Imitált nyelv, ami saját – Bödőcs Tibor: Addig se iszik
Prózát írni nem gyerekjáték. Felismerhető stílusjegyekkel megtűzdelt, mégis eredeti prózát megalkotni sem piskóta. Értően és kifinomultan parodizálni a felismerhető stílusjegyeket, és ennek ellenére is eredeti prózát írni: csúcsteljesítmény. Stand-up comedy sztárként tollat ragadni, majd értően és kifinomultan parodizálni a felismerhető stílusjegyekkel megalkotott, ennek ellenére is eredeti prózát: le a kalappal, Jedi mester! Talán így lehetne röviden összefoglalni Bödőcs Tibor humorista első könyvét, az Addig se iszik címet viselő prózaparódiákat tartalmazó kötetet. A humorista eredetileg egy Hamvas Béla-paródiát írt, amit elküldött Cserna-Szabó Andrásnak, aki nagyon biztatta, majd elkezdett Krúdyt olvasni, és ebből aztán újabb paródia született. Erre már Cserna-Szabó is azt mondta, hogy legyen a paródiákból kötet. Így is lett. A Helikon felajánlotta a könyv kiadását – így a humorista kénytelen volt befejezni és összefűzni az írásait.
Dadaista szerkezet és reklámozható forma
Az Addig se iszikben van minden, mi szem-szájnak ingere. Klasszikus, kortárs, külföldi, magyar. A kötet felosztása három kategóriára, három fejezetre bomlik. Még véletlenül sem időrend vagy származás szerint vannak összegyűjtve a prózaírók, ennél sokkal humorosabb és kreatívabb szempontok alapján lettek elkülönítve, úgy mint: Bajszosok (amelybe ugyanúgy beletartozik Móricz Zsigmond, mint Ernest Hemingway vagy Krasznahorkai László), Budapestiek (többek között Rejtő Jenő, Kertész Imre, Örkény István, Esterházy Péter), valamint a tulajdonképpen dadaista, bármilyen elvű felosztást megerősítő Nem balett-táncosok kategóriája (Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Bodor Ádám, Parti Nagy Lajos – a teljesség igénye nélkül). A három fejezetben általában egy-egy író és az ő (Bödőcs által írt) prózájuk található, de a szerkezethez még hozzátartozik néhány kiemelendő ínyencség, melyek az egész kötet „nem szimplán Így írtok ti – 2. rész” jellegét kiemelik. Ilyen például a szerző és a cím (melyek rendkívül szellemesek – pl. Krasznahorkai László: Sátánmackó, Ottlik Géza: Waldorf a határon, Kosztolányi Dezső: Anna elszabadul), de a szerző és a cím alatt elhelyezett író-defíníció is: az író neve meg van csillagozva, az apró betűs részben pedig róla alkotott frappáns meghatározás olvasható.
Ezeket lényegében olyan reklámszövegekként is értelmezhetjük, amelyek kedvet csinálnak – teszem azt fiataloknak – az adott író műveinek olvasásához.
Így lesz Krúdy a „tirpák Casanova”, Marcel Proust „az emlékezés Messije”, Örkény az „SMS-terjedelemben alkotó regényíró”, Esterházy pedig a „legszerethetőbb érthetetlen”. Szerkezeti gyöngyszem a Nem balett-táncosok fejezeten belül egy komplett antológiarészlet. A Hat részlet a Hévíz folyóirat Eső után köpönyeg című antológiájából tartalmaz kanonizált kortárs írókat (Bereményi Géza, Závada Pál) és még nem kanonizáltakat is (Cserna-Szabó András, Jászberényi Sándor). Elsőre is feltűnik kettő furcsább név az írók között: Hántes S. Tamás és Pepsi Kalasnyikov, melyekkel érezzük, valami nem stimmel. Velük ugyanis az a helyzet, hogy nem valódi személyek – ők fiktív írók, fiktív, „megalkotott” prózával. Hántes S. Tamás az az összegyúrt figura, aki a Hunter S. Thompson bekészült gonzózását Magyarországon meghonosító újságírók, bloggerek nyelvén szólal meg, míg Pepsi Kalasnyikov prózája a kortárs orosz irodalmat, leginkább Viktor Pelevint és Vlagyimir Szorokint idézi.
A választott írók zöme múlt századi vagy kortárs, és szinte minden szempontból a sokféleség jegyében lettek kiválasztva – illetve azért, mert Bödőcs kedvencei.
Így van köztük magyar klasszikus (Kosztolányi vagy Krúdy), modern (Ottlik, Örkény, Kertész) posztmodern (Esterházy, Nádas) vagy teljesen kortárs (Jászberényi, Cserna-Szabó). De ezek mellett ott van a magyar kalandregény, csúnyábban szólva ponyvairodalom feledhetetlen császára, Rejtő Jenő is. A világirodalomból teret kap az amerikai (Hemingway), az angol (Orwell), a francia (Proust), a latin-amerikai (Márquez), a kelet-európai (Hrabal) és a fiktív orosz (Pepsi Kalasnyikov) vonal is.
(Forrás: BCM, Wikipédia, 444.hu, konyves.blog.hu)
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin VIRTUDÁS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!