A szükséges információk elérhetősége a szakemberek számára gyakran döntő fontosságú a gyógyítás folyamatában. A korábbi papíralapú és sokszor nehézkes rendszert idén novemberben felváltotta az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely a várakozások szerint – informatikai szempontból – európai szinten is élvonalbelivé teheti a magyar egészségügyet. Vartus Gergelyt, az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztost kérdeztük az EESZT jelenlegi állapotáról, a tapasztalt nehézségekről és a távlati tervekről.

Hogyan képzeljük el lakossági oldalról az EESZT-t?
Eddig a háziorvos vizsgálta meg a beteget és írt fel receptet, szükség esetén beutalót, amivel el tudott menni a járóbeteg-szakrendelésre, ahol megkaphatta a szükséges terápiát. Az orvosok gépén tárolták a páciens adatait, a sokasodó nyomtatott papírpéldányokat pedig a beteg gyűjtögette és hurcolta magával. Az így keletkezett és naplózott eseményeket az új rendszer, az EESZT automatikusan feltölti a felhőbe, így a háziorvos láthatja, hogy a beteg valóban elment-e a járóbeteg-ellátásra, és ott milyen terápiát kapott, milyen dokumentumok készültek a betegségéről, milyen gyógyszereket írt fel neki a szakorvos, amit aztán a páciens kiváltott, vagy esetleg nem. A jövőben a gyógyszerek már az e-Személyivel is kiválthatók (az igazolvány díjmentesen igényelhető bármelyik Kormányablakban), hiszen a rendszerhez csatlakozott gyógyszerész látja, hogy milyen gyógyszert írt fel az orvos, így nincs szükség magunkkal cipelni a papíralapú receptet. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy egy több évtizedes megszokás kerül most átalakításra, és főleg az egészségügyben nem lehet semmit ennyire drasztikusan, elvágólag bevezetni, ezért a papíralapú receptek is megmaradnak, kötelezően jövő év végéig, utána pedig opcionálisan választható marad, amennyiben a beteg ragaszkodik hozzá.
Egyelőre mindenki csak saját maga számára válthat ki receptet, de már dolgozunk egy olyan fejlesztésen, amellyel digitális meghatalmazás adható másnak, hogy kiváltsa vényeinket. Ennek idősebb betegek esetében lesz jelentősége, ahol a gondozó, ápoló felel a betegért.
Az orvos az EESZT segítségével olyan információmennyiséghez jut, amelynek köszönhetően sokkal gyorsabban és nagyobb biztonsággal hozhat meg bizonyos döntéseket. Ez az úgynevezett e-recept modul, ezen kívül van egy e-profil rész is, ahol a krónikus betegségek, allergiák, vércsoport, gyógyszerérzékenység stb., vagyis a legfontosabb (állandó) egészségügyi tudnivalók találhatóak meg digitális formában, így például egy sürgősségi ellátás során a mentő számára a gyors beazonosítás után azonnal elérhetővé válnak ezek az információk.
A rendszer része lesz az e-beutaló modul is, amelynek segítségével a háziorvos online módon utalhatja be szakrendelésre a beteget. Az EESZT megteremti ezek lehetőségét, de fontos hangsúlyozni, hogy számos tényező együttállása szükséges még a zavartalan működéshez, így például az, hogy a járóbeteg-ellátás során a munkavégzési folyamatok is úgy szerveződjenek, hogy a szabad időpontokat fel lehessen tölteni digitális formában a rendszerbe, amely így naprakész és elérhető lesz – ezen még dolgozunk. Ez a várakozási idő drasztikus lecsökkenését eredményezheti, amit jelenleg konkrétan ücsörgéssel töltünk a várókban.

 

A korábbi egészségügyi adataink visszamenőleg mennyi idővel lesznek elérhetőek a rendszerben?
Öt évre visszamenőleg fogjuk visszatölteni az adatokat, amelyre egy évet szánunk, és jövő év elején kezdjük el ezt a munkát. Az ehhez szükséges plusz erőforrást egy most zajló közbeszerzési eljárás keretében keressük. Amire forrás van, arra kapacitás is lesz, erre pedig van forrás.

Jelenleg hány százalékos a rendszer?
Jelenleg körülbelül 10 ezer csatlakozott pontról beszélhetünk. November 1-jével kellett volna csatlakoznia az összes háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, fekvő- és járóbeteg-ellátónak és valamennyi patikának. Ami technikai nehézséget jelent, hogy maga ez a rendszer egy felhő, ami összeköti a rendszerbe csatlakozott pontokat egymással, de ami a felhasználónál (orvosok, szakemberek) megjelenik, az a korábban már használt medikai rendszerük, mivel nem akartuk a már megszokott rutinjukat megzavarni, és ezáltal plusz terhet róni rájuk. Azonban így ki voltunk szolgáltatva a medikai rendszerek beszállítóinak (mintegy 80 cégről beszélünk), ezért el kellett készítenünk a szükséges illesztőprogramokat, majd összekötni a becsatlakozott intézményeket és saját ügyfélkörüket az EESZT-vel. Van olyan szállító, akinek több mint ezres ügyfélköre van, például patikák esetében van erről szó. Ez meglehetősen időigényes, jelenleg azt mondhatom, hogy közel 90%-os a csatlakozás az EESZT-hez.

Mikor kezdték el a fejlesztést, honnan, melyik országokból vették a mintát?
Több országot, sokféle rendszert tanulmányoztunk, és elmondhatom, hogy az EESZT-vel abszolút az élbolyban vagyunk Európában, mert a legtöbb ország még csak most hegesztgeti a saját e-health rendszerét. Az észtek például nagyon professzionálisak, nagyon jól működik a rendszerük, de a kialakítás során megvizsgáltuk a finnek, dánok hálózatát is. Ausztriának is nagyon meggyőző a rendszere, ám nekik 15 éve nem sikerült azt országosan kierjeszteni, csupán Burgenlandban és Alsó-Ausztriában működik. Próbáltunk mindenhonnan tanulni, és a lehető legjobb verziókat átvenni, de a saját, helyi igényekhez igazítani a saját platformunkat. Az észteknél például külön egészségkártya van, mi viszont úgy gondoltuk, hogy egyszerűbb, ha itthon az amúgy is mindig magunknál tartott e-Személyi működne egyben egészségkártyaként is.

Mit lehet tudni a biztonságról?
Az információbiztonsági törvény alapján 5-ös besorolású a rendszer, amely a legmagasabb szintet jelenti adatvédelmi és kiberbiztonsági szempontból. Ez még a banki rendszereknél is biztonságosabb. Érdemes belegondolni, hogy az állampolgárok egészségügyi adatai jelenleg is megvannak valahol, valamilyen gépen vagy kartotékban, de általában senki nem tudja, hogy hol vannak ezek és mi történik velük. Az EESZT-nek köszönhetően azonban bárki meg tudja nézni, hogy ki, mikor, hol, és miért nézett bele az adataiba, hiszen teljesen transzparens a működés.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin VIRTUDÁS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!