Ma már alig van olyan mozi- vagy reklámfilm, amely nem tartalmaz digitális trükköket. Hogy mennyi munka van a leforgatott nyersanyaggal, azt Szarvasi Zoltán és Benyó Zoltán szakemberek, Budapest egyik legnépszerűbb vizuális effektekkel foglalkozó utómunka stúdiójának számító Digital Apes két vezetője mutatta be a Business Class Magazinnak. Megismerhettük a digitális utómunka kulisszatitkait és a tudatosan látványos – vagy épp észrevehetetlen – trükkök működési mechanizmusát.

A DIGITAL APES SOKSZÍNŰSÉGE

A nyolcéves múlttal rendelkező, 25 főt foglalkoztató Digital Apes igyekszik a vizuális effektustok szegmenseinek minél szélesebb területét lefedni. A digitális szobrászat mellett alkalmazzák a motion capture technikát is, a felvett adatokból pedig 3D karaktereket animálnak, továbbá szolgáltatásaik között szerepel a modell textúrázása és a fényelés is – fejtette ki Szarvasi Zoltán.

 

„HAZUDJ ÚGY, HOGY A HATÁS MEGMARADJON, DE NE BUKJ LE”

Benyó Zoltán érdeklődésünkre kifejtette a szakma lényegét. Úgy véli,

a trükkök hitelessége mindig azon múlik, hogy milyen célt töltenek be. Ha az alkotó a digitális effektet trükként közelíti meg, akkor úgy is adja el, és a néző is trükként fogadja el, viszont amiről úgy tudja a befogadó, hogy nem lehet trükk, akkor elhiszi, mert a néző mindig el akarja hinni, amit lát.

Például ha egy autóbalesetet úgy mutatnak meg az alkotók, hogy mutat egy belsőt, amelyen a kocsi elveszti az önuralmát, elkezd csúszni, majd rögtön vágás után egy embert, aki szomorú, a befogadó elhiszi, hogy a tragédia megtörtént. Viszont ha a rendező azt a megoldást választja, hogy összetöri az autót, a néző vagy elhiszi, vagy nem. Másfelől vannak azok a filmek, amelyekben az alkotó tudatosan felvállalja a trükköket, mint például a Grindhouse – Halálbiztos című film, amelyben az autó lelassítva pörög a levegőben, és kiesnek belőle az emberek. Mindenki tudja, hogy ez egy trükk, de a film környezetéből adódóan elfogadja a néző. Minden trükk a film szempontjából kell, hogy működjön.
Benyó Zoltán kifejtette, hogy azokat a produkciókat tartja értékesnek, amelyek nem az egyik vagy a másik végletet mutatják meg, hanem amikor bevállaltan, de mégis működik a trükk. Példaként a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című filmet hozta fel, amelyben a rendező úgy döntött, hogy egy kamerával, vágatlanul mutatja meg a történetet, hogy minél realisztikusabban ábrázolja a világot egy ember szemszögéből. Az alkotók olyan erősen megteremtették ezt az absztrakt képi világot, hogy a néző meseként fogadja el a trükként megjelenő trükköket.
A Digital Apes vezetőinek célja, hogy a jelenetek, amelyeken dolgoznak, hozzáadjanak a filmhez, ezért főként azokat a munkákat tartják szerelemgyerekeiknek, amelyek tervezési folyamatában is részt vesznek.

Fotó: Szilágyi Katalin Kinga

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉLENJÁRÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!