Home»First Class»Gyógyszeripari mérföldkő: Cariprazine – Egy magyar nemzetközi sikertörténet 

Gyógyszeripari mérföldkő: Cariprazine – Egy magyar nemzetközi sikertörténet 

0
Shares
Pinterest Google+

Gyakran hallani összeesküvéselméleteket a „gonosz” gyógyszeriparról, azonban a laikusoknak sok esetben fogalmuk sincs arról, hogyan születik meg egy új, originális gyógyszer, mennyi időt és pénzt emészt fel annak kikísérletezése, majd előállítása. Ebbe ad egy kis betekintést dr. Németh György, a Richter Gedeon Rt. orvostudományi igazgatója, aki az elmúlt évek egyik magyar sikertörténetének számító Cariprazine gyógyszer példáján keresztül ismertette a gyógyszerfejlesztés igen költséges és gyakran veszteséges valóságát.

Milyen főbb szempontok szerint zajlik egy új, originális gyógyszer fejlesztése?
Egy originális hatóanyag fejlesztésénél az egyik legelső szempontot a kielégítetlen orvosi igények jelentik. Hiszen olyan gyógyszert kell alkotni, ami valamilyen szempontból megoldást nyújthat egy addig nem kezelt problémára. Ha több azonos hatásmechanizmussal működő vérnyomáscsökkentő van a piacon, nem kezdünk bele egy újabb fejlesztésébe, amennyiben nem tudunk újat, jobbat adni a betegeknek, és amelyet nem tudunk értékesíteni, vagyis amely így nem lesz kifizetődő. A megtérülés miatt számos különböző aspektust, így a kutatás-fejlesztést vagy az üzleti fejlesztést is integrálnunk kell, mielőtt eldöntjük, hogy merre induljunk egy új szer fejlesztésével. További szempontot jelenthet például az egészségügy felől érkező nyomás: egyre inkább kedvezőbb kockázat-haszon arányú készítményeket várnak el a gyártóktól, azaz egyre alacsonyabb kockázat (mellékhatások) mellett egyre nagyobb hasznot hozó készítményeket kell készíteni. Nem elhanyagolható a gazdasági nyomás sem, vagyis a költség-haszon arány, hiszen a kutatás megnövekedett költségeit valahogy ellensúlyozni kell.

Mérhető egységesen egy új készítmény költségvonzata? Nagyjából milyen mértékű büdzsét képzeljünk el a gyógyszerkutatások kapcsán?
2015-ben 150 milliárd USD volt a világ gyógyszerkutatásra fordított összege. 2017-ben, előzetes adatok alapján, 170-175 milliárd USD körül alakult ugyanez az összeg. Mivel Magyarországon csak a Richter végez originális kutatást, így a hazai központ itt található. Cégünk éves árbevétele 1,3 milliárd euró, ennek közel 10%-át költjük kutatásra. Ez az arány jól mutatja, hogy Magyarország miért tud nehezebben érvényesülni a nemzetközi piacokon. Mivel egy originális szert nem éri meg csak egy országnak fejleszteni (egyetlen termék kifejlesztése nagyságrendileg 1 milliárd USD körül van), így a ráfordítás csak akkor térül meg, ha a fejlett országokban, elsősorban az Egyesült Államokban, Nyugat-Európa országaiban és Japánban is engedélyezik a gyógyszer forgalomba hozatalát, vagyis ha ezekben az országokban is bevételt tud majd termelni a készítmény. A piac megoszlására jellemző továbbá, hogy Európában például nem Albánia lesz a fő partnerünk, hanem mondjuk az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és a skandináv országok, ahol jelentősebb az egy főre jutó GDP, és ahol ez meglátszik a gyógyszerfinanszírozásban és a társadalombiztosításban is. Az Egyesült Államok szerepe magától értetődő, mivel a piac 40%-át ők uralják, Japán pedig elvisz további 8-10%-ot. Amennyiben csak Európára koncentrálnánk, a kutatási költségek miatt nem érné meg egy új termék kifejlesztése, sok esetben még a nullszaldót sem érnénk el.

Hogyan lehet ezt a financiális versenyhátrányt leküzdeni?
Erre két lehetőséget találtunk, az egyik az innovációs potenciál célirányos kihasználása. Hogy ha van egy terület, ahol komoly tapasztalatot, tudást halmoztunk fel, akkor nem kezdünk el máshol építkezni, mással kísérletezgetni, hanem arra a területre fókuszáljuk az erőforrásainkat.
A Cariprazine fejlesztése is onnan indult, hogy a Richternek már volt egy komoly pszichiátriai knowhow-ja olyan készítmények kapcsán, mint a Cavinton vagy a Mydeton, amelyek a központi idegrendszerre ható sikeres hatású szerek, azaz fel tudtuk használni a cégünknél felhalmozódott tudást és tapasztalatot. Felmértük, hogy mire van igény, így került a fókuszunkba például a skizofrénia.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin PÉNZFORGATÓK című lapszámában! 
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Panamázó techóriások? Adóhézagok a Facebook és a Google háza táján

Következő cikk

Fotózz, és már ott is vagyok! – NaviCarddal a világ körül