A Stringbike-ról akkor lehetett először hallani, amikor a kerékpár koncepcióját megújították. Azóta a zsinóros hajtásrendszer felhasználásával mozgássérültek számára is fejlesztettek sporteszközt, amelyben Podonyi János üzletfejlesztési vezető szerint még nagyobb üzleti potenciál rejtőzhet – miközben rengeteg ember életminőségét javítja számottevő mértékben.

Egy olyan régi és jól működő találmányt, mint a kerékpár, miért kellett megújítani?
A lánc kiforrott és tartós megoldás, de bonyolult, sok baj van vele. Egy biciklitúrán, láncszakadás után kezdtek el azon gondolkodni a fiatal mérnökök, hogyan lehetne a hajtást tisztábbá tenni. Eredetileg műszaki kihívásnak indult, de idővel kiderült, hogy számos pozitív hozadéka van. Ilyen a tiszta működés, a gondozásmentesség – nem kell olajozni, zsírozni –, és az ebből adódó könnyebb szállíthatóság. Az ingázók szempontjából pozitívum, hogy nem csípi be a szoknyát vagy keni össze a nadrágot. A két oldal egymástól függetlenül állítható be, ez például műtéti rehabilitáció során vagy idősebb felhasználók esetében lehet előnyös. A hajtáskarakterisztikája is eltér a hagyományosétól. Tízből kilenc biciklis nem használ klipszes cipőt, így az alsó és felső holtponton nem tud energiát beletenni a hajtásba. Nálunk ezek instabil pontok, a pedál átlendül rajtuk, a taposási fázisban viszont nagyobb nyomatékot tudunk a rendszerbe tenni. Az egyik legfontosabb előnye, amit a tesztelők visszaigazolnak, hogy kicsit dinamikusabb, jobban húz, a hegymeneti képességei is jobbak. Pozitívum még, hogy míg a hagyományos láncos rendszerben mikrovibrációk keletkeznek a lánckerekeknél, a racsnis szabadonfutónál és a váltó két segédkerekén is, a Stringbike-nál ez nincs, végtelenül finom, csendes módon hajtható a kerékpár.

Hogyan lett az ötletből cég?
2010-11-ben a feltaláló és az első befektető, aki fantáziát látott a cégben, találkozott a PortfoLion csapatával, és az ő segítségükkel jött létre a kft. Ekkor Szőnyi Ferenc ultramaratonista és sokszoros ironman a Race Across Americán Stringbike-kal indult el, és egy európai kerékpáros-kiállításon is megjelentünk. Megindult a gyártás megszervezése, a szabadalmi rendszer kialakítása. 2014–15-re jutott el odáig a cég, hogy további tőkeinjekcióra volt szükség. Ekkor jelent meg a tulajdonosi körben a Széchenyi Tőkealapkezelő és a V3 Partners. Ez a három intézményi befektető gyakorolja a tulajdonosi jogokat mind a mai napig. A menedzsmentet az egyikük javasolja, és ők aktívan részt vesznek az operatív irányításban is, tőlük üzleti segítséget is kapunk, és néha a kapcsolatépítésben is tudnak segíteni. A tulajdonosi szerkezetünk szilárd, de még az exit előtt vagyunk, a cég a piacon még nem lenne életképes.

Mennyi kerékpár készült eddig?
Néhány százas gyártási volumenről beszélhetünk az indulás óta. Vannak olyan partnereink, akik tízes vagy százas tételekben szoktak rendelni.

A gyártás mennyire lenne skálázható, ha megnövekszik az érdeklődés?
Ez róka fogta csuka helyzet: amíg kicsi a darabszám, drága a termelés, sok egyedi alkatrészt nem is tudtak ilyen kis tételben előállítani a partnerek, hanem előre raktároztak. A CNC-technológia is sok százas, ezres nagyságrendnél lesz optimális, egyes alkatrészeknél pedig az ezres sorozatoknál az öntés is szóba jöhet. Amíg a relatíve drága alkatrészek miatt relatíve drága a kerékpár, addig nehéz sok rendelést szerezni. A másik nagy kihívás az értékesítési hálózat. A cég létrejöttekor a néhány alternatív hajtást, a szíj- vagy a kardánhajtást már ismerhette a közönség, de a technológia annyira újszerű, hogy sok kereskedő, aki olajos láncokból és magnéziumötvözet fogaskerekekből építette fel az üzletét, nehezen érti meg az előnyeit vagy adja azt át a vásárlóinak. Másrészt a hagyományos technológia esetén néhány nagy gyártó fedi le a piac egészét, és a tízmilliós szériában termelt alkatrészek előállítása filléres. Így egy ezereurós végfelhasználói árú kerékpár a gyárból 250 euróért kerül ki, a különbözeten pedig az importőr, a nagykereskedő és a kiskereskedő osztozik. Ebbe a láncba egy drága előállítású biciklivel, amelynek a végfelhasználói ára nem emelhető a végtelenségig, nehéz bekerülni. Inkább direkt értékesítéssel próbálkozunk, aminek jelentős marketingköltség-vonzata van.

A kerékpár mellett viszont van egy mozgáskorlátozottaknak fejlesztett vonaluk is.

A Stringdrive hajtáslánc felhasználásával készült, mozgássérülteknek való eszköz teljesen önálló termékvonal. Ennek az ötlete egy orvos vásárlónktól származott, és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel együttműködve született meg a handbike. A handbike létező termékkategória, a mozgássérültek régóta használják. Két alapváltozat létezik: a fix, háromkerekű handbike, amelyeket elsősorban sportcélra használnak, és az egykerekű, dokkolható változat, amelyet a mozgássérült a saját, úgynevezett aktív kerekesszékéhez tud csatlakoztatni, ha szüksége van rá. A mi megoldásunk Stringhandbike néven áll piaci bevezetés alatt. Ennek olyan egyedi előnyei vannak a hagyományos megoldásokhoz képest, amiket senki más nem tud. Az aktív székek jól manőverezhetőek, fel lehet velük hajtani padkára, gyakorlottabbak akár lépcsőt is tudnak vele mászni. Ha dokkoltam az eszközt, akkor a kerekesszék a fekvenyomáshoz és az evezéshez hasonló, toló-húzó mozgással hajtható. Ennek számos előnye van. A hagyományos handbike-okat csak azok tudják használni, akik képesek a teljes körkörös mozgás kifejtésére. Aki erre nem képes, mert például kötött a váll- vagy könyökízülete, esetleg a sclerosis multiplex következtében a toláshoz vagy húzáshoz használatos izmai elsorvadtak, azok számára a sportolás elérhetetlen volt.

Úgy tapasztaltuk, hogy szinte minden handbike-ozni képes mozgássérültre jut egy, aki számára nem elérhető ez a mozgásforma. A mi megoldásunkban a mozgatáshoz a felsőtest legnagyobb tömegű izomcsoportjait, a széles hátizmot és a mellizmokat használják, nem a vállövet és a kart, így nehezebben fárad el a használó, és kevésbé kopnak az ízületek. A toló- és a húzóoldal független egymástól, ezért aszimmetrikusan is beállíthatóak, ami olyan mozgássérültek számára is lehetővé teszi a használatát, akik csak az egyik irányba tudnak jelentősebb erőt kifejteni. Ráadásul nem kell a teljes ciklust megcsinálni, kis mozgásokkal is hajtható az eszköz. Az egyik ügyfelünk, Ágota sclerosis multiplexben szenved. Korábban félmaratonokon indult, de 3-4 éve a toláshoz szükséges izmai elsorvadtak. Most pedig nemcsak újra versenyezni tud, de a mi megoldásunkkal teljes maratont is végigcsinált, a félmaratoni idejét pedig 2 óra 20 percről 1 óra 40 percre javította. Az orvosok, akikkel dolgozunk, azt mondják, hogy rehabilitációban az állapot fenntartása mellett sok esetben annak javításában is fel tudják használni, például a stroke-os páciensek egy részénél a mozgásfunkciók helyreállításában, a test átmozgatásában és a nyirokkeringés fenntartásában. A versenysport mellett lehetővé válik, hogy a mozgássérültek a nem sérült családtagjaikkal együtt tudjanak kerékpártúrákra menni, ami nagyon fontos az integrációban.