A szerzőről

Váczy András

Váczy András

Alighanem felrázza és lendületbe hozza a hazai dokumentumfilmes szakmát és közönségét a frissen alakult Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, a Madoke. Néhány hete egyre több szó esik a dokumentumfilmekről a nyomtatott sajtóban és egyéb online fórumokon. Arról, hogy hol tart ma, és mi a tennivaló, Józsa Lászlóval, a Madoke elnökével beszélgetünk.

Bukta Imre különös, egyéni szemléletű és sugárzású műveket alkotó festő, a „mezőgazdaság művésze”, aki az átalakulás után a még vegetáló paraszti létezésmód és kultúra jelenségvilágát viszi vászonra. Munkáiban szó sincs folklórról, sem népművészetről vagy a végérvényesen múltba veszett paraszti hagyomány újraértelmezéséről, még csak az agrárkultúra frissítésére tett bizonytalan kísérletekről sem. Hanem a való világról: elmúlásról, kacattá vált, kidobott holmikról, végkiárusításról, lomtalanításról.

Kovács Patrícia a hazai színházi világ különös és rendhagyó egyénisége. Csillogó tehetsége, magával ragadó bája, művészi varázsa a habkönnyű komédia és a mélydráma regiszterei között színpadi és filmszerepek alakításaival kitüntetett helyet biztosít számára a magyar színművészet palettáján. Öntörvényű, autonóm, gondolkodó, nyitott, őszinte és elbűvölő…

A Valan – Az angyalok völgye Bagota Béla filmrendező első nagyjátékfilmje. A cselekménye misztikus és lélektani vonalon a skandináv krimire hajaz. Izgalmas, sötét, sokkoló. Messzi, zord tájon, az ég felé nyújtózkodó hegyek közé ékelt, hófödte Balánbányán a múltat a jelenbe olvasztó, borzongató esemény zajlott/zajlik. Sűrű homály és idő fedte titkok, kétes karakterek, emberi sorsok és mély társadalmi gyarlóságok sejlenek fel a pörgő thrillerben, amelyet a Mozinet forgalmazásában november 21-étől láthat a közönség. Bagota Bélával a filmjéről, a forgatásról és minden másról beszélgetek.

Egy könyvkiadót szemüveges, kissé elhízott hivatalnokfélének képzel az ember. Morcsányi Géza, a legnagyobb magyar könyvkiadói csoport igazgatója magas, nyúlánk, nem szemüveges. Meglehet, azért, mert a könyvesszakmához vezető pályaíve színházi és színműfordítói kanyarokkal tarkított. És ez még nem minden…

Tarantino új, kilencedik filmje kedvéért visszautazik a gyerekkorába, történetszövéssel, képekkel, zenével, titkokkal és humorral elénk varázsolja Hollywoodot, a legendás filmálomgyár mindennapjainak világát és az azt körbelengő hangulatot. Mindezt megható szeretettel teszi.

Pintér Béla és Társulata immáron húsz éve a magyar színházművészet egyik legizgalmasabb formációja. A társadalom aktuális és akut visszásságait sajátos drámai eszköztárral tükröző darabjait évadról évadra közönségsiker kíséri. Maga a névadó, Pintér Béla színházcsináló a csapat vezetője, a darabok írója, rendezője és színész egyben. Vele beszélgetek. Bőven van miről…

Pajzán kuncogásos rákészüléssel ül be a néző a nőcsábászikon életszeletét újragondoló, legfrissebb, Casanova – Az utolsó szerelem című Benoît Jacquot-filmre. 

Minden ugyanaz másképpen: ez ef Zámbó István ars poeticája. Képzőművész, festészeten kívül szobrászatban, grafikában, zenében, performance-okban, filmben, multimédiában kísérletező, többek között Munkácsy-díjas alkotó, a Vajda Lajos Stúdió emblematikus művészeti társaság és az A. E. Bizottság Együttes kultikus alternatív zenekar egyik alapítója. Művei megtalálhatók magán- és közgyűjteményekben, kül- és belföldön. Öcsike, ahogyan barátai, ismerősei hívják, izgalmas, életigenlő, derűs személyiség, világjáró, egyetemes művész. Van bőven miről beszélgetni vele…

Elemhasználati ráutalással Frászkarika címmel nyílt meg a Godot Galériában feLugossy László – (a „fe” annyit tesz, hogy fenomenális), ismerős-, baráti és művészkörökben Laca – kiállítása.