A cégek munkáltatói márkájának gondozása és népszerűsítése érdekében szervezte meg idén is a DreamJo.bs a Szerethető Munkahelyek Díjat, amelyre ez alkalommal nagyvállalatok is jelentkezhettek. Balogh-Mázi Mária ügyvezetővel, Bordi Beatrix marketingvezetővel és Sóti Anett HR-szakemberrel arról beszélgettünk, hogy mi szükséges ahhoz, hogy boldogan induljunk el a munkahelyünkre a hét minden napján.

 A cél: felkerülni a térképre

„A három éve megalapított DreamJo.bs újgenerációs állásportál azzal a céllal jött létre, hogy segítse a kis- és középvállalkozások bemutatkozását” – mondta Balogh-Mázi Mária, a portál társalapítója és ügyvezető igazgatója. Mivel a munkájuk során azt tapasztalták, hogy a piacon rengeteg jó állás van, tavaly úgy döntöttek, létrehoznak egy Szerethető Munkahelyek Díjat. Az ingyenes platform célja bemutatni a legszerethetőbb magyar cégeket, bebizonyítva, hogy itthon is elérhetőek az álommunkák, emiatt nem szükséges más országokba költözni.

„Szerettünk volna alternatívát kínálni a fiatalok és a karrierváltó idősebbek számára, bebizonyítva, hogy nemcsak a multinacionális cégeknél vagy külföldön lehet karriert építeni, hanem nagyon sok itthoni családi, kis- vagy középvállalkozás kínál olyan munkahelyeket, ahol az emberek szeretnek dolgozni”

– tette hozzá Sóti Anett társalapító, HR- és PR-szakember, üzletfejlesztő.

 

Tavaly csak a 250 fő alatti cégek jelentkezhettek, az idén azonban már a nagyvállalatok is nevezhetnek a díjra – külön kategóriában –, így valóban minden szerethető cég felkerült a térképre. Az alapítók többek között arra voltak kíváncsiak, mennyire összetartó a csapat, milyen az iroda, van-e lehetőség szakmai fejlődésre, marad-e idő magánéletre és így tovább. Az ötletgazdák gondoskodtak arról, hogy a lehető legtöbb emberhez eljussanak ezek a vállalkozások, mivel a díjra nevezők részt vettek az országos médiakampányukban. A munkáltatói profil kitöltése után a publikált céges profilokból vagy márkákból a közönség szavazata alapján választották ki az idei év Szerethető Munkahelyeit: a top 100 kkv-t és 25 nagyvállalatot, amelyek egy éven át használhatják a címet, és büszkén hirdethetik, hogy Szerethető Munkahelyek lettek 2018-ban.

Minden munkahely lehet álommeló

Kutatások bizonyítják, hogy az anyagi biztonság megteremtésén kívül számos tényező hozzájárul ahhoz, hogy a munkatársak szívesen járjanak be dolgozni. Milyen a munkakörnyezet? Milyen a csapat? Mik a fejlődési lehetőségek? Milyen a munka és a magánélet viszonya? Ezek mind-mind jelentősen befolyásolják, hogy mennyire szerethető egy munkahely. Bordi Beatrix marketingvezető szerint „minden munkahely szerethető, csak más-más ember számára: ami az egyiknek hátrányt jelent, az a másiknak előnyt. Olyan, mint egy párkapcsolat” – tette hozzá. Sóti Anett HR- és PR-szakember érdeklődésünkre beszámolt a tavalyi év tapasztalatairól. Elmondta, hogy a top 107 cég 60 százaléka 50 fő alatti kisvállalkozás volt, 41 százaléka pedig a technológiai ipar szereplője, de jelentkeztek vállalkozások a szolgáltatási szektorból, ingatlan- és építészpiacról, az oktatás területéről, illetve a gépgyártás-nehéziparból is. „Van egy úgynevezett Szerethetőségi Cégindextan Módszertanunk, ennek segítségével shortlisteljük a top 125 céget, majd a tíz főből álló szakmai zsűri tagjai értékelik az ezután megkapott top 10-10-es céglistát, és így alakulnak ki a szakmai különdíjasok két különböző kategóriában: munkáltatói márkaépítés és HR” – mondta el a szakember. Az utóbbinál többek között azt vizsgálják, hogy milyen jövőképet és munkavállalói élményképet kínál, milyen munkaatmoszférát és -környezetet teremt, milyen egyedi szervezeti kultúrát és on-the-job fejlesztést alkalmaz a cég, illetve milyen a napi feladatok izgalmi szintje, milyen képességekkel rendelkező kollégákból áll egy csapat, és mennyire összetartók. A munkáltatói márkaépítésben pedig a marketingkommunikációs megoldásokat nézik, hogy mennyire  használják megfelelően az egyes kommunikációs fogásokat és módszereket amellett, hogy hitelesek, lényegre törőek és őszinték maradjanak. Érthetően és minőségben kommunikálják-e szervezeti értékeiket, tudják bizonyítani, hogy audio- és multimédiás eszközökkel, akár kis büdzséből is képesek otthonossá tenni, vagy ők maguk megalkotni a munkaközösségüket és -állomásukat, illetve hogy milyen izgalmas megoldásaik, és milyen piacstratégiai irányt alkalmaznak munkavállalóikkal szemben (példának említették a walk the talk, az utódlástervezés, a vízió érthetősége, a közös negyedévenkénti stratégiai nap lehetőségét).

Balogh-Mázi Mária, a DreamJo.bs ügyvezetője úgy látja, hogy

bár minden cég más okból szerethető, vannak metszéspontok: ilyen a munkahelyi környezet, a konkrét feladat, amelyben a munkavállalók kiteljesedhetnek és megvalósíthatják önmagukat, illetve hogy a munkavállalók beleszólhatnak-e a cég életébe.

Kifejtette, hogy a visszajelzéseik alapján a jelentkező vállalkozások nagyon sokat inspirálódnak egymástól, hiszen maga a felület megmutatja több száz cég működését, hogy milyen metodikát követnek, hogyan dolgoznak együtt a cégen belül, illetve hogy milyen a vállalati kultúra. „Ez is egy nagy értéke a versenynek, hogy inspirálja a cégeket, segíti őket a fejlődésben, és rámutat arra, hogy attól, hogy épp nincs csocsóasztal, még lehet jó egy cég. A legfontosabb érték, hogy a vezetők odafigyeljenek a munkavállalóikra, és támogassák őket.”

Sóti Anett szerint minden cégnek meg kell találnia azt a dimenziót, amelyben ő a legszerethetőbb, legkülönlegesebb. „Tavaly egy informatikai cég kapta a HR-különdíjat a középvállalkozás kategóriában, amely kiemelkedett abban, hogy az alkalmazottak hogyan szólhatnak bele a cég életébe. Mindent mérnek, elemeznek, mindenkinek lehetőséget adnak arra, hogy elmondhassák a véleményüket, és hisznek a személyes kommunikáció erejében, éppen ezért az open door policy elv mentén működnek.” (Az open door policy azt jelenti, hogy a vezetők mindig meghallgatják az alkalmazottak javaslatait, észrevételeit, panaszait, ötleteit, bátorítják őket a nyílt, közvetlen kommunikációra.) A HR-szakember példaként hozta fel a személyes kedvencüket, egy debreceni kis techcéget is. Elmondta, hogy tavaly szerveztek több employer branding workshopot (munkavállalói márkaépítést), amelyre benevezett ez a cég is, és egy év alatt a 12 fejlesztő fiú olyan munkáltatói márkát épített ki, amellyel különdíjasok lettek. „Ők nagyon kiemelkedtek a csapatvideójukban, amelyet saját maguk forgattak okostelefonokkal és egy hatalmas adag kreativitással, illetve

az irodájuk kialakításával: úgy rendezték be, hogy tökéletes terepül szolgáljon a Nerf-csatáknak (játék fegyverekkel vívott csatáknak – a szerk.), az Open Night (Nyitott céges ajtók estje – a szerk.) bulikon pedig Guitar Hero-versenyeket szoktak rendezni, aki pedig leveri a CEO-t, azt alkalmazzák, de erre még nem volt példa” – mesélte lelkesen. Egy felsőlajosi élelmiszeripari cég nagyon szimpatikus választ adott arra a kérdésre, hogy milyen tulajdonságokat értékelnek a kollégáikban:

„Az új kollégánk tökéletes beilleszkedésének receptje: egy evőkanál nyitottság, egy evőkanál őszinteség, egy evőkanál rugalmasság, egy evőkanál megbízhatóság, egy evőkanál akaraterő és két mérőkanál humorérzék.”

Sóti Anett egy utolsó példát hozva fel elmondta egy újszentiváni gyártási kisvállalat misszióját: „Amikor azt a szót halljuk, hogy jövő, mi a babákra gondolunk. A szeretetteljes gondoskodás a biztosítéka, hogy gyermekeink boldog, egészséges életet éljenek, önmagunkkal szembeni elvárásunk, hogy ezt a gondoskodást és elkötelezettséget megjelenítsük az általunk gyártott termékekben, partnereinkkel, vevőinkkel fenntartott kapcsolatainkban, egész környezetünkhöz való viszonyulásunkban.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin MAGYAROK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!