Van Magyarországon egy kis családi cég, amely a kilencvenes évek eleje óta szállítja az autóalkatrészeket a legnagyobb japán autógyárnak, és ahol egy sikeres exbírónő vette át a gyár vezetését, hogy családban maradjon a vállalat. Lássuk, hogyan lehet sikeres a generációváltás egy családi vállalkozás esetében!

Jelenleg Magyarországon a GDP 50-60%-át családi vállalkozások állítják elő, a hazai mikrovállalkozások 95%-a, a közép- és nagyvállalatok 20%-a összpontosul egy-egy család kezében. A globális tapasztalat szerint, ezen cégek kétharmada nem éli túl a generációváltást, mert nincs rá terv, hogy ki viszi majd tovább. A magyar vállalkozások alapító ügyvezetői túlnyomórészt nyugdíjkorban vannak, a családi cégek jelentős része generációváltás előtt áll. Nehézség, hogy – mivel a magyar vállalkozások többsége elsőgenerációs – nem áll rendelkezésre előzetes tapasztalat az utódoknak történő átadásban. Portrénkban egy olyan családi vállalkozást szeretnénk bemutatni, ahol – a felsoroltak ellenére – sikeresen ment végbe a staféta átadása. Dr. Pata Ildikóval, a fajszi autóalkatrész-gyártó ügyvezető igazgatójával beszélgettünk arról, hogy a gyermekkora óta vágyott jogászkarrierjét milyen motiváló tényezők alapján cserélte le egy gyár vezetésére.

Az 1980-as évek végén jellemző piaci változások és a rendszerváltozás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek sorát ösztönözte arra, hogy vállalkozóként folytassák pályájukat. Így tett az Ön édesapja, Pata József is. Hogy emlékszik vissza az akkori évekre? Milyen volt a hangulat a családban? Érezték a családtagok az új korszakban rejlő lehetőséget?
Édesapám gyermekkorától kezdve rendkívüli munkabírású, alkotó, nagyon szorgalmas és innovatív ember volt. Nem véletlenül lehetett 25 évesen az ország egyik legjobb termelőszövetkezetének műszaki vezetője. Számos, a fűszerpaprika feldolgozásához szükséges technológiai találmánya és a rendszer által nem támogatott ötlete volt. Az 1980-as évek második felében – most ünnepeltük a 30 éves fennállásunkat – érezve a rendszerváltás fuvallatait, ösztönösen, bátran kihasználta a kínálkozó lehetőségeket, és először másodállásban, majd egyéni vállalkozóként mezőgazdasági gépalkatrészeket és bútorvasalatokat gyártott három, a háztáji gazdaságból összegyűjtött pénzen vásárolt kis présgépen. Óriási küzdelem volt ez. Ez időben édesanyám a garázsban kialakított irodában a könyvelést végezte, a kis vállalkozás nyugodt háttérországát ő biztosította. Mindeközben én egyetemre jártam, és minden hétvégén izgatottan hallgattam az újabb alkatrészek bevezetéséről és a vállalkozás körüli problémákról, sikerekről szóló történeteket.

 

Az persze nem tetszett annyira, mikor egy fillér sem jutott karácsonyi ajándékra, mert édesapám présgépet vett belőle. Mindenesetre már akkor megtanulhattuk, hogy a lemondás is velejárója a családi vállalkozásnak.

Az 1992-es autóipari szektorba való beszállás óta a családi vállalkozás 8 év alatt elérte, hogy kapacitásbővítés miatt édesapja új csarnokot, üzemet kiszolgáló irodákat és üzletmenetet támogató adminisztratív headoffice-t hozzon létre. Ez 2000 környékén volt, ha jól számolom, és ekkor Ön épp sikeres bíró volt. Hogy került – látszólag egyik pillanatról a másikra – a Pata Kft. kereskedelmi igazgatói székébe?
Valójában csak látszólag egyik pillanatról a másikra csatlakoztam munkavállalóként a céghez, mégis kevés ennél nagyobb döntés van egy ember életében. Amikor egyetemre jártam és 1992-ben lediplomáztam, a mi cégünk még olyan kicsi volt és a szüleim még olyan energikusak voltak, hogy fel sem merült annak az eshetősége, hogy a gyermekkorom óta dédelgetett álmomról, a jogi pályáról lemondjak, és a cégünknél vállaljak munkát. Az viszont jól bevett szokás volt nálunk, hogy mindig mindent megbeszéltünk. A vállalkozásunk minden egyes lépéséről, minden alkatrészről, dolgozóról, partnerről és minden egyes téglájáról tudtam, Apu rajzait, terveit együtt néztük át, szövögettük a terveket. Így aztán, amikor 12 évvel ezelőtt

édesapám 65 évesen felvetette, hogy a cégünk már van akkora, hogy értékesítsük, vagy gondoskodnia kell az utódlásról, és számítana a segítségemre, a férjemmel egy éjszaka alatt meghoztuk azt a felszabadító döntést, hogy az általam nagyon szeretett bírói pályát elhagyom, és kereskedelmi vezetőként csatlakozom a Pata Kft.-hez.

Mit tudott azonnal hasznosítani a jogász világból? Volt olyan tudása, amiből versenyelőnyre tudtak szert tenni, akár közvetve?
Kezdetben mindent együtt csináltunk édesapámmal, de a döntés mindig az övé volt. Igyekeztem figyelni, tanulni és a gyengeségeinken javítani. Könnyű dolgom volt, mert édesapám a partnerek és a dolgozóink előtt is mindig az utódjának tekintett. Aztán egy idő után átvettem a teljes adminisztráció szervezését, a partnerekkel és egyéb cégekkel való kapcsolattartást, a HR irányítását és lassan minden cégvezetéssel járó tevékenységet. Ezen feladatok ellátásában a jogi végzettségem természetesen segítségemre volt. Édesapám a műszaki vonalon hasznosította az ötleteit és energiáit. Remélem, hogy én is hozzátettem ahhoz, hogy sikeres vállalkozásnak mondhatjuk magunkat.

A 2008-2009-ben indult gazdasági világválság, annak éveken át gyűrűző hatásai milyen kihívások elé állították a családi vállalkozásukat? És milyen válaszokat tudtak adni ezekre?
Természetesen a családi vállalatokat is ugyanolyan mélyen érintette a 2009-ben kezdődött válság, mint az egyéb vállalkozásokat. Annak kezelésében azonban mutatkoztak különbségek. Tekintettel arra, hogy a mi esetünkben senkinek, szerencsére még a bankoknak sem taroztunk beszámolási kötelezettséggel, megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy emberibb és talán irracionálisnak tűnő döntéseket hozzunk. Annak ellenére, hogy az árbevételünk jelentős mértékben visszaesett, nem bocsátottuk el egyetlen dolgozónkat sem. Mindenki végzett valamilyen más hasznos tevékenységet, kerítést festettünk, csarnokokat renováltunk, kertészkedtünk és építkeztünk, és itt mind elkélt a szorgos kéz. No, és gépeket vásároltunk, hogy a válság elmúltával a vevőink rendelkezésére álljunk.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin UTÓDOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!