Kik fognak hirdetni, mit mondanak majd, és milyen csatornákon?

A reklámok hagyományosan tárgyiasítják a nőket, és gyakran erősítik a nemi sztereotípiákat. De miért is van ez így, és láthatóak-e a változás jelei?

Cégeket és lokális reklámipari szabadúszókat összekötő platformot fejleszt egy fiatalokból álló startup, a Freeasy. A piacspecifikus felület segít megtalálni a megfelelő freelancert a megfelelő munkára akkor, amikor szükség van rá. Tassonyi Csenge és Bittera Réka alapítókkal beszélgettünk.

Blaskó Nikolett-tel, az egyik legnagyobb független hazai ügynökség, az ACG tulajdonos-ügyvezetőjével a kreatív ipar előtt álló kihívásokról, a példaképek fontosságáról, munka és magánélet egyensúlyáról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.

A magyar reklámok hőskorának sokan az előző rendszer tévéfilmjeit tekintik, bontott csirkével, véres hurkával, Skála Kópéval és alulöltözött hölgyekkel együtt. De egyáltalán mi indokolta, hogy azokban az évtizedekben reklámok szülessenek?

Magyarország egyik, ha nem a legelismertebb reklámszakembere szerint az óriásplakátok részei a városképnek, Mark Zuckerberg akkor kedvez a hirdetőknek, ha a fogyasztóknak kedvez, a választásoktól pedig nem vár nagy változást. Gulyás Jánost többek között az utóbbi időben kialakult médiaügynökségi listák körüli feszültségekről kérdeztük, álláspontja az, hogy az ilyen ügyek túl sok energiát vesznek el, miközben a jelenlegi szabályozói környezetben fontosabb lenne az iparági összefogás. 

A kormány megemeli a reklámadót, a reklámszennyezettségre hivatkozva, amellyel bedöntheti a plakátpiacot, ám eközben tömeges mértékű az állami hirdetések országos megjelenése. Végignéztük a közelmúlt eseményeit, továbbá arra kerestük a választ, hogy miért ölik egymást a pártok és a cégek a megjelenésért.