok esetben hiányoznak ezek a készségek, pedig egy 300 fős előadás megtartásakor ugyanolyan fontos a kommunikációs eszközök alkalmazása, mint az elméleti anyag átadása.” – összegezte meglátásait Anna.
A programot egyébként egy januári csapatépítőn találta ki a HTC vezetője, Zala Ákos, amelyet aztán rekordidő alatt szervezett le és valósított meg a csapat, így március végére már voltak jelentkezői a pár hónappal korábban elgondolt programnak. A Talent Plantation olyan alapvető technikákat és gyakorlati tudásanyagot kínál a résztvevőinek, mint a tárgyalástechnika, prezentáció, együttműködés, csapatépítés, projektvezetés, időmenedzsment, karrierhorgonyok, asszertív kommunikáció. „Eredetileg nagyon alapvető szervezeti tudásként tekintettem a programban ismertetett modulokra, éppen ezért nagy meglepetés volt, amikor felismertem, hogy ez konkrétan egy vezetői csoport, hiszen résztvevői más csoportokat vezetnek, legyen szó akár egyetemi, szakkollégiumi szintről, vagy éppen egy civil szervezetnél betöltött vezetői szerepről. Vagyis ténylegesen vezetői tréningeket csinálunk olyan résztvevőkkel, akiket ez valóban érdekel, és ez trénerként nagyszerű élmény” – mondta el tapasztalatait Busch Beáta. „Semmiképpen sem a klasszikus tehetségkutatásban gondolkodtunk, vagyis nem a cégen belüli tehetségek felkutatását, utánpótlását és előtervezését tűztük ki célul. Meg akartunk teremteni egy olyan lehetőséget, amely azok fejlődését segíti, akik még nem egy szervezeten belül ülnek, de szeretnének vezetők vagy hatékony munkavállalók lenni” – foglalta össze Juhász Lili az alapvető elképzelést. Busch Beáta hozzátette, hogy bár egy igen sokszínű és a maga nemében rendhagyó programot sikerült elindítaniuk, a szponzorszerzés az idő szűke miatt nem haladt olyan ütemben, ahogyan szükséges lett volna, így a HTC trénerei nem a díjazásért vezetik a tréninget, ahogyan a jelentkezők többsége is térítésmentesen vehet részt a programban. „Úgy érzem, hogy nagyon megéri ezt csinálni” – mondta el a projekt szakmai vezetője.
„Zala Ákos régi kedves barátom, aki megkeresett engem a Talent Plantation támogatásának ötletével. Számomra nemcsak érdekes, de fontos is ez a program, hiszen Magyarországon a munkaerőpiaci helyzet nem a legrendezettebb, ezen belül is a vendéglátóipar, a szállodaipar különösen érintett. És ugyan ennek a programnak nem célja, illetve elsődlegesen nem az hívta életre, hogy ezekre a problémákra megoldást kínáljon, de olyan fiataloknak szól, akik képesek egy olyan jövőképben gondolkozni, ami nekünk is nagyon fontos. Éppen ezért tetszett meg ez a program, hiszen lehetőségünk nyílik megszerettetni a szakmánkat olyan érdeklődő és értelmes fiatalokkal, akik vezető pozíciókat fognak betölteni a gazdasági életben. Beszélgethetünk olyan fiatalokkal, akiknek megcsillan az értelem a szemében, elmondhatjuk nekik, hogy mi mivel foglalkozunk, és esetleg megkedvelik ezt a szegmenst, vagy akár a cégünket, és ez egy pozitív előrelépés lehet, akár az utánpótlásképzésünk terén. A mi szerepvállalásunk szakmai partnerséget jelent, és a program szponzorációja a helyszínek biztosítása révén történik.”
Ahogy már volt róla szó, a bekerülésnek tétje volt, hiszen a jelentkezőknek több feladatot is teljesíteniük kellett ahhoz, hogy a tréning vezetői kiválasszák őket, többek között meg kellett írniuk egy esszét, amelynek témája az Y generáció köré épült, valamint be kellett adniuk egy videót is, amelyben bemutatkoznak, és elmondják, hogy mi motiválja őket. „Sokat pályáztam már, de soha nem kellett még esszét írnom egy programhoz. Éreztem, hogy ez most más, mint megírni egy motivációs levelet vagy beadni a cv-met, jóval több annál. Azt gondoltam, hogy ennek súlya van, és ha tényleg akarom, akkor le kell ülnöm, és meg kell csinálnom. Ettől sokkal komolyabb lett bennem az elhatározás, hogy igen, ide be akarok kerülni.” – mondta el Anna. Istvánnak pedig az írás ment könnyebben Ő a videókészítésben már korábban szerzett tapasztalatot, ugyanis pár héttel korábban egy japán munkához készített egy hasonló tematikájú bemutatkozó filmet. „Az első ilyen videót teljesen végigizgultam” – vallotta be őszintén. „Az, hogy a pályázataikkal elnyerték, hogy itt lehessenek, nagyon erős motivációt jelent, hiszen a saját vágyukból jöttek el ide, nem pedig egy cég delegálta őket” – mondta el a szakmai vezető. Így a 40-nél is több pályázó közül végül 14-en kezdhették meg a Talent Plantation program „első évfolyamát”, a résztvevők pedig annak ellenére, hogy nagyon különböző képzésekből, eltérő tapasztalattal érkeztek, hamar egymásra találtak. Anna és István elmondták, hogy a program első helyszíne Győr volt, ahol egy többnapos modul keretében sikerült megismerkedniük, amely egy nem várt, de nagyszerű élményt biztosított a kiválasztottaknak. Hozzátették, a csapat nagyon összeszokott, és annak ellenére, hogy a többi modult már egynapos tréningek keretében sajátítják el – amelyek között olykor több hét is eltelik –, mindig ugyanonnan tudják folytatni a beszélgetéseiket, és minden képzés végén összegzik, mennyire jó csapat formálódott a tagokból. Busch Beáta is megerősítette, hogy a program résztvevői nagyon hamar egymásra találtak. És nem csak közöttük nem érezhetőek a különbségek, de a szervezőkkel szemben sem tapasztalható az úgynevezett generációs különbség. „Lehet, hogy nem is dolgoztam még ennyire fiatal csapattal trénerként, mégis úgy érzem, több bennünk a közös, ugyanazok érdekelnek és pörgetnek bennünket, és ugyanazok az értékeink is. Persze ők jobban tudják pötyögtetni az összes kütyüt.” – tette hozzá nevetve a projekt szakmai vezetője. „A csapat azért is fontos, mert sok mindent át tudnak egymásnak adni. A mai egyetemisták pedig már nem is csak egyetemisták, hiszen szinte mindegyiküknek van már valami munkája, vállalkozása.” – tette hozzá. Anna a kölcsönös segítést egy saját példával tudta megerősíteni, amikor a program egyik rutinos önéletrajzírója segített az ő szakmai cv-jét átdolgozni. Juhász Lili elmondta, hogy a csapatélmény iránti igény nagyon hamar megjelent, hiszen a programot megelőző orientációs beszélgetés alkalmával a résztvevőknek öt dolgot kellett megjelölniük, amit a Talent Plantation-től vártak, és a jó csapat, illetve a networking mint lehetőség szinte mindegyiküknél szerepelt.
Károlyi László, a Legrand Magyarország Zrt. vezérigazgatója mentorként vesz részt a Talent Plantation-ben. Korábban maga is részt vett cége által szervezett tréningek vezetésében, valamint könyvet is írt arról, hogy hogyan lehet az elméleti tudást gyakorlatba átültetni, és hogy hogyan válogassunk a megoldásokból úgy, hogy az a gyakorlatban hasznos és tényleg hatékony legyen. „Olyan embereket szeretek mentorálni, akiknek komoly elképzeléseik vannak, tudják, hogy merre induljanak el. Volt rá példa, hogy közösen alakítottuk ki a stratégiát, és fontos, hogy ilyenkor hogyan tudunk megoldásokat, válaszokat találni, hogyan tudunk továbblépni. Ez érdekel engem, mondjuk úgy, hogy ez egy kikapcsolódás, szórakozás is számomra.” Károlyi László elmondta, hogy érezte, mentoráltjának mi az elképzelése, mik az akadályok a tervével kapcsolatban, hogyan tekint önmagára és a külvilágra. „Föltérképeztük a lehetőségeket, hogy pontosítsuk, hogy hova szeretnénk eljutni a periódus végére. Elmondta, hogy elsősorban kommunikációval szeretne foglalkozni, ami egy olyan orientációt határozott meg, hogy sok emberrel dolgozik majd együtt. Következő alkalommal, amikor találkoztunk, elmondta, hogy az az elképzelése, hogy elindít egy webshopot, és én láttam benne a fantáziát, mert hát mi is egy webshop lényege? Megrendelünk valamit és kiszállítják. A projekt szerint ebben a webshopban kiskereskedelmi forgalmú divatárut értékesítenek, és az a különlegessége, hogy annak ellenére, hogy webshop – mivel az emberek szeretik a személyes kontaktust –, a rendeléseket személyesen adja át, ami egy visszatérő vevőkört eredményez. A nevét végül én adtam, így lett a shop neve Virtual Real. Ez egy nagyon izgalmas projekt, hiszen a virtuális életben egy kicsit elidegenedünk egymástól, különösen igaz ez a fiatal generációra, éppen ezért az ilyen megoldások nagyon sikeresek tudnak lenni.” Károlyi László azt is elmondta, kötelezően előírná az ilyen programokat, mint a Talent Plantation, annyira hisz a hasznosságukban. „Amikor kijönnek az emberek az iskolából, föl vannak vértezve egy elég széles elméleti tudással. Sokszor viszont nem tudják könnyen eldönteni, hogy egy konkrét esetben melyik részét alkalmazzák a tanultaknak ahhoz, hogy ne fussanak zsákutcába. Előfordul, hogy ez a bizonytalanság gyakrabban hoz rossz eredményeket, akár az elhelyezkedésben is. Szerintem ez egy nagyon praktikus és hasznos eleme annak, hogy gyorsabban rátaláljanak a megfelelő munkahelyre, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni, és hogy elkerülhessenek olyan helyzeteket, ami csalódást okoz, kudarchoz vezet, miközben túl sok időbe és energiába került.”
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin GYÓGYÍTÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
A szerző
