Victor Vescovo igazi felfedező, aki a világ számos pontját meghódította már. A Discovery vadonatúj, Expedíció az óceán mélyére című műsorában szakértők egy csoportja elhatározta, hogy lemerülnek a világ óceánjainak legmélyebb pontjaira és messzebbre jutnak, mint eddig bárki más a történelemben. A műsor sztárjával a sorozatról, az expedícióval kapcsolatos gondolatairól, az óceán mélyének titokzatos világáról, valamint arról beszélgettünk, hogy mit gondol az óceánokat veszélyeztető emberek okozta károkról és azok megakadályozásáról.

Victor Vescovo meghódította a Mount Everestet, az óceánok legmélyét és járt az Északi-, illetve a Déli-sarkon – ezzel meglátogatva a „Föld négy sarkát”. Az Expedíció az óceán mélyére című műsorában csapatával az óceánok megértése érdekében az Atlanti-óceánban található Puerto Rico-ároktól és az Indiai-óceánban található Jáva-ároktól egészen a Jeges-tengerben található Molloy-mélységig merülnek. A nézők a sorozat első részét június 6-án, vasárnap este 20:00 órakor láthatták a Discovery műsorán, amely által a világ legmélyebb pontjait megcélzó utazás részeseivé válhattak.

Mit várhatnak a Discovery nézői a sorozattól?

Remélem, hogy a nézők a dokumentumsorozat által látni fogják, hogy technológiailag még mindig nehezen megoldható dolgok vannak az óceánkutatás területén. Bolygónk 70 százalékát óceánok alkotják, mégis nagyon keveset tudunk róluk. Remélem megmutathatom, hogy a nehéz dolgokat megtenni nagyon is lehetséges, és hogy

a tudományos kutatásokhoz is jelentősen hozzájárulhatunk az óceánok megértésével.

Volt benned bármi félelem az óceánok legmélyére merüléssel kapcsolatban, amikor először előkerült ez a téma?

Azt hiszem, a félelem nem az a szó, amelyet használnék. Nyilvánvalóan aggodalomra ad okot az emberek számára és természetesen számomra is, amikor új technológiát fejlesztenek ki, amely segítségével bolygónk talán legkeményebb körülményei közé, az óceánok mélyére juthatunk. Azonban rengeteg elemzést végeztünk, átgondoltuk a biztonsági paramétereket és eljárásokat a kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. Tehát bár nagyon veszélyesnek tűnhet, annyira kimerítően tanulmányoztuk a lehetséges problémákat és annyit gyakoroltunk, hogy ezáltal szerintünk sikerült minimalizálni a kockázatokat. A nagyon korai napokban mindig volt egy kis veszély a tesztelések előtt. Most viszont, hogy már több mint 70 merülést hajtottunk végre, úgy gondoljuk, hogy egy nagyon értékes tudományos eszközt fejlesztettünk ki a világ számára, amellyel felfedezhetjük az óceánokat.

Milyen élővilággal találkoztál az óceánok legmélyén?

A különböző óceánokban az élővilág különféle formáival találkoztunk: a medúzáktól kezdve, a felemáslábú rákokon keresztül a mélytengeri halakig. A valaha volt legmélyebben készülő felvételeket tudtuk felvenni ezekről az állatokról és

mélyebbre merültünk az óceánokban, mint bárki ezelőtt.

Azt gondolom viszont, hogy az emberek számára fontos megérteni, hogy ennek az élővilágnak egy részét szabad szemmel nem lehet látni és olyan óceáni körülmények között élnek, amely teljesen másak, mint az óceán felszínéhez közel vagy a szárazföldön. Ezért még nagyobb tudományos értéket jelentenek, mint a szabad szemmel látható dolgok. Nagyon boldogok vagyunk, hogy képesek voltunk összegyűjteni az óceánok látható és nem látható élővilágának különböző típusait, amelyek hozzájárulhatnak a tudományos ismeretek bővítéséhez.

Egyre több dokumentumfilm mutatja be, hogy az emberi cselekedetek miként okoznak széles körű környezeti problémákat. Mit gondolsz erről a témáról? Hogyan előzhetjük meg a további problémákat, és milyen módszereket alkalmazhatunk a károk ellenőrzésére?

A saját szerepem az óceánok feltárása és annak dokumentálása volt, hogy a világ bizonyos területein mennyi ember által okozott szennyeződést találunk. Ez volt az expedíció egyik legelszomorítóbb része. A kezelése viszont nehéz feladat, mivel az óceánokba kerülő szennyező anyagok közül sok rendkívül hasznos az emberiség számára. A műanyag csodálatos találmány, amelyet orvosi, kereskedelmi és egyéb célokra használhatunk, de meg kell tanulnunk, hogyan legyünk jobb gondnokai. Egyszerűen nem kerülhet az óceánba, amely egy korrozív környezet és nagyon gyorsan lebontja a műanyagokat olyan alkotórészekre, amelyeket soha többé nem fogunk tudni kivonni az óceánból. A műanyagok és más szennyeződések ellenőrzése és annak megakadályozása, hogy valaha is az óceánba kerüljenek, elsődleges feladatunk. Azonban ezek olyan kérdések, amelyek megválaszolására nem vagyok alkalmas. 

Csak annyit tehetek, hogy megmutatom a keletkezett károkat, és remélhetőleg ezáltal nagyobb tudatosságot társítok a kérdéshez. Az egyik legfontosabb pontja annak a merülésnek, amelyet a Földközi-tenger mélyére, a Calypso-árokba tettem, hogy levihettem II. Albert monacói herceget, aki ezáltal a Földközi-tenger legtávolabbi részén személyesen láthatta a kiterjedt ember által okozta szennyeződést. A komoly érzelmi hatás mellett ezáltal egy olyan személy lehetett a tanúja, aki államfőként jóval nagyobb befolyással bír, mint bármelyik hétköznapi polgár.

Mit gondolsz valódi hatással bírhat az emberekre, ha nem is feltétlenül résztvevői személyesen a merülésnek, de szemtől szembe találkoznak a jelenséggel?

Abszolút, azonban a közvetlen személyes tapasztalat nem helyettesíthető egyetlen filmmel sem. Minden egyes emberen láttam – akiket ezekre a rendkívül távoli óceáni helyekre vittem le –, hogy milyen mély érzelmi hatást gyakorol rájuk az emberek okozta szennyeződésekkel való találkozás. Szerintem ez egy értékes eszköz, és ez az egyik oka annak, hogy több nézőpontból és kamerával szerettük volna dokumentálni mindezt. Az emberi természetből fakadóan a közvetlen tapasztalat nagyobb hatással bír, mintha csak egy robot által készített felvételeket látunk. 

A megannyi lélegzetelállító felfedezés után tudnál mesélni nekünk a jövőbeli terveidről?

Szívesen elmennék az űrbe, amely egy újabb kaland lehetne, amelyet még nem tettem meg. Folytatom a hegymászást is, amivel eddig is szívesen töltöttem az időmet, ősszel pedig egy nagy mászásra készülök. Az óceánnal kapcsolatos felfedezéseink is tovább folytatódnak, amely tudományos szempontból mostanában különösen érdekel. Tehát úgy gondolom több oldalról is elfoglalt leszek.

Az interjú eredetileg a Business Class Magazin 2021/7. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.