A Star Wars legújabb epizódjait övező viták olyan alapvető kérdésekig vezethetőek vissza, minthogy helyénvaló-e egy filmet pusztán a nosztalgia okán megnézni, és kell-e, hogy egy sorozat újabb része merőben újat is mondjon. Érdemes egyáltalán szót ejteni az újabb változatokról? Mi ezeknek a célja? Nyíltan vállalva csupán annyi, hogy a Csillagok háborúján felnőtt nemzedék nosztalgiázzon egy kicsit? A pénzszerzés, az üzlet, a bevétel? A sagával való teljes szakítás és az újraértelmezés? Rengeteg kérdés merül fel, és körülbelül annyi válasz létezik, ahány rajongó. A következőkben az egyik ilyen választ kísérelem meg leírni. Vagy mégsem? 

A mese és a filozófia 

Egyértelmű, hogy a legújabb Star Wars-filmek kapcsán (Az ébredő Erő, Zsivány Egyes, Az utolsó Jedik) nem beszélhetünk tisztán pozitív vagy negatív fogadtatásról. De ez magától értetődik, ha egy sorozatot folytatnak, vagy egy filmet újraforgatnak. Induljunk ki abból, hogy a Star Wars egy mese; mese a Jó és a Rossz örök küzdelméről, azok egyensúlyáról, a „sivatagi parasztgyerek” hőssé válásáról. Egy olyan mese, melynek veleje –valljuk be töredelmesen – egy sablonos történet, melyet pár mondatban össze is tudunk foglalni. Adott egy sivatagos bolygón élő ismeretlen hős, aki még nem tudja, hogy vele van az Erő. Belép az életébe néhány – a gonosz hatalom elől menekülő – új barát. A hős megismerkedik első mentorával és a Rosszakkal szembeszálló Jók táborával. A Jók szembeszállnak a Gonosszal – ezalatt a mentorfigura meghal (ld.: Egy új remény – Obi-Wan Kenobi, Baljós árnyak – Qui-Gon Jinn, Az ébredő Erő – Han Solo). A Jók végül elpusztítják az ellenséges hatalom óriás csillaghajóját/űrbázisát.

A sablonos történet mögött azonban mély, filozófiai tartalom is húzódik,

 

mely a buddhizmushoz köthető Zen-filozófiával és egyéb keleti vallásokkal mutat rokonságot. A taoizmus is hisz egy magasabb rendű Erő létezésében, mely az egész élet alapját képezi, és amely állandóan jelen van a világban. Ez az Erő mozgat minden élőlényt, és ha valakinek sikerül eggyé válnia vele, akkor az illető egy magasabb létformába léphet. A jedi-vallás hasonló alapköveken nyugszik – A Birodalom visszavágban Yoda mester Luke Skywalkernek mondott tanításaiból szüremlik ki mindez. Ez az Erő teremt és pusztít is egyben, ezért meg kell tanulni bánni vele. A jediknek ez sikerülhet, ám Anakin Skywalkert többször figyelmeztetik, ne hagyja, hogy elpusztítsa a gyűlölet – a hisztis kamasz nem bírja kezelni az érzelmeit, és ebből a labilitásból, gyengeségből is következik, hogy Darth Vader válik belőle, és nem jedi. Ugyanakkor mégiscsak maradt benne Jó, hiszen az utolsó pillanatban „megtér”, megöli mesterét, az Uralkodót, és ezzel mintegy felmenti magát. Ezért nem lesz a Star Wars átlagos harc Jó és Rossz között – főleg az előzménytrilógia tudatában, amit szapulhatnak ugyan, de ne mondja senki, hogy nem volt nagy dobás élőben követni Anakin Skywalker Darth Vaderré válását. Ez is azt erősíti, hogy a Jó és a Rossz kiegészítik egymást, nincsen egyik a másik nélkül, és mindenkiben mindkettő ott lakozik – csak tudni kell „bánni” ezzel az örök harccal.

Ez a Star Wars veleje, és ha az ehhez társult sablontörténet három epizódonként megismétlődik, abban semmi rossz nincs, hiszen mi magunk vágyunk erre, mi nem akarunk elszakadni ettől a mesétől.

Vétek lenne tehát olyanokat kiabálni, hogy a Disney lebutította gyerekkori emlékeinket. Ebben rengeteg önellentmondás lakozik: egyrészt mi magunk is gyerekként szerettük meg ezt a mesét, másrészt időközben felnőttünk, nem tudunk a filmre ugyanúgy tekinteni, mint régen. Mintegy negyven év alatt a filmekkel kapcsolatos elvárások is megváltoztak, éppúgy, mint a minket körülvevő világ. A hasonlítgatás persze elkerülhetetlen, de mernünk kell újraértelmezni, elfogadni az újabb megközelítéseket. Ezzel persze – sajnos – azt sem lehet mondani, hogy a legújabb Star Wars-filmek hibátlanok. Ugyanis a mese nem működik, jobban mondva máshogy működik, ha kivesszük mögüle a filozófiai tartalmat. Csillagrombolók, űrhajók, birodalmi lépegetők és klónok látványos, eget rengető csatájává válik, de semmi többé. Az ébredő Erő és Az utolsó Jedik kapcsán ilyesfajta zavart éreztem az Erőben. De kezdjük csak elölről.

A hatrészes Star Wars-filmtörténet röviden 

A Csillagok háborúja egy űrben játszódó filmsorozat, amelynek ötlete George Lucas amerikai filmrendező fejéből pattant ki. Ő általában a filmek produkcióvezetője, ezen kívül a legelső film, valamint az előzménytrilógia rendezője és sok rész forgatókönyvírója is.

A filmek cselekménye „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban” játszódik, a filmek elején felbukkanó feliratos ismertető pedig a sorozat védjegyévé vált, éppen úgy, mint John Williams emblematikus zenéje is.

A cselekmény a fiktív Galaktikus Birodalomban játszódik, melynek szereplői éppúgy az emberek, mint a klónok, droidok, robotok vagy más „űrlények”. Az alaptörténet cselekménye számos archetipikus forrásból táplálkozik (mesék, középkori mítoszok és legendák stb.) Az eredeti trilógia, főleg annak elsőként vetített része, az Egy új remény úttörő jelentőségű volt a sci-fi műfajában, mind tartalmilag, mind a technikai újításokat tekintve, de az előzménytrilógia (Baljós árnyak, A klónok támadása, A Sith-ek bosszúja) is számos újítást hozott magával. A klasszikus trilógia a filmtörténet és a science fiction műfaj kihagyhatatlan eleme, számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre hatással volt. A történetben keverednek a racionális alapokon nyugvó sci-fi-elemek (forradalmi küzdelem egy elnyomó rendszer ellen, űrhajók, idegen bolygók és lények, haditechnikai eszközök kiemelt szerepe), valamint a meseszerű, mitikus vonások (emberfeletti hatalommal bíró harcos-tanító rendek, a misztikus jellegű Erő, a Jó és a Rossz örök küzdelme). A filmsorozat szereplői, a helyszínek elnevezései és az egyes épületek, tárgyak számtalan utalást tartalmaznak az emberiség történelmére, nagy alakjaira, filmjeire, mítoszaira. A filmszéria mítoszi oldalának kidolgozásakor Lucasra nagy hatással volt Joseph Campbell amerikai író-vallástörténész, aki a különféle világvallások mögött egy egységes ősmítoszt feltételezett. A Csillagok háborúja-sorozat a mai napig mindenkiben mély nyomot hagy.

A filmek számos eleme – így például R2-D2 vagy Csubakka alakja, a fénykard, Darth Vader légzése vagy „Az Erő legyen veled!” kifejezés – kultikus emblémává vált, nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte.

A filmsorozat kezdő darabját, a Csillagok háborúját (melyhez, miután véglegessé vált, hogy a sorozatnak lesz folytatása, 1981-ben hozzátoldották az Egy új remény alcímet) 1977-ben mutatták be. Ezt követően elkészült két folytatása, A Birodalom visszavág (1980) és A jedi visszatér (1983). Mintegy tíz évvel később kezdték el leforgatni a sorozat előzménytrilógiáját, így az első három film tulajdonképpen a negyedik, ötödik és hatodik résszé változott. 1999-ben került mozikba a várva várt első rész, a Baljós árnyak, mely az eredeti trilógia cselekménye előtt körülbelül harminc évvel játszódik. Ezt követte a további két folytatás: A klónok támadása (2002), valamint A Sith-ek bosszúja (2005).

A legújabb Star Wars-részek 

Természetesen már a kétezres évek elején bemutatott előzménytrilógiát is rengetegen szidták. Szóba került a karakterek kidolgozatlansága, a rossz színészek, a túlságosan giccsesre sikerült szerelmi szál és számtalan új dolog, ami méltatlankodást váltott ki.

Innentől fogva egyértelművé vált, hogy az összes rajongó igényét lehetetlen kielégíteni, és hogy a Star Wars túlnőtt önmagán, egész generációknak vált az élete részévé, és az elvárások kereszttüzében sohasem lehet már ellentmondások, konfliktusok nélkül beszélni róla.

Eltelt tehát újabb tíz év. 2012-ben a Disney felvásárolta a Lucasfilmet, amely a sorozat jogaival rendelkezett. Nem sokkal később bejelentették, hogy a VII. részt J. J. Abrams fogja rendezni. Az ébredő Erőt 2014-ben kezdték el forgatni, és 2015 decemberében mutatták be. Ezután a készítők úgy döntöttek, hogy évente kerülnek olyan új filmek a mozikba, amik már nem a sorozat folytatásai, hanem a Star Wars-univerzum egy-egy hőséről vagy eseményéről szólnak. Az első ilyen önálló film a 2016 decemberében bemutatott Zsivány Egyes volt, amely a III. és a IV. epizód között játszódik. A másik ilyen önálló történet bemutatásának terve 2018 májusa, a film Han Solo fiatalkorával foglalkozik majd, Ron Howard rendezi, címe pedig Solo lesz. A legújabb folytatástrilógia második részét, a Rian Johnson által írt és rendezett Az utolsó Jediket idén decemberben mutatták be.

Források: BCM, Wikipédia, port.hu, index.hu, 24.hu, puliwood.hu, swport.gportal.hu

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PÉNZFORGATÓK című lapszámában! 
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!