Banai Szilárddal műfajokon átívelő zeneszeretetről, a muzsikuslét egyediségéről, fiatalokról, nagy elődökről és a pandémia okozta nehézségekről beszélgettünk.

Horányi Juli előadó-dalszerzővel két új, a Szeretni kell és a Holnap című daláról, jelenről, megérkezésről, értékekről, önazonosságról és persze a jövőről beszélgettünk.

Annyi minden, hogy leírni is sok: Munkácsy-díjas festőművész, grafikus, aztán zenész, zeneszerző, filmrendező, videóművész, producer, digitális művész, webdizájner, tévés showman… Én csak annyit tudok biztosan, hogy sajátosan absztrakt/konstruktív képeket fest, és freejazzt játszik többféle szaxofonon, fuvolán, kis és nagy méretű fúvós hangszereken. És azt, hogy világcsavargó. Meg azt, hogy annak idején ő írta-szerezte az A. E. Bizottság városszerte énekelt „Szerelem, szerelem, köpni kell, köpni kell!” alapérzelmi slágert. Wahorn Andrással erről és mindenféléről szőjük kalandosan a szóhálót.

A kétszeres Fonogram-díjas zenész, zeneszerző legújabban arról vált ismertté, hogy a világ minden tájáról, területéről zenéket gyűjt. A terepmunka egyik fő helyszíne Ukrajna, ahova Both Miklós és csapata idén már negyedszerre látogatott el, hogy dalokat és zenéket vegyen fel, interjúkat készítsen, történeteket hallgasson meg, és megőrizzen egyfajta kulturális örökséget. A „gitárprímásként” is emlegetett művésznek az Ördögkatlan Fesztiválon saját udvara van, ahol az ukrán asszonyok énekelnek, és mindig valami különleges programmal készülnek (főzés, esküvő, rituálék). Emellett Both Miklósnak két aktív zenekara is van, a Napra és a Folkside. Idén pedig harmadik alkalommal ült ott A Dal című műsor zsűrijében. A sokoldalú művésszel többek között az ukrajnai körutakról, a népzene iránti érdeklődésről és a mainstream zene jelenlegi helyzetéről is beszélgettünk.

A streamingszolgáltatások a tengerentúlon már a zeneeladások kétharmadát teszik ki, és a fejlődés lendülete nem lankad. Egyre többen érzik úgy, hogy megér havi tíz dollárt a világ szinte összes zenéje, és lassan az előadók is megbékélnek az új rendszerrel.

A komolyzenei kultúrafogyasztás kiveszőben van Magyarországon, a hagyományos zenei előadások látogatása helyett Peller Mariann, a Virtuózok című műsor producere újszerű megközelítéssel rukkolt elő, és visszavarázsolta a komolyzenét az otthonokba a tévéképernyőkön keresztül. A műsor beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a nemzetközi licence már több országban is szerepel a műsorstruktúrában, sőt, még Elton John cége, a Rocket Pictures is felkereste a készítőket az együttműködés reményében. A komolyzene terjesztése mellett a Virtuózok „sztárjai” sem tűnnek el a süllyesztőben, utódgondozásuk, a szoros emberi kapcsolatok és a mentorprogram mellett, külföldi fellépésekkel, ösztöndíjjal és lemezszerződéssel garantálható.

LÉVAI BALÁZS, rendező, producer. Tévés karrierjét már általános iskolai tanárként elkezdte. Műsorai vezetése mellett szerkesztette és rendezte is azokat. Olyan nagysikerű műsorokat készített a köztévén 1996 és 2010 között, mint a Nagy Könyv, a Dob+Basszus vagy a Bestseller. Később dokumentumfilmeket forgatott: 2012-ben jelent meg Szentimálom címmel a 30Y-ról szóló zenés etűdfilm, 2013-ban az Örök átutazó, amely Ákos Karcolatok című lemezén hallható dalainak történeteit dolgozta fel. 2015-ben Engedem, hadd menjen címmel készített dokumentumfilmet a Quimby Csík zenekar által is feldolgozott slágeréről, majd 2016-ban a Tankcsapda filmje is elkészült, a Három rohadék rockcsempész címmel. 2004-ben és 2008-ban jelentek meg Bestseller című könyvei, melyekben világhírű írókkal folytatott beszélgetéseit olvashatjuk. 2014-ben Lovasi Andrásról írt könyvet. 2016-ban jegyzi első nagyjátékfilmjét producerként, a Wellhello-dalok alapján készült #Sohavégetnemérőst.