fbpx

Azt már megszokhatták a Business Class Magazin olvasói, hogy lapunk, sok egyéb más mellett, napjaink technológiai – mondhatnánk úgy is, hogy a negyedik, digitális ipari forradalom – témáit is górcső alá veszi. A robotika, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia, a közösségi gazdaság, és még sorolhatnánk, már terítékre került a korábbi számokban, most viszont a Big Datáról „emlékezünk” meg.

Most, hogy nemrég az egész világot megrázta a WannaCry zsarolóvírus támadása, talán még jobban odafigyelünk személyes és nyilvános adataink tárolásának módjára. A vírus ugyanis legfőképp a WindowsXP és Windows7 felhasználóit érintette, ez pedig a Windows10 operációs rendszer megjelenése mellett is, hatalmas felhasználótábort jelent, ám nemcsak emiatt kapott ekkora figyelmet a médiában, hanem a hatalmas pusztítás okán is, hiszen a vírus több százezer gépet fertőzött meg. Magyarországon viszonylag kevés számítógép volt érintett, ám ettől még nagyon fontos, hogy tisztában legyünk pár alapvetéssel, hogyan tároljuk okosan és elzártan adatainkat.

2018. május 25-től kell alkalmazni a 2016. április 27-én az Európai Parlament és a Tanács által megalkotott 2016/679 rendeletet, a GDPR-t (General Data Protection Regulation), amely az 1995-től hatályos Adatvédelmi Irányelvet váltja. A GDPR a jogalkotók reményei szerint rendszerezettebb, átláthatóbb és a mai információs technológiáknak megfelelőbb szabályozási keretrendszert biztosít a természetes személyeknek a személyes adatok kezeléséről, védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról. 

Grecsó Krisztián író a kortárs irodalom helyzetéről, művészi sokszínűségéről, társadalmi szerepvállalásáról és következő könyvéről adott interjút az Ünnepi Könyvhét alkalmával. A népszerű szerzővel a Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettem.

Hogyan lehetünk objektívek egy szubjektív világban? Miként bízhatunk meg a digitális kultúrában? És hogyan lehet etikus egy hekker a digitális forradalomban? Többek között ezekről, no és persze arról is beszélgettünk Frész Ferenccel, a Cyber Services Zrt. CEO-jával és tulajdonosával, a KÜRT Akadémia Etikus Hekker képzés vezetőjével, hogy miért látták fontosnak, hogy az Akadémia falai közt etikushekker-képzést indítsanak.

„Olyan történetmesélést teszünk lehetővé, amely a vizuális eszközök által sokkal jobban megjegyezhetővé válik, így maradandóbbá teszi ezeket a történeteket” – foglalja össze a Prezi ars poeticáját Faix Csaba, a cég kommunikációs vezetője. A Prezi a legnagyobb, legnépszerűbb, legszerethetőbb és leginnovatívabb magyar startup, amelyet ma már inkább globális nagyvállalatként emlegetünk, mégis kötődik budapesti gyökereihez, és inkább „hazahozza” a jó ötleteket és a szakembereket. Számos termékfejlesztéssel és újítással rukkoltak elő az elmúlt néhány hónapban, a saját fejlesztésű Prezi Next és AR mellé felvásárolták az Infogr.amot, a rigai székhelyű infografikai szoftvert fejlesztő céget, hogy további vizuális megoldással szolgáljanak a felhasználóknak. Faix Csabát ezekről a döntésekről és az új irányokról kérdeztük, valamint arról, hogy a havi egymillióval növekvő Prezi-bázis meddig építhető, és mi az a szám, amely egy sarkalatos mérföldköve lehet a nemzetközi tényezővé erősödött, vizuális történetmesélő vállalat számára.

Releváns kérdés lehet-e ez egyáltalán ma, az internettel átszőtt hétköznapjainkban? Bizony az, hiszen mindenki másképp hasznosítja a technológiákat, a kismamák pedig egy, az átlagnál jóval speciálisabb helyzetben lévő csoport. Az első pár hónapban szinte folyton a csecsemő körül forog az életük, így adódik a kérdés: hogyan illeszthető be két örömteli pillanat közé a digitális valóság? Ezt járta körbe három előadó a MeetOFF Tech és Kismamák című rendezvényén.

Sokan még nem ocsúdtak fel a vizes-világbajnokság hatása alól, pedig a tengerentúlon egy hatalmas buli bontakozott ki az elmúlt napokban. A medencék helyett a ringben estek egymásnak a felek korántsem megszokott módon, ezzel újabb fejezetet nyitva a sporttörténelem enciklopédiájában.

Formálódik a mobiltelefon-piac, sorra jelennek meg a pár dolláros készülékek, továbbá vannak találmányok, amelyek kifejezetten az „okosőrületet” kívánják megakadályozni, és akkor még nem is beszéltünk az eltűnő roamingdíjakról. A szegmenst érintő dinamikákról a Vodafone-t, a vezetékes telefonpiacról az Invitelt kérdeztük.

Az Multi Level Marketing, ismertebb nevén MLM már az internet és a közösségi alkalmazások megjelenése előtt népszerűnek bizonyult a hálózatban gondolkodó vállalkozók számára. Mindazonáltal a hasonszőrű piramisjátékok még mindig szedik áldozataikat, az említett rendszerekről mérleget vontunk.
SHARE

Hírek