Multifunkcionális hely, ahol a design, a specialty kávé és a tanulás találkozik – ez az Újlipótvárosban, a Visegrádi utcában nyílt Fabrik. A tulajdonosok célja egy olyan tér megépítése volt, ahol egy kreatív közösség jöhet létre – az emberek inspirációt találhatnak, és együtt lóghatnak egy jó kávé mellett.

Van idő az átképzésre – csak döntés kérdése

Egymás után nyílnak a jobbnál jobb éttermek, bisztrók, bárok és kávézók Budapesten – mégis mindegyikük tud újat mutatni. A vendéglátóegységek felkutatása során azt tapasztaltuk, hogy a tulajdonosok többsége a hosszú évek alatt multiknál bedarált középvezetők vagy vezetők közül kerül ki, akik életútjuk közepén mertek egy nagyot kockáztatni, és olyan vállalkozásba kezdtek, ahol érvényesíthetik az egyedi képességeiket, kreativitásukat. Ezek a sztorik bizonyítják, hogy

sohasem késő átképezni magunkat ahhoz, hogy megvalósítsuk azokat a terveinket, amelyeken a barátainkkal poénkodunk egy-egy sörözés alkalmával.

Rabatin-Buru Éva sem riadt vissza a kihívásoktól – 16 év üzleti környezet után a művészetek felé vette az irányt, és újra iskolapadba ült, hogy tipográfussá képezze magát. Az egyik logikus lépés követte a másikat, míg kialakított egy olyan koncepciót, ahol egy fedél alatt, egymást támogatva működik specialty kávézó, grafikai stúdió és workshop – ez a Fabrik.
„Hat évig dolgoztam a Coca-Colánál, majd stratégiai tervezési igazgatóként egy kommunikációs ügynökségnél. 2013-ban heteken keresztül dolgoztunk egy tenderen, amelynek a prezentációjához felkért a főnököm, hogy a vizualitásban erősítsek. Megnyertük a tendert az Uniomediával, és a kommunikációs igazgató kiemelte, hogy ez volt a legszebben elkészített anyag. Ezután elkezdtünk jobban odafigyelni a prezentációk megjelenítésére, lehetőséget kaptam infografikák készítésére, és elkezdett érdekelni a tipográfus szakma” – meséli lelkesen Éva a Fabrikban, miközben egy világos pörkölésű kapucsínót szürcsölgetünk. Már akkor tudta, hogy nem akar visszamenni a céghez 10-12 órában dolgozni, amikor szülési szabadságra ment a második gyerekével. Időközben átképezte magát tipográfussá: kezdetben online workshopokkal és a városban szervezett különböző műhelyekkel, majd beiratkozott a Budapesti Metropolitan Egyetemre, és idén februárban le is diplomázott. „A workshopok inspiráltak arra, hogy kipróbáljak új dolgokat, így szerettem volna én is egy olyan közösségi teret létrehozni, ahol a résztvevők különböző művészeti területeken próbálhatják ki magukat.”

Műhelymunkák és kiállítások – kreatív közösségi tér

Rabatin-Buru Éva két csoporttársával együtt alapított egy grafikai stúdiót, amellyel arculattervezési és mindenféle tipográfiai megrendeléseket (például kiadványszerkesztést és magazintervezést) is vállalnak. Az ügyfeleikkel kezdetben kávézókban találkoztak, míg egyik alkalommal megszületett Éva fejében a Fabrik koncepciója. „Hazamentem, és lerajzoltam a férjemnek, hol lesz a kávézó rész és egy közösségi térként funkcionáló hely, amely egyrészt workshopok szervezésére alkalmas, másrészt meetingeket is szervezhetünk a grafikai stúdiónkkal. Emellett pedig kiállítások helyszíne is lehet majd” – emlékezik vissza. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a műhelymunkák célcsoportját nem a profi művészek, hanem azok a hobbisták adják, akik ki szeretnék próbálni magukat új területeken, tanulni, inspirálódni, motiválódni vágynak. „Azoknak a hasonló érdeklődésűeknek szeretnénk segíteni és egy löketet adni, akik a pályájuk elején vannak” – mondja Éva, aki a férjével együtt valósította meg a terveit. A Fabrik grafikai stúdió jogilag külön működik, de a prezentációiknak kiváló helyszín a kávézót üvegfallal elválasztó, tágas helyiség.
A workshopokat a társtulajdonos egyedül szervezi, ő keresi fel az instruktorokat, és ül le velük beszélgetni a lehetőségekről. „Két csapásirány van: a kávé- és a művészeti workshopok. A művészetis programokban szerveztem már illusztráció-, kalligráfia-, könyvkötés-, házivideókészítés-workshopot, betűtervező-workshopot egy MOME-s tanárral, valamint előkészületben van a kontentgyártás is különböző social mediás felületekre, tehát nagyon széles a spektrum. A kávés műhelymunkákban a fő irány a Home Barista Bootcamp ötrészes sorozat: minden hónapban van egy olyan workshop, ahol különböző alternatív kávékészítési technikákat tanítunk meg, például hogyan lehet az Aeropress-szel, a French Press-szel vagy a V60-nal jó kávékat készíteni” – fejti ki a szervező. A benti workshopokon kívül kültéri programokat is szerveznek Brew in Nature név alatt, amikor fogják az erre alkalmas Aeropress eszközt, a kempinggázégőt, a mérlegeket, és kimennek velük a természetbe. „Ez az ötlet akkor jött, amikor olyan sokat csúszott a felújítás és a kivitelezés, hogy szerettünk volna már valamit csinálni, így szerveztünk kávéfőzést a Duna-parton, a Normafánál és a Népszigeten is a Ganz hajógyárban.

Az eseményeket a Fabrik Facebook- vagy Instagram-oldalán hirdetik meg, a családi hangulatú workshopok maximális létszáma pedig tíz fő. A részvételi díj a műhelymunka időtartamától, anyaghasználatától, eszközigényétől függ, például a könyvkötés magasabb árkategóriás, mivel a résztvevők sok eszközt kapnak, és kész termékkel mehetnek haza, de vannak ingyenes foglalkozások is.
Egy holland illusztrátor lány tintával rajzolt képeit állították ki először a Fabrikban, akivel Éva az Instagramon ismerkedett meg, és aki hamarosan már harmadik alkalommal tart workshopot ugyanott a nagy érdeklődésnek köszönhetően. Később a Metropolitan Egyetem diplomakiállítását fogadta be a meleg hangulatú kávézó, jelenleg pedig egy tehetséges, tízéves kislány, Pásztor Emma rajzait láthatjuk a falakon. A kiállítást egyébként sokak kedvenc meseírója és illusztrátora, Dániel András nyitotta meg. „Egyelőre én keresem fel az olyan kreatív alkotói tevékenységekkel foglalkozó művészeket, akik tarthatnak workshopokat, de nyitottak vagyunk az ő megkeresésükre is” – mondja Rabatin-Buru Éva.

A világos fekete az új trend

A grafikusképzések mellett Éva lassan kitanulta a kávéfőzés csínját-bínját is: elvégzett egy tanfolyamot, és gyakornokoskodott a törzshelyükön, a budai This is Melbourne Too kávézóban. „Felkértük Balázsi Péter tulajdonost, hogy segítsen az üzlet és a kávézó elindításában” – meséli a Fabrik társtulajdonosa. Péter a Synesso kávégépek magyarországi forgalmazója is, így rajta keresztül ismerte meg Éva álmai gépét: a legújabb Synesso S200-at. „Ez a kávégép »impulzusvásárlás«, nagyon tetszett a dizájn: belül profi, kívülről pedig egyszerű. Egy családi vállalkozás készíti Seattle-ben, nyáron elmentünk megnézni a gyárukat, és bemutatták az elkészítési folyamatokat. Minden egyes részt egyedileg gyártanak le, és kézzel szerelnek össze” – mutat az eszközre csillogó szemekkel. Ez egy, a Specialty Coffee Association (SCA) által minősített kávégép, az ára 11 500 dollár (3 millió 220 ezer forint).

A specialty kávé elnevezés nem csak egy mezei marketingfogás, mint a „gourmet” vagy a „prémium” kávé elnevezések. A specialty kávé behatárolható, garantált minőséget takar, értékelése a boréhoz hasonló, csak több kézen és földrészen megy keresztül. Az elnevezés azokra a kávékra használható, amelyek keresztülmennek az SCA (Specialty Coffee Association) komoly minőségi kiértékelésén, és a 100 pontos minősítési skálán legalább 80 pontot érnek el. A specialty kávét különleges, a kávécserje számára ideális éghajlaton termesztik. A csészébe kerülő ital pedig könnyen megkülönböztethető, hiszen az egyedülálló ízekben érezhetőek a növény egyedi karakterjegyei, illetve a termőterület sajátosságai. A kávék kiértékelése során figyelembe veszik a termelőtől a pörkölőig, a pörkölőtől a vásárlóig történő szállítás idejét, minőségét, a pörkölő szakértelmét, a megfelelő technikai feltételeket és a barista szakmai tudását. A magas kritériumoknak csak a kávék 1%-a felel meg a világon.
Az SCA hangsúlyozza, hogy a legkiválóbb kávébabból a legkiválóbb módon előállított legkiválóbb őrlemény sem nevezhető specialty kávénak addig a pontig, amíg a csészébe nem kerül. A hosszú folyamat bármelyik szakaszán, akár a kávé lefőzésekor bekövetkezett hiba is végzetes lehet.