Nem nagyon van még egy olyan, fizikai játékot gyártó vállalat, amely a dán társaságéhoz mérhető, töretlen népszerűséggel van jelen egy elsősorban gyerekeknek szánt piacon. A legó mindig vonzó lesz az 5-7 évesek körében, hiszen az építőjáték révén viszonylag egyszerűen tudják kamatoztatni a kreativitásukat. Ugyanakkor korántsem csak erről van szó, hiszen feltehetőleg nem sokan tudják, hogy a cég már 1998 óta foglalkozik robotikával. Sipos Judittal, a LEGO Csoport magyarországi ügyvezető igazgatójával márkaépítésről, oktatásról, valamint a fenntarthatóságról is beszélgettünk, hiszen a játék elemei alapvetően műanyagból készülnek, de szóba került az IKEA-val köttetett titokzatos együttműködésük is.

Van olyan dolog, amit nem lehet legókockából megépíteni?
Biztos, hogy van, amit még nem készítettek el, de az is biztos, hogy ma már bármit meg lehet belőle építeni. Ha körbesétál az irodánkban, akkor tanúbizonyságát láthatja ennek. A játék alapdarabja a négyszer kettes „szisztemkocka” – hat ilyen eleméből több mint 915 millió kombináció rakható ki. A játékélménynek és az építési lehetőségnek csupán a kreativitás szab határt. Tavaly ősszel hozták létre a cég központjában, a dániai Billundban a LEGO House-t, az élményközpontot, ahol megtekinthető, hogy ez nem ámítás, hanem valóság.

Bugatti, japán cseresznyefa, több mint 300 méteres kígyó…
A legfontosabb célunk, hogy minden gyerekhez eljuttassuk a LEGO-élményt, ezért is tartjuk a különféle rendezvényeinket és programjainkat. A LEGO Store szervezésében szoktunk rekordkísérleteket megcélozni, például 2014-ben a budapesti Szent István-bazilikánál egy 35 méter magas tornyot építettünk, ami Guinness-rekord lett. Idén a Millenáris Parkban szintén nekiveselkedtünk egy rekordkísérletnek, ott egy 321 méteres kígyót építettek a gyerekek és a felnőttek. Szeretnénk az iskoláscsoportokat, tehát a gyerekeket, továbbá a felnőtteket is megmozgatni, mert egy közös cél össze tudja kovácsolni az embereket. Ezenkívül számos egyéb kezdeményezésünk is van, például két éve karácsonykor egy bevásárlóközpontban díszeket készíthettek az érdeklődők, amelyeket felhelyezhettek egy fára, majd később elajándékoztuk őket. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a gyerekeknek elsőre milyen nehéz volt megválniuk az általuk épített dologtól, majd amikor megtudták, hogy olyan intézménybe kerül, ahol hátrányos helyzetű gyerekek élnek, akkor ez már nem is volt akkora probléma.

 

Közösségformálás vagy marketingfogás? De kérdezhetném úgy is, hogy brandépítés vagy eladásnövelés?
Nagyon nehéz ezt megválaszolni, mert minden profitorientált cég a legvégén értékesíteni szeretne, de nem ez az elsődleges cél. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 1932 óta egy dán család tulajdonában van a társaság, számukra – és így számunkra is – a legfontosabb a küldetésünk: a jövő építőit, a gyerekeket inspirálni és fejleszteni.

Christian Majgaard, a LEGO globális márka- és üzletfejlesztési részlegének korábbi vezetője egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a piaci részesedés növeléséhez innováció, márkaépítés és ügyfélélmény kell. Hogyan lehet egy ilyen terméket újra és újra vonzóvá tenni a fogyasztók számára?
Visszautalnék az alapértékeinkre: kreativitás, szórakozás, fejlesztés, törődés, minőség. Ezekből nem hajlandó engedni a cég, ezek nélkül nem gondolkodhatunk semmiben. Rengeteget beszélgetünk a gyerekekkel, tőlük próbáljuk megtudni, hogy mi érdekli őket. Figyeljük, hogyan játszanak, a kreatív központunkban azon dolgozunk, hogy megértsük őket. Egyetlen játék sem tudja elérni a célját, ha nem tud lépést tartani a korral. A LEGO a generációkkal együtt nő.

És a gyerekek mit szoktak mondani, mivel játszanának a legszívesebben?
Fontos nekik a sikerélmény, amikor építenek valamit, amit végül megoszthatnak valaki mással. Hiányzik nekik, hogy a családjukkal töltsék az időt, együtt játsszanak. A rendezvényeinken a papa, a mama és a gyerek is belefeledkezik a játékba. Ez a legó varázsa.

Tehát a legó a „családnak készül”.
Igen, ez így van. A legó kortalan minden értelemben.

A társaságnak nagy kihívást jelent, hogy a 21. században a számítógépes programok jelentik az elsődleges játéklehetőséget a fiataloknak – főleg, hogy van egy, a LEGO márkához nagyon hasonló, csak éppen digitális térben zajló építős platform, a Minecraft.
Nem biztos, hogy szerencsés a fizikai és a digitális világot elhatárolni egymástól. A gyerekek napi egy órát töltenek számítógépes és 45 percet klasszikus játszással. A legórajongók számára nem újdonság az építhető és programozható készlet létezése. A LEGO már 1998-ban az MIT-vel (Massachusetts Institute of Technology, Massachusettsi Műszaki Egyetem – a szerk.) közösen robotot fejlesztett. Ez a mai napig az egyik legismertebb termékünk, a LEGO Mindstorms nevet viseli, ennek van egy kistestvére, a LEGO Boost, amely a jóval fiatalabb, 7-8 éves korosztálynak szól. Ötféle dolgot tudnak megépíteni, például Frankie-t, a macskát, akit hangvezérelten lehet irányítani. Játékosan tanulják meg a programozást. A LEGO sikeresen kombinálja a digitális és a fizikai élményt. Ugyanakkor említette az építős platformot; a társaság 2014-ben kijött a LEGO Minecraft termékcsaláddal, amely a mai napig nagyon sikeres. Ennek az a különlegessége, hogy a kedvenc számítógépes játék kalandjait át lehet élni a fizikai valóságban, illetve fordítva.

A legtöbbet a nagyon fiatalokról, a 7-8 évesekről beszélgetünk – hol áll meg korban a LEGO célcsoportja?
A legkisebbek másfél évesen a LEGO Duplo segítségével léphetnek be a LEGO világába. Ezek a termékek a 1,2-5 éves gyerekeknek készülnek. A nagyobbaknak, a 4-7 éveseknek, ott van a LEGO Juniors. Érdekesség, hogy ők még nem feltétlenül építeni, hanem inkább játszani szeretnének, ezért úgy alakítjuk ki az elemeket, hogy körülbelül 20 százalék építést, 80 százalék játékot eredményezzenek. Így előre haladva, a 12 éveseknek ott van a LEGO Architecture, a 16 éveseknek pedig a LEGO Creator Expert. Vannak, akik soha nem nőnek ki ebből, és újra felfedezik, így az idősebbeknek, a gyűjtőknek ott van például a LEGO Star Wars. Biztosan találkozott azzal a képpel az interneten – időről időre felbukkan –, amelyen egy százéves nagymama a születésnapján a „könnyeivel küszködik”, hiszen az ajándékba kapott LEGO dobozon az van, hogy „99 éves korig”. Bárki bármikor felfedezheti, megélheti a kreativitását, nincs korhoz kötve.

Hogy teljes legyen a kép: a társaság filmekben, sorozatokban és számítógépes játékokban is utazik a korábban említett robotika mellett. Hogyan lehet egy ilyen brandet átültetni a vászonra, illetve a különböző képernyőkre úgy, hogy ne romoljon a megítélése?
Van egy úgynevezett márkaframework. Minden döntést – legyen az pénzügyi, termék- vagy kreatív fejlesztés – az ebben szereplő ígéretek, elvek mentén hozunk meg. Csak a legjobb lehet elég jó. Bármi, amit csinálunk, a kreativitást, a fejlesztést, a törődést, a szórakozást és a minőséget kell hogy szolgálja. Minden projektnek – legyen az reklám, sorozat vagy egész estés mozifilm – ennek kell megfelelnie. A gyerekek szeretnék látni az általuk összerakott szetteket életre kelni. A LEGO Movie 1 pontosan ennek a várakozásnak tett eleget, és a jövő februárban megjelenő LEGO Movie 2 is ezt fogja tenni.

A filmes, tévés produkciók edukatív tartalmakat is magukba foglalnak?
Nincs olyan történetünk, amelyben a hősök ne a jóra tanítanák a gyerekeket. Felkészítik őket az életre.

A LEGO Education International a térségben elsőként a Nyíregyházi Egyetemen hozott létre innovációs stúdiót. Hogyan lehet a társaság termékeit bevonni az oktatásba?
Pedagógusok fogalmazták meg kritikaként, hogy a mai rendszer elsősorban a lexikális tudást fejleszti. A LEGO Education International szettjei ezzel szemben az alkalmazott tudás irányába viszik a diákokat. Már óvodáskorúaknak is készítünk olyan csomagokat, amelyekkel bizonyos dolgokat megépíthetnek, majd játszhatnak velük, ezzel fejlesztve a kreativitásukat. A kommunikáció és a kooperáció alapjait tanítjuk nekik. Ezek a szettek az általános iskolás alsós és felsős diákoknál ugyanúgy alkalmazhatók különböző modulok segítségével a matematika, a természettudomány és a szövegértés területén is, a digitális és analóg világ összekapcsolásával. Számos gyerek, aki a LEGO Education International valamely programjában részt vett, később mérnöki pályára ment, többen később a Harvardon vagy az MIT-n kötöttek ki.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin ZÖLDÜGYEINK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!