A jövőben várhatóan még rugalmasabb munkáltatókra és munkavállalókra lesz szükség. Az Y és Z generáció munkavállalási és munkavállalói stílusa jelentősen eltér az idősebb generációkétól. Más pozíciók, más munkakörök kialakulása várható, ezek a feltételek pedig újabb kihívások elé állítják majd a munkaerőpiacot. De számos egyéb tényező is hatással van az álláskeresésre – sokan elhagyják az országot, hiányszakmák képződnek, ez pedig a nyugdíjrendszerre is befolyással van. A munkaerőpiac folyamatos és dinamikus változásban van, ami a munkáltatóktól is szemléletváltást kíván, fogalmazza meg véleményét Bártfai Adrienn, a Groupama Biztosító senior HR-szakértője, míg Klementz Kata, a Loffice társalapítója és coworking-szakember szerint a jövő a digitális nomádoké, akiknek mindössze egy laptopra és internetkapcsolatra van szükségük a rugalmas és mobilizált munkavégzéshez.

Az internetes kommunikáció folyamatos fejlődése lehetővé tette, hogy a személyes kapcsolatok helyett ma már a virtuális világban intézhessük munkaügyeinket. Egyre népszerűbbé válik a szabadúszó létforma, főként az Y generáció körében, akik megbízásos vagy projekt alapon dolgoznak. Ennek az életformának – bár rengeteg előnye van – egyik legnagyobb hátránya a magány, a teljes elszigetelődés. Erre (is) nyújtanak megoldást a közösségi irodák. Cikkünk megpróbál átfogó képet adni az ismertebb hazai coworking terek hangulatáról, előnyeiről, szolgáltatásairól, árairól, és – ami a legmeghatározóbb egy „második otthon” felkeresésénél – az általuk képviselt értékekről.

A sharing economy digitális platformokon keresztül internetes elérésű eszközökkel használható, fő elve a bizalom és embereket kapcsol össze egymással. Mindez persze nem teljesen újszerű, ha nem is gazdasági vagy piaci értelemben. A web 2.0 elterjedésével elsődlegesen a tartalomszolgáltatás területét jellemezte hasonló megújulás. Bárki indíthatott blogot, a közösségi oldalak elterjedésével frissíthette aktuális állapotát, megoszthatta fényképeit, élményeit, gondolatait. Az egyéniség, az individuum került középpontba, amelyről aztán azok a közösségek, amelyeknek az online térben részévé vált, eldönthették, hogy mennyire tartják érdekesnek. Ez alapján gyűjthette maga köré hallgatóságát, vagy más szóval a követőit. Talán nem véletlen, hogy sokan az Y generációhoz kötik a sharing economyt, ahogy az azt működtető startup világot is elsősorban az Y tagjai töltik ki.

Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus és generációkutató, az utóbbi években számos könyvet és előadást szentelt az X, Y, Z, és a még kisgyerekkorban lévő Alfa generáció bemutatásának. Publikációiból és előadásaiból mára egy pontos kép rajzolódott ki a minden eddiginél élesebb generációs konfliktusról, az online jelenlét negatív hatásairól és a fiatalabb generációkat jellemző bizonytalanságról és szorongásról. Cikkünkből az is kiderül, hogy bár az Y kezében van a botkormány, valójában az X navigál.