A Holy Duck! blog alapítójával, Mengyán Eszterrel arról beszélgettünk, hogy a rohamosan terjedő, környezetterhelő fast fashion márkákat hogyan válthatja ki a tudatos vásárlás, és ebben milyen segítséget adhat a média.

A blog jelszava a fast fashion megállítása, de ez nyilván optimista gondolat. Mi lehet a reális célkitűzés?
Nagyon kevesen vannak csak tisztában a problémákkal, amelyeket a divatvilág okoz. Sok mindenről gondoljuk, hogy alapinformáció, mégsem ismerik a tömegek. Ezért tájékoztató jellegű anyagokra mindenképpen szükség van. Cél a közösségépítés is. A blog révén felépült, 500 fős Facebook-csoportban három beléptető kérdést teszek fel. Ezek alapján kiderült, hogy sokan túlvásárolták magukat, és erre keresnek megoldást. Másokat a környezetvédelem általában érdekel, és ennek kapcsán jutottak el a divathoz is. A többieket pedig gazdaságossági megfontolások vezérlik a választásaikban. Emellett pedig június óta tagja vagyok a nemzetközi Fashion Revolution mozgalom hazai tagozatának, a Fashion Revolution Hungarynek, amelyen keresztül lehetőségem nyílik a magyar tervezők megismertetésére a globális közösséggel.

Kik engedhetik meg maguknak, hogy etikus divatcikkekben gondolkodjanak?
Attól, hogy valaki tudatosan vásárol, még nem kell tetőtől talpig tervezői ruhákban járnia – ez az opció inkább külföldön nyitott többek számára. A tervezői ruha egyébként befektetés is: azt feltételezzük, hogy jobb minőségű, tartósabb, a megvásárlásával pedig a gyakran személyesen is ismert tervezőt, valamint a hazai ipart támogatjuk. Bár teljesen függetleníteni nem tudjuk magunkat tőle, hiszen 25 éve a kultúra és a gazdaság része, de mindenki gondolkozhat a fast fashionön kívül. Erre viszont időt kell áldozni. A turkálókban olcsóbban találhatunk minőségi ruhákat, de ehhez időre és márkaismeretre, valamint elsősorban önmagunk jobb megismerésére van szükség. A ruhacserék szervezése is időt és energiát igényel, továbbá másfajta gondolkodást: oda nem pontos elképzelésekkel érkezünk, hanem egy hozzávetőleges listával az igényeinkről, amely alapján beszerezhetjük a darabokat. És még így is előfordulhat, hogy éppen akkor nem találunk semmi kedvünkre valót.

 

Kik alkotják a blog célcsoportját?
A követőim többsége 25–35 éves nő. Elsősorban budapestiek, de például Debrecenben is tartottam már telt házas előadást.

Hogyan alakította ki a blog témáit? Kezdetben még akadtak életmódcikkek is, most viszont mintha kifejezetten a ruhák állnának a középpontban.
Amikor elindítottam a blogot, évtizedes online médiás tapasztalatom ellenére sem gondoltam volna, hogy 5000 követője lesz. A ruhafókuszt tudatosan alakítottam ki, de érdekelnek más életmódtémák is, és nem kizárt, hogy idővel azok is helyet kapnak majd az oldalon. A divatban még rengeteg lehetőség van: folyton jelennek meg új tervezők, illetve olyan technológiák, mint például az ananászrostból készült bőrhelyettesítő alapanyag, a gombaszövetek, vagy az óceáni hulladékból készült alapanyagok. Egyelőre az Instagram-oldal az a lazább felület, ahova időnként más témák is bekerülnek.

Melyek a legnépszerűbb írások?
Amelyek arról szólnak, hogy mit csináljunk a ruháinkkal. Az olvasóim már túlléptek azon, hogy kidobják a megunt darabokat, ezért nyitottak az ilyen jellegű információkra. A Sulizsák használtruha-gyűjtő programot bemutató poszt például nagyon futott. De a használt ruha egyébként is kedvelt téma, hiszen régóta vásároljuk, de nem sokat tudunk róla.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin ZÖLDÜGYEINK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!