Az időtlen viseletek szupersztárja: a ballonkabát
Kezdetben katonai célokat szolgált, később a hétköznapok része lett. Hollywood is felfedezte magának, és egy csapásra népszerűvé tette, azóta a divat legismertebb állócsillaga a trench coat, azaz a ballonkabát. Letisztult vonalainak, egyszerű szabásának és tartós anyagának köszönhetően kortól, nemtől és társadalmi rangtól függetlenül bárki hordhatja, ugyanis roppant kényelmes és praktikus, emellett bármilyen szettet képes stílusossá, hovatovább szexisen elegánssá varázsolni. Ismerjék meg a Burberry–Aquascutum viselettörténeti háború egyetlen túlélőjét, a legkedveltebb alapdarabot, a trencskót!(borítókép: 001)
Egy modern és kifinomult ízlésű ruhatár alapdarabjai között megtalálhatjuk a hagyományos kék farmert, a fehér inget, a kis fekete ruhát, a sikkes magas sarkút és persze a ballonkabátot. A kitűnően kombinálható elemek közül talán a legismertebb és a legnépszerűbb klasszikus a trencskó, amelyet sokan – sajnos tévesen – az első világháborúban harcoló katonákhoz, mások Humphrey Bogart ikonikus megjelenéséhez a Casablanca című filmben, vagy éppen Peter Falk jól ismert Columbo hadnagyához kötnek. Mindegyik asszociáció részben helyes, ám egy teljesen más vonalon indult el a világhírű ruhadarab története. Vajon honnan ered a ballonkabát időjárásálló, víztaszító anyaga? A Burberry vagy az Aquascutum divatcég alkotta meg előbb az ikonikus szabásvonalait? Hogyan került a világháborús harcmezőkről a hétköznapok viseletébe, ezek után hogyan lett a mai nagyvárosi megjelenés nélkülözhetetlen alapdarabja?
A márkák harca, avagy egy legenda születése
A ballonkabát már az első világháború előtti évtizedek egyik kedveltebb ruhadarabjaként indult hódító útjára. Az angol trench coat kifejezés szó szerinti fordításban „lövészárokkabátot” jelent, ebből ered a magyarosított trencskó kifejezés is. Nevét a vízhatlan szövet feltalálása és annak használata során kapta, ami jóval korábbi időkre datálható, mint a világégés. Az első vízálló textíliát, a viaszozott pamutot Charles Macintosh skót vegyész 1823-as fejlesztésének köszönhetjük. Az elterjedését azonban két ismert márka, a Burberry és az Aquascutum is magáénak vallja. John Emary posztógyáros 1853-ban fejlesztette ki, majd szabadalmaztatta a világújdonságnak számító vízlepergető anyagát, amelyet a cégével, az Aquascutummal – a latin eredetű szó jelentése „vízpajzs”, vagyis vízálló – próbált sikerre vinni. Az egyszerű vonalú kabátjai a korszak népszerű viseletévé léptek elő, mivel a hideg és esős időben is kiváló szolgálatot tettek a megjelenésükre igényes férfiak körében. Az Aquascutum konkurenciája a Burberry cég lett, amelyet maga Thomas Burberry alapított 1856-ban. Ő már egy másfajta textíliával lépett ki a piacra, az úgynevezett gabardin anyagot alkotta meg, a találmányát 1888-ban le is védette. Burberry az angliai pásztorok lanolinnal, azaz tisztított gyapjúzsírral bevont pásztorköpenyének szövetéből merített ihletet. Az új vízálló anyag könnyű és jól szellőző volt, pamutból készült, és Emary termékénél sokkal kényelmesebb viseletnek bizonyult. A két cég magáénak vallotta a népszerű trencskó feltalálását, így hamar egymásnak feszültek, valóságos divattörténeti háború alakult ki közöttük. Ám az vitathatatlan tény, hogy az Aquascutum hamarabb kezdte el a kabátok gyártását, viszont a Burberry az idők során sokkal népszerűbb lett. Az utóbbi termékeit világutazók, felfedezők is hordták, a korabeli leírások szerint a brit Ernest Shackleton az Antarktisz meghódításakor a zord időjárást álló gabardinból gyártott kabátokat és sátrakat vitt magával.
A férfias, praktikus és stílusos megjelenés az európai hadseregben is hamar elterjedt. A korábban színes, leginkább vörös és fekete egyenruhákat hordó katonák viselete a 19. század közepén változott meg, amikor a brit gyarmatosítás során, több indiai hadműveletben gondot okozott a harcosok láthatósága. Az ezred egy másfajta színt vezetett be, az azóta is népszerű khaki, vagyis porszínű, azaz a drapp uniformis az álcázási képessége miatt forradalmi változást jelentett, a stratégiai jelentősége miatt gyorsan elterjedt. Az 1890-es években már felbukkantak a terepszínű egyenruhák, a viselettörténeti kutatók szerint ekkor jelentek meg a mai ballonkabátok elődjei is.
A lövészárkok praktikus viselete
Ki gondolná, hogy a napjainkban is töretlenül népszerű trencskó kialakulása és elterjedése csupa olyan újításnak köszönhető, amely egy katona kényelmét szolgálta. Az első világháború nyugati frontján a brit harcosok hosszú kabátokat viseltek a nedves és sáros lövészárkokban, ám ezek nehezen száradtak, méreteik miatt pedig akadályozták a viselőiket a szabad mozgásban. Égető szükség volt egy rövid, könnyű, jól szellőző és praktikus kabát megalkotására. A vízállósága miatt a ballonkabát jelentette a megoldást, mivel ez a darab ellenállt a zord időjárási körülményeknek, mégis melegen tartotta a testet, ezáltal a vizes lövészárkokban is használhatóbbnak, komfortosabbnak bizonyult. Az első világháború talán legnagyobb divattörténeti pletykája – ha úgy tetszik, tévhite –, hogy minden katona ballonkabátot hordott. Maga a legénység nem viselte, kizárólag a magasabb fokozatúak hordák ezt a darabot. A tisztek között viszont roppant népszerű lett, sokszor egyedi méret alapján ki-ki magának varratta meg. A trench coat kifejezés is a tiszti felszerelés hatására, 1916-ban terjedt el.
Praktikus harcászati kellék
Az első világháború klasszikusának számító, Burberry-féle gabardinból készült, khaki színű kabát dupla soros gombolással, széles gallérral, kettős mell- és hátrésszel készült. Az ikonikus formát meghatározta a fémcsatos, D alakú öv, amelyre a katonák különféle tárgyakat, vagyis távcsövet, pisztolyt és térképtartó tokokat helyezhettek el. A dupla vállrész és a széles hajtóka a víz lepergetésének praktikus vívmánya, emellett egy esetleges gáztámadáskor használt gázmaszkot is be lehetett tűrni alá. Megóvta a testet az időjárás viszontagságaitól úgy, hogy az izzadság sem jutott ki, mégis szellőzött. A kivehető béléssel az évszakok váltakozásához igazodott, a jellegzetes vállpántok pedig a katonai rang feltüntetésének is helyet biztosítottak.
A viselettörténeti legenda része, ám tévesen elterjedt nézet, hogy a ballonkabát a világháború után a hazafias életérzés jegyében lett népszerű a hétköznapi polgárok körében. A háború éveiből származó számtalan újsághirdetés és plakát bizonyítja, hogy a trencskót erős és strapabíró anyaga miatt uniszex viseletként férfiak és nők számára is árusították. Érdekesség, hogy a háborús hősök a harcok után még évekig hordták ezt az erős katonai felhanggal bíró ruhadarabot. A Burberry cég pedig finoman szólva is hatalmasat kaszált a világégés szörnyű éveiben, több mint félmillió kabátot gyártott le és szállított a brit katonáknak. A cég azóta világmárkává nőtte ki magát, a hagyománytisztelő luxus jelképe lett. A ballonkabátok készítési módja és formavilága semmit sem változott az elmúlt évtizedekben, ám a termékek ára jóval borsosabb lett, mint a megjelenésük idején.
Egy ikonikus darab megújulása
A farmer mellett talán a ballonkabát az egyetlen olyan öltözék, amely a munkaruhák világából került át a hétköznapok viseletébe, és a térhódítása óta ugyanolyan népszerű. Egyes feltételezések szerint 1914-ben, mások szerint csak az első világháború lecsengése után, 1920-ban a Burberry teljesen megújította a trencskót. Ami tény, hogy a The New York Times egy 1917-es cikkében hosszan dicsőíti a ballonkabátot, illetve kijelenti, hogy nemcsak a katonáknak, hanem az üzleti élet dolgozóinak is kitűnő napi viselete lesz. A jóslat beigazolódott, így is lett. Nem volt kérdés, hogy ettől kezdve egyenes út vezetett a világhírnév felé. Ezekben az években jelent meg a ma is használt, jellegzetes Burberry-kockás bélés – korábban a nova check, majd a house check nevet kapta –, ám ezt csak 1967-ben védette le az angol brand. Később már különféle kiegészítőket, így táskákat, sálakat, esernyőket és cipőket is gyártott ezzel a mintával. A második világháború idején a ballonkabát már kedvelt katonai viselet volt, ám sokkal könnyebb és jóval rövidebb lett, mint az elődje. A széles vállpántok és mandzsetták sem változtak, a kétsoros gombolás és az öv is megmaradt. Az igazi áttörést a fekete-fehér filmek jelentették, Hollywood is felfigyelt a ballonkabátra. A Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével készült, 1942-es romantikus amerikai filmdráma, a Casablanca egy csapásra ikonikus ruhadarabbá, a férfiak legszexisebb viseletévé léptette elő a trencskót.
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin GAMES&COMICS című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!