Home»Cross»„Folyamatosan növelni kell a hatótávolságot”

„Folyamatosan növelni kell a hatótávolságot”

1
Shares
Pinterest Google+

Ha olyan interjúalannyal találkozom, aki konyít a repülőgépekhez, soha nem hagyhatom ki, hogy ne hozzam szóba Elon Musk tevékenységét. Varga Somát is erről kérdeztem először, majd beszélgettünk a NASA pályázatán diadalmaskodó hibridrepülőgép-modelljéről, az elektromos hajtóművek miatt kialakuló boomról, a hadi iparról és vállalkozói terveiről.

Mit szól Elon Musk közelmúltbeli sikereihez?
Repülőmérnöki berkekben ő „Iron Man” kategória. Felnézünk rá, óriási dolgokat ért el, mindenki nagyra tartja. Ugyan csodabogárként tekintünk rá, de ő végre olyan lendületet hozott az iparba, amely már nagyon hiányzott.

Mi a legmeghatározóbb cselekedete?
Rájött arra, hogy nem feltétlenül a pénznek kell hajtania az ágazatot, hiszen töredék áron tudta felküldeni a Tesláját az űrbe, mint azt korábban a NASA vagy egy európai űrügynökség tette volna. Szerintem ez olyan löket, amelyet majd nagyon sokan kihasználnak.

Két müncheni kollégájával terveztek egy hibrid repülőgépet, amelyben hat elektromos motor is megtalálható. Mikor lesz reális, hogy csak ilyen hajtóművekkel repüljünk?
Már most az. A kisgépes piacon ez már teljesen reális dolog. Ilyenek léteznek, repülnek, működnek. A hatótávolságokat kell folyamatosan növelni. A nagygépes piacon szintén aktívan folynak a kutatások: az Airbus már épített egy prototípus, ahol a négy gázturbinás hajtóműből egyet kihagynak, és egy ugyanakkorra méretű, elektromos hajtóművet építenek be a helyére. Ez még csak egy tesztplatform, de az a cél, hogy a négyből minimum két hajtómű elektromos legyen.

Mekkora távon működnek ezek a hajtóművek?
Minden az akkumulátortól függ. Mi is csináltunk egy érzékenységi analízist, hogy mennyire vagyunk kitéve elektrotechnikai játszadozásoknak. Egy nagyon pesszimista értéket vettünk, és még így is azt kaptuk, hogy ez egy életképes ötlet. Ez vezetett oda, hogy a gép hibrid meghajtású lett, és nem kizárólag elektromos. Ez a kulcs. Egy teljesen elektromos meghajtás egy 100 tonnát meghaladó gép esetében nem feltétlen reális. Az osztott rendszer viszont teljesen elképzelhető.

Az Önök által tervezett repülőgépnek mennyi elektromos áramra van szüksége
600 wattóra/kilogramm volt az energiasűrűség, ez a létminimum. Ez a közeljövőben gyakorlatilag elérhető mérték lesz. 2025-re a nagyobb gyártók 2-3000 wattóra/kilogrammos értékekkel számolnak.

A repülőgép, melyet terveztek, teljesíti az amerikai és német űrügynökségek 2035-re megszabott károsanyag- és zajszint-csökkentési elvárásait. Addig is mennyi károsanyag-kibocsátásért felelősek a repülők, és hol tart a zajszint
Utóbbi az egész ügy Achilles-ina, mert a repterek, melyeket 50-70 évvel ezelőtt a város szélére telepítettek, már nincsenek annyira kint, egyre jobban belakjuk a területeket – ezért kell 40 decibeles csökkentést elérni 2035-re. A károsanyag-kibocsátást 80 százalékkal kell redukálnunk. A repülőgépipar nem annyira káros, mintha összeadnánk a gépjárművek okozta problémákat, de jelentős tényezője a környezetszennyezésnek, hiszen drasztikusan növekszik, egyre több repülő van. Ha nem változtatnánk, akkor a repülőgép-állomány 15 év múlva már elérné a gépjárművek szintjét a károsanyag-kibocsátásban.

A NASA úttörő ennek mérséklésében?
Igen, de ezek az előírások már nemzetköziek, nem kizárólag a NASA szabja meg. Mondjuk úgy, hogy ő az egyik fő tényező, mert óriási pénzeket fektet a kutatásokba.

A piaci szereplők mennyire látnak lehetőséget az elektromos hajtóművekben
Eléggé, hiszen most már a Siemens is komoly részvevője a repülőiparnak, így ő képviseli az elektrotechnikai oldalt. Elon Musk is kijelentette, hogy ő elektromos repülőgépet szeretne építeni. A Rolls Royce hajtóműgyártó kicsit máshogy áll a kérdéshez: egy prezentáció alkalmával az egyik főmérnökük azt mondta, hogy nekik mindegy, mert ha elektromos hajtóművek lesznek, akkor ők lesznek az egyetlen beszállítók, akik ezt meg tudják építeni, így akár csillagászati összeget is elkérhetnének. Én úgy vélem, hogy mindegyik műszaki szegmens arra hajt, hogy ez megvalósuljon.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin ROBOTOK ÉS EMBEREK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Az e-sporté a jövő?

Következő cikk

ÚTON A SZINGULARITÁS FELÉ