Home»Kult»A sóvárgás legyőzése – Gondolatok a Száraz novemberről

A sóvárgás legyőzése – Gondolatok a Száraz novemberről

0
Shares
Pinterest Google+

Magyarországon novemberben, 1-jén reggel 7 órától 30-a este 7 óráig tart a Száraz november és valljuk be, legalább ennyit illene kibírni édes és keserű, testes és könnyed nedűk nyalogatása nélkül, ha nem is az önmegtartóztatás miatt, hanem például a WHO tavalyi felmérése tükrében, amely szerint a magyarok évente fejenként 12,3 liter alkoholt fogyasztanak. De miért olyan nehéz mégis megállni az ivást, és hogyan lehet boldogabbá tenni ezt az óraátállítással megterhelt, utolsó őszi hónapot, ami már délután 4-kor ránk sötétedő napokat és csípős hideget ígér? Ahogyan oly sok esetben, itt is a közösség ereje és az összefogás lehet a megtartóerő. Egy havi önuralom és lemondás – a Száraz november kulturális és médiaerejéről.

Van-e nálatok alkohol? – Van!

Mielőtt magáról a kezdeményezésről és az arról való benyomásaimról beszélnénk, a „bevezetés bevezetéseként” érdemes néhány szót szólni arról, hogyan is áll hazánk az alkohollal. Induljunk ki abból a mondatból, hogy a magyarok sokat isznak, ami bár közhely, de mint minden közhelynek, van alapja. Amikor ezt mondogatjuk, nem a Coca-Colára vagy az ásványvízre gondolunk. Messzire kell visszamenni, ha italkultúránkat meghatározó magyaros gesztusokat szeretnénk felsorolni. A hazai alkoholfogyasztás köztudatunk szerves része: az olyan szólásoktól kezdve, mint az iszik, mint a kefekötő/gödény, a sörös koccintások alkalmával elhangzó Vesszen Haynau! felkiáltásokon, a vidéki pálinkakóstolásokon és a gazdag fröccskultúrán keresztül egészen az olyan hungarikum-italokig, mint az Unicum. Az efféle hagyományokban rejlő zsigeri élményen túl a szomorú vonatkozás néhány tényszerűbb adathoz kötődik. A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet egy 2016-os statisztikája szerint a

magyarok évente fejenként 12,3 liter alkoholt fogyasztanak

(pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy ennyi a magyar lakosság egy főre jutó alkoholbevétele), ami kifejezetten soknak számít, még a vezető litvánokhoz (évi fejenkénti 18,2 liter) képest is. A KSH adatai szerint a magyar társadalom ötöde nagyivó, fele pedig alkalmanként fogyaszt alkoholt. Alkoholproblémákkal, függőséggel is sokan küzdenek, feltehetőleg sokkal többen, mint ahányan ezt felismerik vagy segítséget mernek kérni. Mielőtt azonban még bárki azt hinné, hogy a Száraz november a világot hivatott megváltani, leszögezendő: a mozgalmat nem az alkoholizmus megszüntetésére találták ki.

Tehát mi is az a Száraz november?

Röviden: egy hónapnyi időszak alkoholfogyasztás nélkül, Magyarországon novemberben, 1-jén reggel 7 órától 30-a este 7 óráig. A hivatalos Facebook-esemény szintén rövid, ám sokkal frappánsabb definíciója szerint: „Kreatív mentál-fitness az élethosszon át tartó örömért, a magasabb életminőségért és a generációkon átívelő jó hírnévért!” Így kinek ne lenne kedve hozzá? És akkor hosszabban! Az akció eredetileg Nagy-Britanniából indult még 2013-ban, az Alcohol Concern nevű jótékonysági szervezet hozta létre azzal a céllal, hogy csökkentsék a túlzott alkoholfogyasztás okozta egészségügyi problémákat az országban. A szigetországban a józan hónap a január és az október, 2015-ben már több mint 2 millió brit vett részt az akcióban. Hazánkban 2014-ben hirdettek először Száraz novembert a Tilos Rádió 7térítő című műsorában, de komolyabb figyelmet tavaly kapott a kezdeményezés, amikor a Kék Pont Alapítvány, valamint annak biopolitikai szakértője, Dávid Ferenc is meghirdette. A választás Magyarországon a novemberi hónapra esett. A harmincnapos időszak lényege nem az alkoholizmussal küzdőket célozza meg, nem azoknak a terápiája, sőt, az esemény leírásában a szervezet külön fel is hívja a figyelmet arra, hogy a komoly alkoholproblémákkal küzdők „ne tartsanak velünk”, hanem kérjenek segítséget a Kék Ponttól – hiszen számukra nem az öngondozás, hanem a szakértői kezelés kínálhat segítséget.

A Száraz november ugyanis elsősorban az úgynevezett alacsony kockázatú alkoholfogyasztókat célozza, vagyis azokat, akik túl gyakran isznak nem túl sokat.

Egy hónapnyi alkoholtilalomnak számtalan előnye van: jobb alvás, súlycsökkenés (például a sörhas kisebbedése), a bőr és a haj szépsége, és nem utolsó sorban a pénzmegtakarítás. De nyilván a fizikai, egészségügyi célokon túl más jellegű vonatkozása is van a mozgalomnak. Dávid Ferenc az Indexnek úgy fogalmazott, hogy „a cél a kollektív öngondolkozás a felelős alkoholfogyasztással kapcsolatban”. Egyáltalán nem arról van tehát szó, hogy a Száraz november után végleg le kell állni az ivással. A hetente négyszer-ötször egy-két sört megivók számára az önmegtartóztató kúra sokat elárulhat az alkoholhoz fűződő viszonyukról. Számukra meglepő tapasztalat lehet az, „hogy az alkoholmegvonás után sóvárgást éreznek” – fejtegeti az esemény szervezője. Ez a „sóvárgás” a kezdeményezésben kulcsfogalom, illetve Dávid Ferenc az ezt leküzdeni próbáló közösségi erőt is kiemeli, vagyis azt, hogy

a közösség ereje viszi előre a Száraz novembert.

Az emberek segítik egymást, egyfajta szolidaritást vállalnak, kollektíven gondolkodnak saját magukról – akik év közben magukban próbálkoztak száraz hónapokkal, nagyobb arányban adták fel idő előtt. A novemberi hónapot, mint a kiválasztott időpontot, praktikus szempontok is kiemelik: felkészülés a decemberi, az ünnepek miatt „nagyivós” és „nagyevős” időszakra. A Kék Pont Alapítvány munkatársa azt is kiemelte, hogy a Száraz november alkoholpolitika, az alkohol diskurzusának hiányára is reflektál, valamint egyszerűen

szembesít „azzal a meglepetéssel, hogy az ember alkohol nélkül is jól tudja magát érezni”.

A tavalyi sikerek után idén már szeptemberben érdeklődtek a Kék Pontnál, hogy meg lesz-e tartva idén is az esemény. Voltak, akik megcsinálták, és most újból belevágnak, voltak olyanok, akiket a kudarc erősített meg abban, hogy újra meg kell próbálni, de akadtak olyanok is, akik a Száraz november hatására teljesen leálltak az ivással. Egy biztos: az érdeklődés idén is nagy volt. Ebben az évben külön száraz törzshelye is van a programnak: a Ráday utcában működő, a ráckeresztúri rehabilitációs otthon által működtetett Adna Cafe az a hely, ahol tematikus kiállítások és programok sora mellett állandó alkoholmentes környezetben várják a résztvevőket. Zseniális ötlet!

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin VIRTUDÁS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Pénzügyi kriptológia – Mennyire hiteles a bankok bitcoinja?

Következő cikk

Információ telefoncsörgésre – CallMix