A viharos körülmények között érkezett szakember körülbelül egy hónapos hallgatás után fogadta a magyar sajtó képviselőit. Georges Leekens első látásra inkább tűnik ügyvédnek vagy egy médiavállalat ügyvezető igazgatójának, de a Business Class Magazin olvasóira bízzuk, hogy értékeljék a kérdéseinkre kapott válaszokat.

Mikor kezdett?
Reggel. A magyar labdarúgás napja alkalmából találkoztam régi szövetségi kapitányokkal és a magyar labdarúgás meghatározó szereplőivel. Mága Zoltán is zenélt, nagyszerű volt. Nekünk is úgy kell játszanunk, ahogy ő. (nevet)

A szenvedélyre gondol?
Nem csak. Mága arcán láttam az odaadást, ugyanakkor nekünk is egy jól működő kórusra van szükségünk, amelyben a tagok együtt tudnak muzsikálni.

 

Ha már itt tartunk, mi a véleménye a magyar bajnokságról és a labdarúgás körülményeiről?
Vannak pozitív dolgok, gondoljunk csak a szép stadionjainkra. Jó az infrastruktúrájuk, ráadásul épül egy hatalmas, 67 ezer férőhelyes is. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is nagyon szereti a labdarúgást és a sportokat, kiemelt ágazatként tekint rá. Ami a futball színvonalát illeti, két utánpótlás-mérkőzést – 21 és 17 évesek fiatalokét – láttam már a napokban. Véleményem szerint a felnőtt csapat Luxemburg és Costa Rica ellen sok kerettagot volt kénytelen sérülés miatt nélkülözni. Örültem, hogy láthattam a játékosokat, akiket Szélesi Zoltán (magyar labdarúgóedző, Bernd Storck lemondását követően 2017. október 20-án ideiglenes szövetségi kapitánynak nevezték ki – a szerk.) választott. Ugyanakkor át kell gondolnom több lehetőséget is, hiszen számos labdarúgó nem volt ott, így nem tudtak bizonyítani. Reméljük, hogy egyre többet és többet játszanak a hazai és külföldi bajnokságokban, illetve a Bajnokok Ligájában is, így tapasztaltabbak lesznek. Segítenünk kell egymást, mert akkor leszünk jobbak.

Mi volt az első benyomása, amikor felkérték szövetségi kapitánynak?
Pár éve történt, amikor először megkerestek. Egy nagyszerű találkozót bonyolítottunk le Brüsszelben. Ekkor más mellett döntöttek végül, most viszont itt vagyok. Más egyesületekkel és nemzetek csapataival voltam elfoglalva, amikor újra megkerestek. A már említett korábbi találkozó alkalmával kölcsönösen elégedettek voltunk egymással, így az MLSZ elnöke most úgy gondolta, hogy én vagyok a megfelelő ember. Ugyanakkor én is úgy vélem, rendelkezem a kellő tapasztalattal, hogy visszavezessem a csapatot a komolyabb nemzetközi vizekre. Ennek meg kell történnie, hiába volt nehéz az elmúlt év. Nem a győzelmek és a vereségek számítanak elsősorban, azonban szeptemberre készen kell lennünk. Fel kell állnunk, és remélem, hogy van elég kurázsi a csapatban, és hogy sok gólt fognak szerezni. Láttam már játékosokat hullámvölgyben, szerintem a szándékkal nem volt baj eddig sem. Nagyon érdekes élmény volt számomra az elmúlt két mérkőzés, most az vár rám, hogy beépítsem az elképzeléseimet a csapatba.

Említette Csányi Sándor MLSZ-elnököt. Milyen a kapcsolata vele?
Ő nem csak egy üzletember, hanem a futball szerelmese. Kedvelem, mert szereti a játékot. Amikor egymás szemébe néztünk, akkor érzésem szerint ugyanaz volt a benyomásunk a másikról. Úgy vélem, tisztában volt vele, hogy egy olyan szakember vagyok, aki rendelkezik a kellő tapasztalattal. A célunk, hogy a magyar válogatott ismét a korábbiakhoz hasonló pozícióba kerüljön. Ez azt jelenti, hogy van egy csapatunk, amelyre a közönség büszke lehet, és fel tudjuk tölteni az új stadiont pozitív élményekkel, olyanokkal, mint amilyeneket a nézők a legutóbbi mérkőzés alkalmával is szereztek. Továbbra is szükségünk van a támogatásukra. Ugyanakkor erősebbé és jobbá kell válnunk, minden értelemben. Hiszem, hogy ez sikerülhet.

Bernd Storck miután elhagyta a nemzeti tizenegyet, azt nyilatkozta, hogy „a magyarok elvárásai nincsenek összhangban a valósággal”. Ön hogy látja ezt?
Az ő dolga, hogy mit gondol és mit mondd. Szerintem jó munkát végzett, de már nem ő a szövetségi kapitány. Amikor egy nehéz év van mögöttünk, nem könnyű az elvárásokról és a sikerekről beszélni. Elveszítettünk megbízható játékosokat – például a sérülése miatt Gera Zoltánt –, így megbillent az egyensúly. Ugyanakkor azért bíznak meg minket ezzel a pozícióval, hogy ezeket a helyzeteket megoldjuk.

Miután megválasztották, egyaránt kapott hideget és meleget a médiától.
Ez a normális.

Miért ilyen megosztó?
Nem tudom, de nem nagyon figyelek oda arra, hogy az emberek mit mondanak rólam. Csak azt tudom, hogy hogyan dolgozom és hogy mik a terveim. Mindenki szereti a pozitív visszajelzéseket, ennek ellenére látom, amit látok, látom a labdarúgóimat – azokat is, akik jelenleg nem játszanak –, látom a bajnokságot. Az a benyomásom, hogy mindenkire lehet jókat és rosszakat mondani, de sokkal hasznosabb lenne a dolgok pozitív oldalát nézni.

Sejtem, hogy miről beszél.
Azért vagyok itt, hogy visszasegítsem a futballt az őt megillető helyre, és hiszem, hogy ez sikerülni fog. Egyes kritikákat nem kell elolvasni, én ennél tovább tekintek.

Mit szól ahhoz, hogy a közelmúltban többeket megkéseltek egy Ferencváros-mérkőzés után?
Nem szeretem a verekedéseket, én egy dolgot szeretek, a focit. Egy mérkőzés inkább egy buli, mint egy verekedés helyszíne. Erre nincs szükség. A küzdeni akarás, az agresszivitás a győzelem megszerzéséhez szükséges a pályán. A labdarúgás az életünk része. Nem egyenlő azzal, de annak a része, ez biztos, ami nagyon fontos a magyar emberek számára. A tízmillió ember olyan, mintha tízmillió edző lenne – a szó jó és rossz értelmében is. Ez a legnépszerűbb sport, hiába vagyunk jók például az úszásban.

A magyar emberek közül sokan úgy gondolják, hogy nincs a válogatottnak egy átütő erejű tehetsége, akire támaszkodni lehetne. Hogy lehet így csapatot építeni?
Nem lenne szép a játékosaimmal szemben, ha megválaszolnám ezt a kérdést. Én vállalom a felelősséget értük. Ha az ember szeretné egy jobb szintre emelni a válogatott szereplését, akkor nem szabad megijedni. Mondhatnám úgy is, hogy, ha félsz a vezetéstől, akkor balesetet fogsz szenvedni. A játékosaimnak tudomásul kell venniük, hogy a válogatottság kivételes dolog. Jobbnak kell lennünk minden tekintetben, labdával is, labda nélkül is. Intelligenciában, türelemben fejlődnünk kell. Nem szabad eladnunk a labdát, mert ha ez háromszor megtörténik, akkor már nyitva hagyjuk az ajtót. Ezek az apró dolgok, amelyek megkülönböztetik a meccseket. Oda kell figyelnünk a sárga lapokra, mert ha egyszer kapsz egyet, az még nem probléma, de még egyet már nem szabad. A vereség megtörténhet, viszont mindent bele kell adni a mérkőzésbe, és nem szabad hibázni. Ez a jelentősége a taktikánknak és a játékunknak. A másik csapatnak kell többet hibáznia. Ez egy fejlődési folyamat, amelybe fektetnünk kell, a játékosainknak pedig bele kell ugraniuk ebbe a mentalitásba. Néha az ember szenved, elfárad, ilyenkor lehet taktikai szabálytalanságot elkövetni, de nem szabad buta sárga és piros lapokat begyűjteni. Ugyanakkor tisztelnünk kell a játékvezetőt is, mert a negatív energiák és a rossz döntések befolyásolhatják.

Hogyan értékeli a magyar csapat Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményét és az azóta eltelt időszakot? Elég nagy a különbség a kettő között.
Igen, de minden játékot tudni kell értékelni. Azt szoktam mondani a játékosaimnak, hogy követeknek kell lenniük, ez azt jelenti, hogy példamutatóan kell viselkedniük. Ezek az én elveim. A legfontosabb, hogy szeptemberre jók legyünk. Nem „spanyol jók”, nem „német jók”, hanem a saját lehetőségeinkhez képest jók. Anno Belgiumnak is hasonló problémái voltak, lesérültek ketten-hárman a védelemben, és kiestek az Európa-bajnokságból, miközben mindenki azt gondolta, hogy kétszer olyan jók, mint a walesiek. Ugyanakkor abban a helyzetben az embereknek tetszett, hogy a kerettagok mindent megtettek a csapatért. A nézők el tudják fogadni a rossz eredményeket is, ha az akarást és a küzdelmet látják.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin UTÓDOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!