Jövő nyár végén jöhet a vakcina, ezt követően a járvány  elkezdhet visszaszorulni, legalábbis így számol Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A szakemberrel a második hullám következményeiről, a kkv-szektor lehetőségeiről beszélgettünk.

Mennyit változott a kis- és középvállalkozások számára a gazdasági környezet a járvány hatására?

Ezt a kérdést több irányból meg lehet közelíteni. A kkv-kat jobban sújtja  a tőkeszegénység, kevesebb a tartalékuk, ezért nehezebben tudják az ilyen „sokkhelyzeteket” túlélni. A magyar vállalkozások 95-97 százaléka kkv-kból áll, amik legalább 90 százaléka mikrovállalkozás. Ők nehezen tudnak úrrá lenni egy ilyen válságon. Tehát, nem jó a helyzet.

Amikor kitört a krízis, akkor is elmondtuk, hogy 2-3 hónapos tartalékaik lehetnek maximum, ezért van szükség gyors és hathatós beavatkozásra. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) azon az állásponton volt, hogy mindjárt az elején sok százmilliárd forintot kell bepumpálni a gazdaságba, hogy a vállalkozások nagy része talpon tudjon maradni.

 

Ez a foglalkoztatotti kilátásokat is javította volna. A kormányzat más stratégiát választott; a fokozatosság elvéhez nyúlt. Azt mondták, hogy nem akarják az összes muníciót ellőni az elején. Ennek volt logikus magyarázata, miszerint nem tudták, hogy a pandémiának milyen lefolyása, hány hulláma lesz. Azért, hogy az államháztartás hiánya ne szálljon el, ők ezt az utat választották. 

Ha jól értem, nem egészen ért egyet ezzel a stratégiával. 

Az elején kellett volna sokkal több pénzt beletenni, hogy a vállalkozások megnyugodjanak, kitartsanak, ne dobják be a törülközőt. De még egyszer mondom, a kormányzat megközelítése is logikus volt. Végülis az, hogy mi volt, vagy mi lenne a jó megoldás, majd csak akkor fog kiderülni, amikor lezajlik ez az egész.

Jelenleg, ha a víruskezelés főbb számait nézzük, akkor az európai országok közül valahol a középmezőnyben helyezkedünk el. Nem tudom azt  mondani, hogy hosszú távon jó döntés született, de ennek az ellenkezőjét sem állíthatom. Meglátjuk, hogyan telik el ez az év, hány cég szűnik meg néhány éven belül, milyen gazdasági segítséget tudnak nyújtani a második hullámban. Ezt követően tudunk majd mérleget vonni. Nagyon nagy a bizonytalanság. 

Azért vannak már számok, amiket ismerhetünk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban közölt adatokat; 13,6 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye a második negyedévben 2019 azonos időszakához képest, az előző negyedévhez képest pedig 14,5 százalékkal. Az Eurostat adatai szerint ez az Európai Unió negyedik legrosszabb eredménye. 

Ezek az adatok valóban sokakat meglepnek, a kormányzati területen is. A végén az fog számítani, hogy ennek az évnek milyen lesz a GDP-növekedése, hogyan tudjuk megalapozni a következő évet. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a fokozatosság elvének betartása mellett is erőteljesebb támogatásokra lett volna szükség. Mi azt mondtuk, hogy a kkv-knak kivétel nélkül adó- és járulékmentességet kellene kapniuk az első félév végéig. A kormányzat ehhez képest egy tevékenységi listát állított fel, amit ugyan folyamatosan bővített, de nem terjesztett ki teljes egészében a kkv-szektorra.

Pedig nem tevékenységi körök mentén kellett volna őket támogatni, hanem rászorultság alapján!

A pandémia második szakaszában általános jellegű segítségre van szükség. Mondok egy példát; hozzám fordult egy 25 éve nagyon magas színvonalon kézműves ortopéd cipőket gyártó vállalkozás, amelynek volt 6-8 munkavállalója. Ők ugyanúgy padlóra kerültek, hiszen megszűntek a megrendeléseik. Nekik miért volt kevésbé hátrányos a helyzetük, mint egy szálláshely szolgáltatónak? Ennek ellentéte az, amikor azok kaptak mentességet, akik olyan szegmensben dolgoztak, ahol a többség ugyan valóban rászorult, de néhányan nem szenvedtek hiányt. Ebben a történetben volt igazságtalanság bőségesen. 

Milyen súlyos következményekkel kellett számolniuk a kkv-knak?

Olyan is volt, akinek el kellett bocsátania a munkáltatóinak a felét, és olyan is volt, aki szüneteltette a vállalkozását. Azok tudtak életben maradni, akik megfelelő rugalmassággal kezelték a helyzetet.

Vannak régiós kimutatások, hogy hol csapott le leginkább a pandémia?

Igazság szerint a fejlettebb megyékben, ahol a GDP-hozzájárulás nagyobb, ilyen például az Észak-Dunántól, ott nagyobb tartalékok halmozódtak fel az elmúlt években, ezért valamivel talán könnyebb volt átvészelni az első hullámot. Azok a megyék, ahol gyengébbek voltak a gazdálkodás alapjai, ott nagyobb volt a terhelés, ezért nehezebb helyzetbe is kerültek. 

Az első hullámra jellemző pánikhangulat megszűnt, a második hullámot nem kíséri. Ez hoz némi stabilizációt a vállalkozások működésébe?

Nagy a bizonytalanság, de már teljesen felkészületlenül senkit nem ér a válság. Sok vállalkozáshoz eljutottak a kormányzati támogatások; ha belegondolunk, hogy több mint 200 ezer munkahelyre igényelték és kapták meg ezeket a forrásokat, aminek a kétharmada a kkv-szektorban csapódik le, akkor azt kell, hogy mondjam, sok cégnek segítettek és a fokozatosság elve mentén jelentős hatása volt. Ezt fent kellene tartani a továbbiakban is; nyugalmat, biztonságot adhat azoknak a vállalkozásoknak, amelyek bajba kerültek. Sokan ugyanazon dilemmák előtt állnak most, mint márciusban: kitartani, vagy elbocsájtani és bezárni. 

Mi az, amit a második hullám során másképpen kell csinálniuk a kkv-knak?

Az ellátási és beszerzési lánc hosszát le kell csökkenteni. Nemcsak az számít, hol a legolcsóbb az alapanyag, amit be kell szerezni működéshez, hanem hogy milyen biztonságosan kerül hozzájuk. Nyitottnak kell lenni a digitalizációra, a fejlődésre, az 5G-re és minden XXI. századi újdonságra! Még mindig nehezen alkalmazzuk a digitális megoldásokat a time managementben, a kapcsolattartásban. Pandémia alatt megtanultuk, hogy nem muszáj hosszú üzleti utakra menni, ha meg akarunk valakivel beszélni valamit. Azokkal a vállalkozókkal fogunk találkozni 10 év múlva is, akik fogékonyak az innovációra. Akik nem tudnak változni és változtatni, azoktól lassan elköszönünk.

Arról kevesebb szó esik, hogy milyen társaságok tudtak profitálni a kialakult helyzetből. 

Vannak olyan cégek valóban, akik akár a pandémia hatásának mérsékeléséből előnyre tudtak szert tenni; talpon tudtak maradni és meg nyereséget is halmoztak fel. Nem szabad elfelejteni, hogy több száz vállalkozás jelentős pályázati támogatásokat hívhatott le, tehát nekik jól alakultak a körülmények. E-kereskedelem, webáruházak, a vírus elleni védekezéshez eszközöket gyártók természetesen növelhették piaci jelenlétüket és forgalmukat, ahogy a digitális szolgáltatások és elektronikus kapcsolattartás szereplői is. De még a vendéglátás területén is akadtak olyan cégek, amelyek jól és gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez és az ételkiszállítás útját választva sikeresen szervezték meg gazdálkodásukat.

A KSH egy másik kimutatása szerint a külkereskedelem is megtört; júliusban az export euróban számított értéke 5,6, az importé 7,7 százalékkal csökkent. 

Ezt nagyon tragikusnak tartom én is. Nyilván a belső fogyasztás is húzta a GDP-t az elmúlt években, de alapvetően egy exportvezérelt ország vagyunk, ami a kkv-kat is érinti. Nyitott gazdaságunk ezért akár komolyabb visszaesést is produkálhat, mint korábban hittük. 

Egy másik kimutatás szerint 2010 óta folyamatosan növekszik a regisztrált szervezeteknek a száma. Feltételezem, hogy a járvány ennek is betett. 

Mi úgy számolunk, hogy a vállalkozások száma jelentősebben fog csökkeni, mint korábban. A társas vállalkozások tekintetében lassú lefolyású „természetes szelekció” működött eddig is, évi 2%-os lemorzsolódással. Ez most fel fog gyorsulni. Akik nem elég rátermettek, azok nem tudják tovább biztosítani a működésüket és megszűnnek, vagy felvásárlási célponttá válhatnak.

Emlékeztetnék arra, hogy a pandémia kitörésével felfüggesztették a felszámolási- és kényszertörlési eljárásokat is, ami a járvány végével rászakadhat a gazdaságra. Ez néhány éven belül ijesztő számokat is eredményezhet, amely a vállalkozások sikeres reorganizációját lehetővé tevő, modern csőd-szabályozás szükségességét erősíti. 

Ezek szerint vannak még rejtett bukkanói a válságnak. 

A helyén kell tudni kezelni az elkövetkező hónapokban megjelenő adatokat. Észnél kell majd lenni és higgadtan, határozottan, de piackonform módon szabad csak beavatkozni. A kormányzat – el kell mondani – eddig is nyitott volt a párbeszédre, sokkal jobban, mint korábban bármikor. Én arra számítok, hogy közösen úrrá lehetünk a válságon és elkerülhetjük az összeomlást. Én is kíváncsi vagyok a számokra. 

Nagy különbség mutatható majd ki a két hullám között?

A bizonytalanság nem fog változni, ugyanis az esetszámok óriásiak. A fertőződés intézményi halmozódásból a közösségi halmozódásba terelődött át, vagyis a  nagyobb rendezvényeknek, nyitottságnak tulajdonítható a terjedés. Az adatok azt mutatják, hogy immár a fiatalok hordozzák és terjesztik a vírust. De – sajnos – a nemzetközi tapasztalatok azt jósolják, hogy néhány hetes késéssel a halálozási esetszám is emelkedhet, amely ellen az egészségügyi rendszer immár sokkal felkészültebben veheti fel a küzdelmet, mint az első hullámban. De bármit is teszünk, amíg nincs vakcina, amíg a népesség immunitása nem alakul ki, addig a járvány köztünk van, áldozatokat hoz és a belső keresletet is befolyásolni fogja, ami a vállalkozásokra is hatással lesz.

A kormány lezárta a határokat. Ez mekkora csapást jelent?

A kkv-k nagyon nagy szerepet vállalnak az idegenforgalomban, így ez a második hullámvölgy újabb mélyütést jelent számukra. A kormányzat az üzleti célú utazások és a kishatárforgalom – ingázás – területén engedményeket tett, amely nagy segítség a vállalkozásoknak, de az idegenforgalmon ez nem segít. Számukra ismételt segítségre lesz szükség, hogy a turizmus intézményrendszere fennmaradjon. 

A döntéshozók közben arról beszélnek, hogy olyan szintű korlátozások már nem lesznek, mint amilyenek tavasszal voltak. 

Ők is jobban felkészültek. Nem ismerjük a pandémia összes tulajdonságát még, de láttuk, hogy mibe kerülnek az általános korlátozások. Ma már jobban ismerjük a járvány természetrajzát, így  a védekezés más eszközeit is sikeresebben alkalmazhatjuk. Biztos vagyok abban, hogy, az élet- és egészségvédelem érdekében szükséges intézkedéseket továbbra is meghozzák, de nem reagálják túl a veszélyt. Ígéret van egy szeptember közepi második gazdaságvédelmi akciótervre is. Biztos, hogy szükség lesz rá. 

Van arról információja, hogy mi lesz majd ebben az akciótervben? 

Hasonló eszközöket fognak alkalmazni, amiket eddig kipróbáltak, csak más hangsúlyokkal. Talán kevesebb lesz általánosabb jellegű segítség és több lesz a technológiára, fejlesztésre, versenyképesség-fokozásra koncentrált. Ami – ha elvétik a mértéket – megint csak problémás lehet, mert bár nyilvánvalóan szükség van a versenyképes cégek támogatására, de a  nagy tömegben foglalkoztatókat, a kevésbé termelékenyeket is segíteni kell. Hiába van egy maréknyi jól működő társaság, ha a gazdaság összeomlik. A meglévő tartalékokkal úgy kell bánni, hogy a gazdaság egészének a működőképessége megmaradjon és minél több álláshely élje túl a válságot. 

A járványhelyzettel párhuzamosan temérdek pénzt fektet a kormányzat például a honvédelem fejlesztésébe, aminek nem biztos, hogy most lenne itt az ideje. Erről mi a véleménye?

Ahogy minden válságban elmondjuk, most is azt valljuk, hogy az értéktöbbletet adó, gazdasági fejlődést hosszú távon biztosító, ún. termelő beruházásokat kell támogatni! A hadiiparnak természetesen vannak ilyen hatásai is, hiszen akár az exportot is pörgetheti és számos innováció is innen ered és kerül át a polgári szférába. A honvédelem az ország NATO-csatlakozásával új értelmet is kapott, ezeknek a követelményeknek is meg kell feleljünk. Mindenesetre az egyértelműen presztízs beruházásokat – legyen az bármely területen – hátrébb kellene sorolni. 

Az Erste Bank készített egy régiós elemzést, ami szerint nálunk a vártnál nagyobb lesz a recesszió mértéke, Lengyelországban és Szlovéniában jobb lesz a helyzet. Mit csinálnak jobban az említett országok?

Nem szabad elfelejteni a versenyképességet, és a termelékenységet. Ha ezt megnézzük, akkor az látszik, hogy sem az Európai Unió sem a V4 országokhoz képest a lemaradásunk nem nagyon csökkent az elmúlt években. Még mindig sereghajtók vagyunk az egy alkalmazottra jutó GDP tekintetében. El kell mondani, hogy 2017-tól határozottan fölfelé ívelnek a termelékenységi mutatóink, de sajnos a versenytársainké is javul, ezért keserves a felzárkózás. Amíg az új érték létrehozásában rosszabbak vagyunk a régiós versenytársaknál, addig minden megrázkódtatás jobban ér el bennünket.

Alapvetően járványügyi szakemberek tudhatják a választ arra, hogy meddig állhat fenn a válsághelyzet, de nyilván az önöket, a gazdaság képviselőit is foglalkoztatja. Hogyan számolnak?

Addig lesz a bizonytalanság, amíg nem lesz egy megbízható vakcina, amivel a lakosság 60-70 százaléka immunitást kaphat. Ezután sem fog visszatérni a világ a régi kerékvágásába, az biztos, de ekkor fog megnyugodni a piac, ekkor kerülhet ismét tartósabb emelkedő, fejlődő pályára a világgazdaság, Európa és hazánk is. Talán jövő nyár végén lesz vakcina, és év végén visszatérhetünk erre a kérdésre. 

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2020/09. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.